Látunk egy közeli háborút, mert fölütötte a fejét a -majdnem- világháborús világhelyzet…
r>
r>Úgy hallottam, a háborúk nem törvényszerűek, de szükségszerűek…
r>Úgy hallottam, a háborútól ódzkodnak a jó emberek, kezdik a rossz emberek.
r>Úgy hallottam, hogy a poéta határolodjon el, de harcoljon a verseivel…
r>
r>A környéken naponta van belövés. A mi házunkat nem lövik, biztos kevés…
r>A környéken naponta hull bomba. Közben meg én vagyok a környék írója…
r>Csak ülök a teraszunkon, hallom a süvítést. Csak ki döntse a kerítést…
r>
r>Most nincs is sok kedvem írni, jobb lenne baltával fát fűrészelni…
r>Én bizony a szeretet embere vagyok, közben egy háborús környezetben lakok…
r>Süvít megint egy rakéta, ez nem a háborús szeretet harca…
r>
r>Egyáltalán minek a szeretet, ha nem élhetek vele, Még szólnak egy bombának, le vele…
r>Rokonaim nincsenek is, de vannak közelben távoliak, lelkükben még távolabbiak…
r>Azért van négy unokám, hogy ne szeressenek? Az ágyúlövedékek majd megszeressenek…
r>
r>Én írásfüggő vagyok… most erre jön a süvítés, éppen a szeretetről írok, nincs mentesítés…
r>Nem sikerült a telitalálat, ezt kéne megírnom? Harcom egyedül-magamban tovább vívom…
r>*
r>(Senrjon)
r>Kit szeresek, ha nincs kit?
r>Hallom, front most ideközelít…
r>Magány… sorstalan!
r>*
r>Szeretetlenség bomba!
r>Gyertyám is ég! Betalálhatna…
r>Magamnak élet!
r>*
r>Párom, meg a légnyomás
r>Összeölelkeztek. Mi ez más…
r>Társas magányom.
r>*
r>Vagy vinnének kis a francba a frontra? Ez az, a halálnak volna friss lakoma…
r>Hmm… öreg vagyok a frontra nem visznek úgysem, nem kell a személyem…
r>A háború szomszédságában élni, azt a sok rothadt port folyvást lekefélni…
r>
r>Ma délután le is eresztettem, mint a kiszúrt lufi, ha valaki látta, akkor ő kandi…
r>Itt ülök egy kisgatyában a teraszon, élet rám erőlteti magát… ha nem akarom…
r>Hazafiként a frontra menni, az a valami! Bírnám, ha besorozna valami.
r>
r>Már föltalálták a zipzáras-fekete nylon zsákot. Én meg itt írom a poéta másságot.
r>
r>Le kell írnom, a tetves háborút a gazdagok jól elkezdték, hogy új ország építtessék…
r>De a sok magára maradt özvegy és leánygyermek… férfi nélkül új hazát, hogy építenek…
r>Én itt vagyok a teraszon magányomban tollal, papírral! Halál sem akar találkozni ficsúrral…
r>
r>Szeretetlenségben, persze a háborúba nem szerettem bele, ő sem szeret engem, ez nem mese…
r>Ma délután egy „kolléganő” keményen átölelt. Tán’ megmutatta, hogy ez tőle kitelt…
r>De embernek női szeretet bizony nem csak ennyiből áll. Pörkölt-nokedli nélkül elmáll…
r>
r>A háborút nem szerethetem, nőt nem szerethetek. Az utca tele van özveggyel, gyerekek…
r>Bumm! A szomszéd házra nézek, portól nem látom. Aztán a nincs a látomásom…
r>Véget érhetne ez a totális pusztítás, egy nőt a hátamra vehetnék, mert nekem van lakás…
r>
r>Jézus! Egy sorozatvető egy már félig ledőlt emeletest lekupacolt! Tőlem kéz háznyira elpucolt…
r>Atya Isten! Egy vadászbombázó telibe kapta a panziót… Tőlem száz méterre ledöntötte, mint legot…
r>Akkor már olthatom el a gyertyát? De akkor, hogy kapják telibe a gyertyát…
r>
r>Élni kéne még, ha van rá lehetőség, de ha lehet is minek… véli a sorslehetőség…
r>Egy szó, mint száz, biztosa sokan gyűlöljük a más háborúját, Abbahagyni(!) a nemjóját!
r>Én még maradok, kéne valakit szeretni… Jó tanácsot nem kérek, hülyén jönne ki úgy szeretni…
r>
r>Vecsés, 2023. június 7. – Kustra Ferenc József - íródott: a világ, az emberiség jelen történelmi helyzetéről, leoninusban és senrjonban. A TV -kben, több csatorna is leadja ezeket… naponta videókon…
r>
Ne hidd kicsim, hogy nem szeretlek,r>csak olyan messze vagyok!r>Nem tudok hozzád közel lenni,r>és félek: sosem tudok.r>r>Tengernyi gond, mely húzza a vállam,r>s ledobni mégsem tudom,r>bárhogy próbálom. Béklyóba zár, ésr>úgy érzem: megroppanok.r>r>A távolság szinte éket ver közénk,r>de mégis: úgy féltelek!r>Mint a szekrényem mélyén őrzöttr>értékes emlékeket.r>r>Mint a hegedű elszakadt húrja,r>nélküled olyan vagyok,r>ajkamról nem csendül többé víg dal,r>és olyan üres vagyok.r>r>Repülnék hozzád, mint a szélvész,r>mely néha olyan heves,r>hogy tövestől tép ki fát és bokrot,r>míg végül utat keres.r>r>Ne hidd kicsim, hogy nem szeretlek!r>Úgy fáj, hogy messze vagyok!r>Bármi is jöjjön, tudnod kell, hogyr>Szeretlek! Nagyon- nagyon.
Mit remélsz mondd, mikor feledni vágyolr>mindent, mi bántott oly nagyon,r>s mégis: mindennap arra ébredsz,r>hogy könnyek folynak az arcodon?r>r>Hiába űznéd mindenáron, mégis:r>mindennap úgy jön el,r>hogy pokollá teszi ébredésed,r>s testedből szinte tűz lövell.r>r>Felednél mindent. S tán megbocsájtaszr>annak, ki ártott oly sokat,r>de szemébe nézve szinte látod,r>milyen hatalmas bűne van.r>r>Mit remélsz, mondd? Lépj hát túl rajta!r>Sok minden van, mi szebb lehet,r>annál mi most van. Ne sajnáld többér>ami elmúlt, hisz jobb jöhet.
Látunk egy közeli háborút és fölütötte a fejét a háborús világhelyzet…
r>
r>(3 soros-zárttükrös duó)
r>Nincs messze a halál, már bizsereg, ahogy tartom a markomban,
r>És ez közeledő-vak ártalom, háború nincsen vágyomban.
r>Nincs messze a halál, már bizsereg, ahogy tartom a markomban.
r>
r>A szomszédban dúl a háború. Éppen, hogy nem ér ide az ágyúk veszett hangja,
r>Nincs ám messze és az jó, hogy nem hallik a sorozatvetők zakatoló hangja.
r>A szomszédban dúl a háború. Éppen, hogy nem ér ide az ágyúk veszett hangja.
r>*
r>
r>(leoninus)
r>Figyelem, hogy szívem néha csak úgy beleremeg, a gonosz meg kéjelegve hempereg…
r>Képzeletemben hallom néha azt, hogy vasaltsarkú csizmája zakatol, naná, csakis…
r>Már állandósult a rossz alvásom, így paplanom alatt az ideggel a táncot járom…
r>Bizony egy nagy hatótávú vasdarab elérhet, ami leölné összes reménységet…
r>*
r>
r>(HIQ)
r>Rettegek,
r>Nem mellém lőnek…
r>Már halál?
r>*
r>Nem vágyok
r>Háborús tűzre.
r>Szalonna?
r>*
r>Kint fronton,
r>Élet vagy halál.
r>Nyomorék?
r>*
r>Szeretet
r>Otthoniaktól.
r>Csak ha még élnek…
r>*
r>Nincs nő sem…
r>Ki hozna kávét.
r>Bunker-lét.
r>*
r>Remeg már
r>Ez is, az is… sőt…
r>Nincs érzés…
r>*
r>(septolet)
r>Lőnek rám, én vissza.
r>Háború egy kergemarha.
r>Ki balga?
r>*
r>Gyilkos tűz,
r>Sortűz,
r>Kereszttűz,
r>Össztűz!
r>*
r>
r>(LIMERIK)
r>Én csak szeretnék boldog lenni,
r>Otthon a kedvesemmel lenni.
r>Szerethetnénk egymást,
r>Támogatnánk egymást…
r>Gyűlölöm a háborús veszélyt…
r>
r>Vecsés, 2023. június 23. – Kustra Ferenc József - íródott: a világ, az emberiség jelen történelmi -élő háborús- helyzetéről. Végveszély van! [A HIQ saját fejlesztésem: szótagszám = 3-5-3 Tilos a rím és az elválasztás. Kell a haiku-elviség.]
r>
Ki mondja azt, hogy nem gondol arra,r>ködös, borongós alkonyon,r>hogy minden apró kis tévedéser>kőkemény sziklaként tolongr>előtte, és már nem tudna lépni,r>s keserű könnyek közt topog,r>százszor átkozva minden érzést,r>amely oly nyomot hagyottr>lelkében, amely visszatér újra,r>akár egy pajkos kis kobold,r>újra és újra megtépázvar>mielőtt tovább oson.r>Ki mondja azt, hogy nem űzi egyre,r>ami a fülébe zsong,r>mint egy szerelmes, búgó dallam,r>és sűrű könnyeket ont.r>Melytől megkönnyül, s másképpen látjar>a könnyekbe bújó tegnapot,r>s attól kap ismét új erőre.r>amit már megálmodott.

Értékelés 

