Általában nem teljesülnek a vágyaim,
r>Így aztán sokat folynak belül a könnyeim.
r>Vágyaim szokványosak, nem szélsőségesek,
r>Boldogsághoz, ha volnának, elégségesek.
r>
r>Hittel, akarással, igazi érzelmekkel,
r>Nem haladok előre, ezekkel... fékekkel.
r>Ötven évesen ismerem föl élet titkát,
r>Csak úgy gondtalanul kell adni a jópofát.
r>
r>Vecsés, 1998. november 28. - Kustra Ferenc József
r>
Látunk egy közeli háborút és fölütötte a fejét a háborús világhelyzet…
r>
r>(leoninus)
r>El kellett volna futni, de önfeledtem… így csak bámulom az eget, ezt nem feledtem.
r>Nevethetnékem van megest, igazán… ha elkezdene esni a langy eső, igazán.
r>A vizes fűben sétálgatnék, min elcsúsznék… közben ovis-kori éneket dúdolnék.
r>
r>Szomszédban dühöng a gazdagok háborúja, bár ez mindig volt az emberiség átka.
r>Szomszédban dühöng a gazdagok háborúja, ez növeli, ki holtak kis-nagy csapata.
r>Szomszédban dühöng a gazdagok háborúja, nem kell ölni, minden régiben maradna.
r>
r>(Triolett csokor)
r>Menekülni kellett volna már rég…
r>De most nézek fel, meredten az égre,
r>S visszagondolok a jóra, a szépre.
r>Menekülni kellett volna már rég…
r>Békétlenség tombol, közel a vég –
r>Mennyi idő van futni még?
r>Menekülni kellett volna már rég…
r>De most nézek fel, meredten az égre.
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Hmm… ez akkor talán visszahozni a boldog békeidőket?
r>Hmm… ez lenyugosztaná a normálatlan bomba-kergetőket?
r>Hmm… ez visszahozná a totálra bonbázott, elmúlt szeretet?
r>
r>Lehetne ismét béke és nyugalom…
r>Felhőtlen évek fénykorába utazom,
r>Mikor fehér zászló lengett.
r>Lehetne ismét béke és nyugalom…
r>Véget érhetne a rémuralom –
r>Szeretet robbanna bombák helyett.
r>Lehetne ismét béke és nyugalom…
r>Felhőtlen évek fénykorába utazom.
r>*
r>
r>(senrjon)
r>Ma már nincs hova futni,
r>Atombomba bárhol utolér…
r>Sok nyerészkedő!
r>
r>Az igazságot hamis
r>Váltotta föl, szenátor mondta…
r>Halálban is pénz!
r>
r>Gyerekek apa nélkül,
r>Férj nélküli özvegyek… sokak…
r>Árvagyerekek!
r>
r>Hallgat a sok halálos
r>És félrevezetett ügynők mind…
r>Magas fizetés!
r>
r>Van a sok okos-gazdag,
r>Hisz benne, neki baja nem lesz!
r>Ő is halandó!
r>
r>Atombombázás fogja
r>Földi lényeket kipusztítni?
r>Nagy marha… gazdag!
r>
r>A tehetős haszonleső, háborúból jót kaszál –
r>Gondolván, hogy pénzben, rangban örök életet talál…
r>A halál nem válogat, pénzest is meglátogat.
r>A tehetős haszonleső, háborúból jót kaszál –
r>Mit számít sok áldozat,
r>Életekkel játszogat.
r>A tehetős haszonleső, háborúból jót kaszál –
r>Gondolván, hogy pénzben, rangban örök életet talál…
r>*
r>
r>(leoninus)
r>Hinnünk kéne abban nagy merészen, föld nem pusztulna, megmaradhatna egészen!
r>El lehetne engedni, nem valós kétségeket, visszakapnánk élet-lényeget…
r>Nemzeni kéne kisgyerekeket, visszakapnánk a létet és földi életet.
r>
r>Pusztulás útvesztőjéből kell, hogy legyen menekvés –
r>Egyetlen kiút létezik: hittel társult cselekvés…
r>Húzzuk be a vészféket!
r>Pusztulás útvesztőjéből kell, hogy legyen menekvés –
r>Tegyük félre a kétséget,
r>Mentsük meg az értéket!
r>Pusztulás útvesztőjéből kell, hogy legyen menekvés –
r>Egyetlen kiút létezik: hittel társult cselekvés…
r>
r>Vecsés, 2023. június 10. – Pápa, 2023. június 29. - Kustra Ferenc József- íródott: a világ, az emberiség jelen történelmi -élő háborús- helyzetéről. Végveszély van! Én írtam az alapokat, a trioletteket: szerző-, és poétatársam Nagyné Vida Renáta.
r>
Természeti jelenségek együttműködése
r>
r>Vihar szeme tűz!
r>Villám képében éget.
r>Vastag felhőzet.
r>Tóban hullámok
r>Kergetik egymást… folyvást.
r>Szél nagy gerjesztő.
r>Házak és kertek,
r>Éjjel ezüstben úsznak.
r>Holdvilágos éj.
r>Odafönt, kék ég,
r>Takarja cikk-cakk felhő.
r>Sokágú villám…
r>Egy vihar látszik
r>A levelek mozgásán.
r>A szél, vihart hoz.
r>Fénylő, fehér gömb,
r>Tengernyi sötétségben…
r>Éji igazgyöngy.
r>Fekete felhő
r>Enged villámot földre.
r>Lassan kezd esni.
r>Eldőlt fa hangja
r>Vihar közepén ijeszt.
r>Gyorsan is rombol.
r>Nyáresti zápor.
r>Duzzadó pocsolyákban.
r>Hold tükörképe.
r>A sötét felhő,
r>Beszívta a csillagot.
r>Villám csettintés.
r>A szürke felhő
r>És a szél eredménye.
r>A nagy vihar jön.
r>Földgolyó árnya
r>Holdat is beborítja…
r>Holdfogyatkozás.
r>Égen villámló
r>Elektromos fény-nyilak.
r>Rettenetes hang.
r>Ég mocskos színe…
r>A szél mellett már jelzi.
r>Máris kezdődik.
r>Magas C nyúlik
r>Teliholdas alkonyba…
r>Farkasüvöltés.
r>Hamiskás fényt ad
r>Még sokágú villám is.
r>Gyorsan eltűnik.
r>A szél ereje
r>Sokáig nem változik.
r>A veszély hullám.
r>Felhőtakaró,
r>Vonul esti égbolton.
r>Holdfény pislákol.
r>
r>Vecsés, 2016. december 26. – Arad, 2023. július 08. - Pápa, 2023. július 18 - Kustra Ferenc József- íródott; Renga láncversben. A villámokról én írtam, a szélről Ghica Izabella Iasmina, a Holdról Nagyné Vida Renáta poéta-, és szerzőtársaim.
r>
(3 soros-zárttükrös csokor)
r>Ülünk a családdal az udvarban és együtt nézzük az esteledő eget,
r>Azt bevonja tejüveg-szerűen a sötét, így már mi nem látjuk felleget…
r>Ülünk a családdal az udvarban és együtt nézzük az esteledő eget.
r>
r>(2 soros leoninus csokor)
r>Kertben együtt a család, csodálja ég csillagát.
r>Sötétség terít fátylat, felhő köré von árnyat.
r>
r>(HIQ duó csokor)
r>Ülhetünk,
r>Eget bámulva,
r>Esténként.
r>
r>Családos
r>Tevékenységünk,
r>Udvaron.
r>*
r>
r>A fránya sötét hozott magával egy kis érződő hűst, kerestük a kardigánokat,
r>Előttünk az utcán, alig látunk autókat, betonon nem verik föl porgócokat…
r>A fránya sötét hozott magával egy kis érződő hűst, kerestük a kardigánokat.
r>
r>Lehűlt a nyáresti szél, pulóver most már elkél.
r>Szemben kihalt utcasor – nem száll a füst meg a por.
r>
r>Sötétség,
r>Magányos utca,
r>Hűsölés.
r>
r>Előttünk,
r>Program hiánya
r>Nyugalom.
r>*
r>
r>Nálunk; este és a tűzmelegség fény kézen fogva jár, bogrács-parázs élesztve lett,
r>Jó volt már igy, adomázás, régi ballagási történetek mesélése mellett…
r>Nálunk; este és a tűzmelegség fény kézen fogva jár, bogrács-parázs élesztve lett,
r>
r>Táncol az esttel a fény, üst alatt tűztünemény.
r>Feldereng sok-sok emlék, szállnak a régi mesék.
r>
r>Melegség,
r>Jó ennivaló,
r>Mellettünk.
r>
r>Élhetünk
r>Így még örökre,
r>Mesélve.
r>*
r>
r>Közben a nap is lement, miután rongyosra kopott, már sötétségben aludt,
r>A tejüveg sötétség sűrűsödött, de a mi tűzünk ébren volt, nem aludt…
r>Közben a nap is lement, miután rongyosra kopott, már sötétségben aludt.
r>
r>Lehunyta szemét az ég, szürkévé vásott a kék.
r>Éj, sötétbe öltözött, bográcstűz még őrködött.
r>
r>Elkopott,
r>Már sötétség volt,
r>Nálunk is.
r>
r>De csakis,
r>A tűz fényt adott,
r>Nem alhat.
r>*
r>
r>A mi kis tűzünk lobogó fény és árny legókat legyárt, mind örömmel nézzük,
r>Játszunk a kockákkal, gyerekeket összerakni kérjük, mind örömmel nézzük…
r>A mi kis tűzünk lobogó fény és árny legókat legyárt, mind örömmel nézzük,
r>
r>Árnyak s fények játéka, sok mozaikdarabka.
r>Rakjuk ki minden részét, s élvezzük az egészét.
r>
r>Megmarad,
r>Örömet szerez,
r>Játékunk.
r>
r>Gyerekek,
r>Kocka játékok,
r>Mind öröm.
r>*
r>
r>De, a gyerekek gyorsan álmosodtak, érdektelenségben, lakásba bevonulás,
r>Én slaggal fojtottam le tüzet, vendégek szedelőzködtek… lassan hazavonulás…
r>De, a gyerekek gyorsan álmosodtak, érdektelenségben, lakásba bevonulás.
r>
r>Lurkók már elfáradtak, aludni masíroznak.
r>Víztől a láng kialszik, vendég hazautazik.
r>
r>Álmosak,
r>Lakásba mennek,
r>Tűzoltás.
r>
r>Oly gyorsan,
r>Álmosodtak ők,
r>Elmentek.
r>*
r>
r>Vecsés, 2023. május 5. - Pápa, 2023. május 26. - Arad, 2023. július 18. - Kustra Ferenc József - Az alapművet én írtam. A leoninus duókat szerző-, és poétatársam Nagyné Vida Renáta. - a HIQ csokor: Ghica Izabella Iasmina szerző-, és poétatársam munkája.
r>
Látunk egy közeli háborút, mert fölütötte a fejét a -majdnem- világháborús világhelyzet…
r>
r>Tovább folyik a háború, Ti sok okos. Fekete bárányok között is mindig van kos.
r>Ezek… a mi juhaink, öntörvényű nyájban léteznek, bárányok meg nem fékezhetnek…
r>Úristen! Mában irtani a nemzedékeket… Őket, kik nem is értik a lényeget…
r>
r>Nyájban a fekete szőrű bárány
r>Mindig csak gond és hátrány.
r>
r>Sosem jó, ha sötét birka
r>Fejéből pattan ki a szikra.
r>*
r>
r>„Háború és Béke” megírva egy regényben. Béke nincs, háború meg benne a létben.
r>Koncentrálhatna egész világ. Ennél: szerintem többet érdemel az emberi világ.
r>Fekete kos még regnál, utódja már szarvakat növesztve sorban áll… a hatalomnál.
r>
r>Báránynak nincsen békéje, nyugalma,
r>Míg fekete kos a nyájat uralja.
r>
r>Fekete bárány a nyájat vadítja,
r>A gidáját is öklelni tanítja.
r>*
r>
r>Front prímán működik... eddig is, fekete kosok növelik agressziót, mint eddig is!
r>Sorban ismertetik a TV -k: lesz már kazettás bomba! Ezzel mindenkinek lesz… több halottja.
r>Szülők és árva gyerekek, földönfutó nagyszülők… És még veletek mi lesz őzvegy nők?
r>
r>Kosok tette kész botrány…
r>Háború oltárán gyűlik az áldozati bárány.
r>
r>Egyre több juh feketébe öltözik –
r>Kosok miatt lelkükbe gyász költözik.
r>*
r>
r>Bárány-nyáj, fizetett terelőkutyákat tart, nem lézeng, de egy ilyen soha nem eseng…
r>Kutyák viszik utánpótlást… és készítik a különféle, dehonesztáló listázást…
r>Terelőkutya fekete szőrű, birkák közt bújik… Fizetésért, soha el nem bukik!
r>
r>Terelőeb a falka legalja,
r>Ki saját bőrét a kosoknak eladja.
r>
r>Juhászkutya, parancsra a nyájat hajtja,
r>Hogy a lehulló morzsákat felnyalja.
r>*
r>
r>Tizenhét hónapja, ömlik hozzánk a menekült, csonka család! Kisfiam, hol az apád?
r>Kislányom, apukád mond merre jár? Nem tudom… hogy hazajöjjön, az már, nekünk járna már!
r>Robbanások, zengő parancsszavak! Nagy robbanás és itt ma már nem lesznek parancsszavak.
r>
r>Szomszédos legelőt éri a sorscsapás…
r>Szétszéledt nyájnak léte csak rohanás.
r>
r>Irháját mentené a riadt nyáj-csorda –
r>Fél… otthonába berepülhet egy bomba!
r>*
r>
r>Mekegik fekete bárányok, látnokok, folytatják új négy évre háborút… Látnokok!
r>Ez kosoktól van és a bűnök bűne, s egyáltalán nem érdekli őket népek dühe…
r>Ez klassz, nagyon modern, művelt világ, a fekete bárányok közt, nincs kis gyertya-világ
r>
r>Szegény bárányok lesznek még pácban –
r>Veszélyes agybaj terjed a nyájban…
r>
r>A kerge birkák egymásnak esnek,
r>Vezérkosok meg nagy élvezettel lesnek…
r>*
r>
r>Emberek halljátok? Idáig hallom, sírva zúg és bánatos a Keleti Kápátok.
r>Zivatarból van sok könnye, mert nem szereti a háborút, ami most a világ bőve’…
r>Emberek halljátok? Képzeljétek, elveszettnek érzi magát a Keleti Kárpátok…
r>
r>Kelet felől hallatszik fájdalmas bégetés –
r>Báránynak nincs ínyére a vérengzés.
r>
r>Elveszett juhok, kínjukban csak sírnak…
r>Vajon még mennyi szenvedést bírnak?
r>*
r>
r>Atyám! Te miért hagyod: apák, gyermekek vére folyjon, sok jó ember haljon a fronton?
r>Atyám! Jobb lenne védened ártatlanokat, közben kordába tartani a kosokat.
r>Atyám! Mindannyian kérünk, tégy már békéért, belegárgyulunk háborús semmisségért…
r>Atyám! Vagy szavunk sem lehet kosokon, kik uralkodnak bárányon, népen, hatalmon?
r>
r>Kosok gárdája mészárlást csak végig nézi –
r>Ki fogja őket számon kérni?
r>
r>Ártatlan bárányok szenvednek, zokognak…
r>Pásztorbot suhintása kéne már a kosoknak!
r>
r>Vecsés, 2023. július 21. – Pápa, 2023. július 23. -Kustra Ferenc József- íródott; a világ, az emberiség jelen -katasztrofális, háborús- történelmi helyzetéről. Látni TV híradókban: a videókat… „Nyugaton a helyzet változatlan”. A leoninust én írtam, a tíz szavasokat szerzőtársam: Nagyné Vida Renáta.
r>

Értékelés 

