Idő 
Értékelés 
Értékelés Az élet csak alakul rendezetlenül,
r>Én élem továbbra is rendületlenül.
r>Várok vonatra, mi visz dicsőség felé,
r>Ha tudnám, hogy érkezik, már mennék elé.
r>
r>Pálya mentén, azonban sok a kitérő,
r>Mi egyenesen tartsa, arra nincs erő.
r>Kilendül a vonat és dicsőség helyett,
r>Van az örültek háza, mindenek felett.
r>
r>Tán’ a világ végére kell vándorolnom?
r>És talán útközben meg éhen kell halnom?!
r>A dicsőség út örök jelöltje vagyok,
r>E vonattal én előbbre nem haladok.
r>
r>Vecsés, 2004. március 12. – Kustra Ferenc József
r>
A tóparton békák kuruttyolnak,
r>Vacsorára szúnyogokat várnak.
r>De már a szúnyogok elrepültek,
r>Békák meg éhesen lefeküdtek.
r>
r>Vecsés, 1998. december 26. – Kustra Ferenc József
r>
Repülnek a varjak a hideg légben,
r>Jól kirajzolódnak az ég, kékjében.
r>Sokan vannak, szinte fekete felhő…
r>Az ég-kékje… csak néha, de előjő.
r>
r>Nagytestű madarak és sokan vannak,
r>Határban keresik a barázdákat.
r>Ők is a hideg elől vándorolnak
r>És küzdenek, így tán éhen nem halnak.
r>
r>Vecsés, 1998. december 22. – Kustra Ferenc József
r>
Cseresznyevirág
r>A csend ékesszólása.
r>Szamuráj Bushi.
r>
r>Vecsés, 2015. március 25. – Kustra Ferenc József – írtam: a Füvészkert pályázatra – Japánról. Íródott eredeti Basho féle stílusban.
r>
Az éj sötétjében kuvikok röpködnek,
r>A fejfák felett meg szellemek lebegnek.
r>Nem látunk, csak tapogatódzunk sötétben
r>Bízzunk, hogy szebb jövőt látunk meg reggelben.
r>
r>Az éj vaksötét, gyertyafény elvész benne,
r>Bár állítólag sötétnek is van lelke.
r>Az éj sötét, átláthatatlan és hosszú
r>Látszólag véget nem érő, oly' mint bosszú.
r>
r>Ködben úszik a hajnal, pirkadat sejlik.
r>Bár tudnám, ha felkel a nap, majd mi látszik?
r>Szemembe tűnik tarolt vidék, mint kóró
r>Vagy szépre bámulok majd, mint álmodozó?
r>
r>Vecsés, 2000. március 10. – Kustra Ferenc József
r>
