Idő 
Értékelés 
Értékelés Tűnő napsütés még szétterül a tájon,
r>Ez már nem sokat szárít… vályogtéglákon.
r>Kevéske meleg beborít utoljára,
r>Ha több nem is, nekünk ennyi jut még mára.
r>
r>Már egyre kevesebb látni, az égszínkék eget,
r>Helyette látjuk, takaró sötétes fellegeket.
r>Azért, mert még, néha melegek a nappalok,
r>Este már ősz van, hűvösülnek az alkonyok.
r>
r>Éj halkan kattogva épül be, ég végtelenébe,
r>Visszhangként hívnak a harangok az esti misére.
r>Nyár az ősszel ilyenkor tájt nagyot paroláz
r>De a gyengülő nyár, erőtlen, nem zaboláz.
r>
r>Augusztusban a nyár készül, a start vonalhoz áll
r>Mert majd nekilódul, elmegy, szavunk majd’ eláll.
r>Hajnalra, már nedves pára telepedik a tájra,
r>Kertben, már nincsen szükség új ültetésre, virágra…
r>
r>A lesodort falevélnek nincsen nyugta,
r>Mert a viharos szél vadul tovább fújja,
r>Nem hagyja neki, hogy oly’ békés avar legyen,
r>Sodródik, nem tud uralkodni fergetegen.
r>
r>Elhervadnak a kerti virágok
r>S ottan maradnak a szár-kórók.
r>Míg a hó le nem esik, ez mementó,
r>Tartana még kis nyár, az lenne a jó!
r>
r>Vecsés, 2013. január 28. - Kustra Ferenc József
r>
Kinézek az ablakon, ez gyönyörű az ősz,
r>Megyek udvarra, látom, jó idő elidőz.
r>Felhő az égen? Egy sem száll fenn a magasban,
r>Csak a nap süt hétágra, élvezem magamban.
r>
r>Mai napon is szép vénasszonyok nyara van,
r>Férfiként is örülök neki, mert amolyan
r>Kellemes nyárutó, amit jól átélek,
r>Levetem ingem is, így jobban átérzek.
r>
r>Ma talán nincs is ború csak igazi derű,
r>Lelkemet ez úgy áthatja, mint a hegedű
r>Szereplését a szép, nagy gálán… szépen szól
r>Hallom hangját, biztat… mesél boldogságról.
r>
r>Nagyszerű nap! A kutyáknak is nagyon tetszik,
r>Süttetik hasukat, rájuk… béke telepszik.
r>Sok szép, még zöld növényt látok és békés kutyákat,
r>Idilli az egész, szeretem az ilyen mákat.
r>
r>Látok bogarakat, csak úgy… merre futnak?
r>Húzzák maguk után a nagy potrohukat.
r>Lilaakác terpeszkedik, már várja telet,
r>Ha volna szél, susogná: lesz még itt kikelet.
r>
r>Nekem most csak e gyönyörű nap a fontos,
r>Lelkemet frissíti, mi oly dimbes-dombos.
r>Most béke uralkodik lelkem zugaiban…
r>Óh, napsütés add még… ne csak az álmaimban!
r>
r>Vecsés, 2011. október 1. - Kustra Ferenc József
r>
(Anaforás, 3 soros-zártükrös)
r>Ül a felhők szélén és a lábait lóbálja az eső!
r>Ül, de mi nem haragszunk rá, neki saját dolga az első…
r>Ül a felhők szélén és a lábait lóbálja az eső!
r>*
r>
r>(Senrjú csokor)
r>Nézem bámulva,
r>Hogy az eső, hogy esik.
r>Tócsába toccsan.
r>*
r>Fák színesednek,
r>Körötte, minden szürke.
r>Fönt, sötét felhő.
r>*
r>Gyorsan csendesül
r>A zuhogó vízfolyam.
r>Utak, sárosak.
r>*
r>A macskakő út
r>Nagyon elázott, tócsás.
r>Szél is megnyugszik!
r>*
r>Felhő, oldalog
r>És helyet ad a napnak.
r>Zápor illata!
r>*
r>Szél, fel-fellebben,
r>Sok levél is, megrezdül.
r>Nap, mindent szárít.
r>*
r>
r>(Anaforás, 10 szavas duó)
r>Minden, gyors esőben megázott
r>Sok vizes levél, még nem száradott.
r>
r>Minden gyors esőben, macskakő is elázik,
r>Kövek közt, tócsa fázik.
r>*
r>
r>(Senrjon)
r>Látom az ősz színeit,
r>Eső után vizes levelek.
r>Lassú száradás.
r>
r>Vecsés, 2018. október 29. – Kustra Ferenc József - íródott: Alloiostrofikus versformátumban.
r>
Pihenő vízcsepp
r>Hulló levélen szánkáz.
r>Levél már nem zöld.
r>*
r>Színes bélyegét,
r>Idő nyomta levélre.
r>Lehűlt levegő.
r>*
r>Nap, még igyekszik…
r>Nappalok már hűvösek.
r>Fény, harmatcseppben.
r>
r>Vecsés, 2015. november 9. – Kustra Ferenc József - haiku csokor, eredeti Basho féle stílusban.
r>Készült: a Buddha.fm. 2015. évi, őszi haiku pályázatára.
r>
Versben és HIAQ – ban…
r>
r>A búsuló este vállrojtokként lóg már a vállamon,
r>Látom, legott beborítja a virágdíszes udvarom.
r>A napfénypászták már csak olyan bénán botladoznak,
r>Mennek aludni, de majd reggel életrevalóak.
r>*
r>Fény, maga az élet,
r>De vajon a sötét is fény?
r>Első a napsugár.
r>*
r>Déli nap aztán, süt biza hét ágra,
r>Akkor van nagy szükségünk az árnyékra.
r>Fényre, melegre, és a választékra...
r>
r>Télen is kell a meleg, kell az a nulla fok,
r>Jó, ha kint fagyoskodva, mínusz tízben álltok?
r>És nem utolsók a napsugárról szőtt álmok.
r>
r>Ősszel még be kell zsebelni, kevéske, utolsó napfény pásztákat,
r>Tedd ki az arcodat és gyűjtsd be az utolsó napfénysugarakat…
r>*
r>Hol csökken éltető
r>Nap, hol meg megjön a tavasz!
r>Szedd össze, mit elérsz.
r>*
r>Tavasszal már oly' nagy a hiány a napfénypásztában…
r>Ülj ki, hallgasd a madarakat és napozz a tájban.
r>
r>Estére, ha kezdenek lelógni a sötétes vállrojtok,
r>Ne búslakodj, reggelente mindig jönnek új, napos napok…
r>
r>Vecsés, 2016. április 2. - Kustra Ferenc József
r>
