Idő 
Értékelés 
Értékelés HIAQ csokorban írta meg a szerzőpáros…
r>
r>Ködös, fakó álom.
r>Nyálkás ködben, nincs meg utam.
r>Már nem kell. Ébredtem!
r>Lábaim visznek előre,
r>Nem jutok egyről kettőre.
r> *
r>Béke! Jöttem, sírtam.
r>Volt vágyam, adtam örömet…
r>Lét, semmit nem díjaz…
r>Szükségem lenne erőre,
r>Sorsomat tudnám előre.
r> *
r>Lépj ki, ketrecedből.
r>Nem megy? Legalább nyúljál ki!
r>Érthetetlent, vesd el!
r>Akadályt venném elsőre,
r>Nem sírnék kíntól vergődve.
r> *
r>Jártam a sírkertben
r>Loptam avart ő, kísérőm…
r>Most, majd, kiszárítom.
r>Nincs szükségem szemfedőre,
r>Saját testem-lelkem őre.
r> *
r>Múlttól elfordultam.
r>Szemem, végtelen fürkészi…
r>Ez a jövő útja?
r>Szert teszek egy segítőre,
r>Aki engem nem tesz tönkre.
r> *
r>Ég, lassan gomolyog,
r>Beleér, sötétszürkébe.
r>Éj, sötéten köszönt.
r>Árván vagyok egyelőre,
r>Nem lelek két óvó kézre.
r>
r>Vecsés, 2016. július 5. . Kustra Ferenc József - A HIAQ - kat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam Szedő Tibor. A versrész címe: „Járatlan utakon”.
r>
A nyár végéről írt TANQ csokorban a szerzőpáros
r>
r>Erdő fái között
r>Egy vagyok, rügyező lélek…
r>Ágaim, erősek.
r>Lehulltak a leveleim,
r>Tar kopaszak az ágaim.
r> *
r>Fúj a szél, a világ
r>Imbolyogva megmaradna.
r>Körbe, színes virág.
r>Legbelül látod éveim,
r>Koromat rejtik gyűrűim.
r> *
r>Törzsem, belül korhad,
r>Belőlem, nem lesz már bútor.
r>Tavasszal, nincs jégcsap.
r>Semmit érőek szavaim,
r>Mélyről jövők sóhajaim.
r> *
r>Eső és nagy vihar
r>Kergetett… szakadékásás.
r>Épp, hogy megmaradtam.
r>Földbe rejtett gyökereim,
r>Nincsenek most terméseim.
r> *
r>Szélben az ágaim,
r>Múló életről dúdolnak.
r>Alattam, friss avar…
r>Csillognak kéreg szemeim,
r>Sötétben telnek estéim.
r> *
r>Hosszan sóhajtozok,
r>Lesz-e még egy lombos nyaram?
r>Sóhaj… égkékbe száll!
r>Fagyosak a reggeleim,
r>Csupaszak a testrészeim.
r>
r>Vecsés- Budapest, 2016. május 16. – Kustra Ferenc József- A HIAQ –t én írtam, a TANQ verset alá, szerző és poéta társam Szedő Tibor. A vers címe: „A tölgyfa verse”
r>
A tanka csokrot eredeti Bashó féle stílusban írta meg a szerzőpáros.
r>
r>Őzek vadréten,
r>Ebédre gyülekeznek…
r>Aratás megvolt.
r>Tüzes sugara barnít,
r>Forró karja felhevít.
r> *
r>Őzek kutatnak,
r>Élelem keresése…
r>Az éhség, nagyúr!
r>Intenzív fénye vakít,
r>Sárgás-pirosan virít.
r> *
r>Vadvirágos rét,
r>Őzeket táncra csábít.
r>Bármerre mehet.
r>Lénye mindig melegít,
r>Barna hajtincset szőkít.
r> *
r>Őz, szelíd szemű,
r>Kedves állat, barangol.
r>Lába, csak viszi.
r>Babát jókedvre derít,
r>Nem kér cserébe semmit.
r> *
r>Őzek szabadon
r>És csendesen lépkednek.
r>Panasz vadászra!
r>Kedves szeme megérint,
r>Itt van az égen megint.
r> *
r>Őzek szabadon!
r>Dörren vadász fegyvere.
r>Vadgazdálkodás!
r>Vidáman felénk tekint,
r>Földre boldogságot hint.
r>
r>Vecsés- Budapest, 2016. május 8. – Kustra Ferenc József - A haikukat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam Szedő Tibor. A versrész címe: „Napkorong”.
r>
Jeges szellő havas csúcsrólr>a ködös levegőt tisztítja.r>A kórházban valaki meghal,r>és a betegek számát ritkítja.r>r>Komor, hosszú pillanatokr>sűrítik a hideg és híg levegőt.r>Ez komoly önismeretet kíván, r>szándékos türelmet és erőt.r>r> Valaki becsapja az étterem ajtóját,r>mely figyelmetlen, csúnya dolog.r>A tettes viszont közömbös,r>és kirgiz szemmel hunyorog.r>r>E világ egy mikrokozmosz,r>ápolt és intézményesített,r>globális nyugtalanságot tükrözr>az ősi viaskodás újra felkerekedett.r>r>Felhők gyülekeznek a hegy körül,r>csúcsa már nem látható.r>Az ideológiák hangoskodnak,r>most ár nagyobb baj elvárható.r>r>Szarajevóban lövések dördülnek:r>végre meggyulladt gyújtózsinór.r>Ez a háború névjegye, r>s az ég és föld fellángol.
Kacsázni a tó felszínén,
r>Vadkacsázni nádas szélén,
r>Horgászni a Balatonba,
r>Belenézni a Vezúvba,
r>Célba lőni a vurstliba,
r>Beülni a körhintába.
r>Ezek jók és kedvtelések.
r>Kinek ez… lehetségesek?
r>
r>Vecsés, 1999. szeptember 26. – Kustra Ferenc József
r>
