Idő 
Értékelés 
Értékelés Hétköznapi pszichológia…
r>
r>Az emberiség, tőr előre olyan hihetetlenül,
r>Gazdagok vezetésével, önmegsemmisítésbe.
r>A pusztulás felé megy bizony. nagyon is töretlenül,
r>S
r>Belepusztul önön, véges, kényszeredettségébe
r>
r>Nincs alternatíva, vég közeledik, reménytelenül…
r>
r>Vecsés, 2017. június 11. – Kustra Ferenc József
r>
A lassan eltűnő napfény, mint a fonnyadó vörös rózsa,
r>Mállik a nappal, mint korhadt fahídban a hasadt tartófa…
r>Vöröslő alkonyi ég, óh, mondj, ha akarsz, most mondj még mesét,
r>Támad a sötétség, én már látom éj fekete setétjét.
r>
r>A lanyhuló napért, kegyelemnek kérése meddő,
r>A múló napfény helyett a sötétség bizton eljő!
r>A lemenő Napnak fénye most még… ah, már csak halványan ragyog,
r>Az est, settenkedve, lopakodva, csendben, de előandalog.
r>
r>Még halványuló alkonyi bíborban csendesül az este
r>De már jő az éj, és teríti... lám, matt fekete a leple.
r>De nem leszek ám én egyedül, csak magammal,
r>Majd velem leszek, tudattalan önmagammal.
r>
r>Messzire nézek, távolban a hegygerinc, egyre eltűnőbb,
r>Már most azt várom, hogy láthassam őt ismét, reggel mielőbb.
r>Eljő’ a reggel is, Te elköszönsz nappalra, búcsúzol…
r>Találkoztunk majd veled, de még előtte... napfényt hozol.
r>
r>Gondolkozok, loholnom kellene még a napfény után,
r>De rájöttem még a bandukolás is, sok lenne talán…
r>Mára már nincsen tovább… ilyen a sors,
r>Reggel lesz virradat, várom... szélvész-gyors.
r>
r>Vecsés, 2013. március 14. - Kustra Ferenc József
r>
Az ősz ideért és megjött, és tudom nyarat fosztogatni jött!
r>Már letépett leveleket hord, bokrok, kopaszodó fák között.
r>Mert tudja, véges az élete, tombolnia kell… még mielőtt…
r>
r>Vecsés, 2014. január 21. - Kustra Ferenc József
r>
r>
Ilyen világot élünk… (TANQ csokorban)
r>
r>Bolond lett a világ,
r>Nekünk ilyenben kell élni.
r>Léttől is félni kell.
r>Úgy lobognak a varkocsok,
r>Majd kifésülik, markosok…?!
r>*
r>Majd’ minden fordított,
r>Működés feje tetején.
r>Fiatalság érti?
r>Ló térdig sárban iázik,
r>Szamár nyerít, füle fázik…?!
r>*
r>Bevezetik itt-ott
r>Kézírás megszüntetését.
r>Harc műveltség ellen.
r>A büdös kutyák röfögnek,
r>Disznók, ugatva böfögnek…?!
r>*
r>Elég, ha van papír,
r>Tudni nem kell hozzá! Olcsóbb.
r>Mire tanítják be?
r>A kígyó a fűben zizeg,
r>Papírlap a szélben sziszeg…?!
r>*
r>Visszásság halmazok
r>Viszik csődbe a világot.
r>Fiatalnak tetszik…
r>Kukorékolnak a tyúkok,
r>Kotkodálnak a kakasok…?!
r>*
r>Tudás és értelem,
r>Előrehaladás gátja.
r>Dicső semmittevés.
r>„Az önálló gondolkodók
r>Nem kívánatosak, rosszak…”?!
r>*
r>Igyekszem, előre…
r>Mondják, tolakodó fráter.
r>Pedig, ők mondták így…
r>Ah! Agilis ember nem kell,
r>Azonos nekik végzettel…?!
r>*
r>Ha végrehajtom baj,
r>Ha ellentmondok, még nagyobb.
r>Nincs eligazodás…
r>Csönd és vakfegyelem.
r>Ez nekem nem lételemem.
r>*
r>Avar, mint szivárvány
r>Csillogtatja a színeit.
r>Belelépni, puha!
r>A levelek milliói
r>Földön. Szép, mint a milói.
r>*
r>Villámtól világos
r>Az ég. Ijesztő a fénye.
r>Dobhártyarepedés.
r>Villám: váratlan csattanás!
r>Oly’ mint egy aknarobbanás.
r>
r>Vecsés, 2015. április 11. – Kustra Ferenc József - Új szépirodalmi irányzat jegyében. (A HIAQ –t és a TANQ –t én alkottam meg… szótagszám, 6-8-6 és 6-8-6-8-8 Ez jobban illik az európai gondolkodáshoz, és a magyar nyelv sajátosságaihoz.
r>
TANQ csokorban
r>
r>Hazám védelmében
r>Vagyok én csatára készen.
r>Még vérem is folyhat!
r>Hazafinak, lelke számít,
r>Ha őt, téveszme nem ámít!
r>*
r>Nekem csettint révész,
r>Rám vár! Nem tudom fizetni.
r>Így nem visz sehova…
r>Nem is akartam még menni,
r>Csak érdekelt, a jegy mennyi…
r>*
r>Ha magadra maradsz,
r>Nyakig ér az egyedüllét.
r>Kilábalás, nehéz.
r>Lelki problémával küzdesz,
r>És nem tudod, holnap, mi lesz.
r>*
r>Napsugár vigasztal,
r>Pedig nem tudja, mi bajom.
r>Mindegy is, jólesik.
r>Bajom ellen, nem jó semmi
r>Arcom, napsugár befedi.
r>*
r>Sötétedő alkony,
r>Nyugvó nap vérébe fullad…
r>Reggel, majd új nap lesz.
r>Álmos vagyok, elballagok,
r>Ágyamban meg álmot várok.
r>*
r>Szemem, a csillagok
r>Fényét issza! Csoda látvány.
r>Elnézném, reggelig.
r>Fent kéne lennem, csodálni,
r>De nem bírok, addig állni.
r>*
r>Rét felett szárnyalok,
r>Itt úgy érzem, szabad vagyok…
r>Pedig, ez csak álom!
r>Szabadság, nincs, és nem lehet,
r>Utálom szemfényvesztőket.
r>*
r>Álom lassan múlik,
r>Hajnali fény, már feldereng…
r>A mai nap, jobb lesz?
r>Mára már, sok új tervem van,
r>Remélem, egyik sem katlan.
r>*
r>Aranymadár, útra
r>Kelhet, messze még a határ.
r>Nem jött vissza soha!
r>Nézek, tudatom kitágul,
r>De a lélek, tovább árvul.
r>*
r>Sötétben nem látok,
r>Fáklyát gyújtok. Lehet látnok.
r>Megyek lendülettel.
r>Új utat a fáklyám mutat!
r>Megtalálja azt, ki kutat.
r>*
r>Harang megkondulhat…
r>Megáll az óra mutató…
r>Az én időm letelt.
r>Szerepeim eljátszottam,
r>Ha tapsot kaptam… hajoltam.
r>*
r>Emlékcsónak ringat,
r>Visszaevezek a múltba!
r>Vajon, mit találok?
r>Látom foszlányát, emléknek!
r>Hol a vége, öregségnek…?
r>
r>Vecsés, 2015. március 25. –Kustra Ferenc József- Új szépirodalmi irányzat jegyében. (A HIAQ –t és a TANQ –t én alkottam meg… szótagszám, 6-8-6 és 6-8-6-8-8) Ez jobban illik az európai gondolkodáshoz, és a magyar nyelv sajátosságaihoz.
r>
