Idő 
Értékelés 
Értékelés Más szemszögből az Ukrajnai háború… TV mutatja… nem látni a végét!
r>
r>(Bokorrímes)
r>A szomszéd fél, meg a másik… két éve harcolnak, tán’ fogíny elkopásig!
r>Főleg a szomszédunk, látjuk és tudjuk, nagyot küzd, a halál bátorságig.
r>Ők láthatóan, hallgatóan a dicsőséget kergetik,
r>Bár a halált EU -s kölcsönökből bizony épphogy' meglelik…
r>
r>A marhák, azt mutatják, hogy ők a dicsőséget halálig üldözik,
r>De vagy nyolcvan ország pénzén és a fegyverén, de ezt ők nem szégyellik!
r>Sokszorta nagyobb országot, kijelentik, hogy legyőzik, majd földarabolják
r>És ezt az elnökük terjeszti, (aki színpadi táncos) népeket szétszórják.
r>*
r>
r>(leoninus)
r>A dicsőséget lassan katonák nélkül terjesztik, saját népüket jól mérgezik.
r>Tizenöt millióan elmentek migránsnak, férfiakra meg erővel vadásznak…
r>Ha egyet az utcán meglátnak, bevágják kocsiba és már mehet is ki a frontra.
r>Dicsőség, hogy eme háborúban, több mint félmillió a biz’ pangó halott, vagy több?
r>*
r>
r>(senrjon)
r>Férfiak menekülnek
r>Éktelen félelmükbe… sokan!
r>Tisza! Fulladás…
r>
r>Férfiak menekülnek
r>Határőrség meg, lő is rájuk.
r>Hegyekben fagyás!
r>
r>Férfiak menekülnek
r>Anya özvegy, gyermek… apátlan!
r>Ez új jövőkép!
r>*
r>
r>(HIQ)
r>Vad nyomor,
r>Város? Kőhalom!
r>Éhezés…
r>
r>Mennének,
r>De nincsen hova!
r>Nincstelen…
r>
r>Nyomorban
r>Van sok újgazdag?
r>Dicsőség!
r>*
r>
r>(leoninus)
r>Halált, a nincstelen földönfutók nyomorát, élvezik, mint gazdagodásuk zálogát.
r>Ki bizony minél gazdagabb, őt annál nagyon dicsőség övezi, 'halálpénz kell neki'!
r>Csak a gazdagok élvezik az új reményt, hogy dől a ’lé’! Így mennek a dicsőség felé…
r>*
r>
r>[Kínai; „Vágyódás délre”: Tizenhat szótag "Shiliuziling" 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa (x = végtelen)]
r>A
r>Reménység sok gazdagja,
r>A halált
r>Nem is látja ma…
r>
r>A
r>Dicsőség? Baka harca!
r>Örüljön,
r>Halállal szála’…
r>
r>A
r>Nemzetet pénz pusztítja!
r>Hátra ne
r>Lessél… halottja.
r>*
r>
r>(HIAQ)
r>Nemzet pusztítások!
r>Nincs boldogság, ez nem kétség.
r>Fegyvert el kell adni.
r>
r>Ez, szerető ember?
r>Emberség, szeretet nincsen…
r>Uralkodásvágy győz!
r>
r>Mi lesz az özveggyel?
r>Mi lesz apátlan gyerekből?
r>Örök földönfutók?
r>*
r>
r>(Sedoka)
r>Keress jóembert!
r>Keresd az igazakat!
r>Keresd… nem a hullákat!
r>
r>Igaztalan lét!
r>Szeretik, ha éhezel,
r>Szeretik, ha bevégzel…
r>
r>Jobb egy hibás út?
r>Keress egy bejárhatót,
r>Ne kövesd az ámítót!
r>*
r>
r>(Senrjú)
r>Gazdag még sosem
r>Volt fronton, mégis gazdag!
r>Szerencselovag.
r>
r>Dicsőséget is
r>A jövőben kereshetsz…
r>Ha marad élted’.
r>
r>Korrupció mi
r>A világ-pénzt mozgatja.
r>Itt: halál-nyomor!
r>*
r>
r>(Leoninus)
r>
r>Félelmet, a rettegést ki vagy mi enyhíti? Nincs hatalom, amit ezt kikényszeríti…
r>Robbanásokat nem lehalkíthatók, letépi kezünket, lehet nagyon visítani…
r>Gazdagokat nem lehet lepofozni, mert milliárdnyi pénz, amit őt ebben segíti…
r>Gazdag nem próbálta háza alól kiásni gyermekét, s ráadni az élet-jelmezét.
r>Tetszik vagy sem, ez a dicsőség el fog szállni, de a végtelen nyomor itt fog maradni.
r>Akit halál magával vitt, arra emlékeznek, de nem lesz emlékük a gyerekeknek…
r>Az dicsőség, hogy a gyári munkás frontkatona? Otthon meg, várja őt az apja fia!
r>Ó, majdan elszálló dicsőség, te vagy halál-segéd! Háború végén mi lesz a meséd?
r>
r>Vecsés, 2024. február 23. –Kustra Ferenc József- íródott; a világ, az emberiség jelen -katasztrofális és igaz, háborús- történelmi helyzetéről. Naponta láthatjuk, minden TV híradóban a videókat is, kendőzetlenül! Meg látjuk a háborús uszítók beszédeit is…
r>
A haikuban és versben írt elismerés
r>
r>Jézusom, segíts!
r>Hihető ez? Káprázat?
r>Poéták Gyöngye!
r>*
r>Amit Te ezek szerint tudsz, az már maga a csoda,
r>Te vagy a POÉTAKIRÁLYNŐ cím várományosa!
r>Én itt a messzi alvégen, mától örülök, hogy szóba állsz velem!
r>Megleptél rendesen, ezen túl a barátságodért esedezem.
r>
r>Kérlek, ha lelöksz a pástról, legyen fájdalommentes,
r>Igaz, e „finomság” bizton nem lesz érzelemmentes.
r>Te csak gondoltad, de megtetted, csak elmentél aludni!
r>Én lerágtam körmeimet, mivel fogok vakarózni?
r>
r>Ez volt eddig az én szempontom, most vegyük sorra a tieidet,
r>Úgysem tudsz mást csinálni, erre kaptad sorstól a zsigereidet!
r>Te kis Feltörekvő, enged, hogy örüljek, hogy ismerhetlek,
r>Nekem a sors ennyit adott, Poétaként nagyon szeretlek!
r>
r>Én már látom az aurádban, hogy Te erre, ezért születtél,
r>Legyél Te csak poéta és író, szinte erre teremtettél…
r>Egyszer megtudod, sikeresen mennyi lelket üdvözítettél…
r>
r>Vecsés, 2017. május 10. – Kustra Ferenc József
r>Eme művemet ajánlom: Jurisin (Szőke) Margit poéta és szerzőtársamnak…
r>
A törekvő gondolataim…
r>
r>Gondolataim peckesen sorba állnak, mint bakák a diszszemlén,
r>Sőt, hogy fontosságukat hangsúlyozzák a fejüket föl emelvén…
r>Csak nézek és csak ámulok, Lesz ebből vers… őket sorba rendezvén?
r>*
r>(Tíz szavas duó)
r>A jó gondolat, ha megszületik,
r>Az biz’ le is írattatik.
r>
r>Sorba rakni őket, nagyon fontos,
r>Mert csak ezzel lesz mondanivalós.
r>*
r>(senrjonix duó)
r>Gondolat hegyek
r>Jót írd le, károst töröld.
r>Szabadvers nincsen!
r>A kúsza gondolathalmaz…
r>Főz szakácsnő, de mit halmaz?
r>
r>Versírás munka,
r>Becsület dolga… legyen.
r>Szóhalmazt érthet.
r>Sorokban mondanivaló,
r>Itt nincs gondoklatolvasó…
r>*
r>(Tíz szavas duó)
r>Van, ki hiszi, ha ír szabad verseket,
r>Ezzel megnyeri lelkeket.
r>
r>Gondolatokat írásba foglalni, csak leírni,
r>Nem művészet, nem fogsz elfáradni.
r>
r>Budapest, 2015. augusztus 31. – Kustra Ferenc József
r>
Nem vagyok én János,r>Aranyból sem vagyok,r>A lelkem is sáros,r>Eleget sem adok.r>r>Hogyha méltóbb lennék,r>Tán jobban is szeretnék.r>Erre vagyok képes,r>Nem voltam én lépes.r>r>Nyúlból van a szívem,r>Bátorságom szerény,r>Nincsen nekem hírem,r>Nem vagyok nagy legény.r>r>Amit tudtam adtam,r>Elvették mit hagytam.r>Kaptam is, nem mondom...r>Úszik még a sorsom.r>r>Az ősz derekán túl,r>Erőm elfogyóban.r>Hangom is vízbe fúl,r>A lét lefolyóban.r>r>Aki lettem...voltam.r>Hegyeket nem hordtam.r>Csak dolgozni mertem,r>Ma is felébredtem.r>r>Keresztem még viszem,r>Fel a golgotára.r>Addig jó míg hiszem,r>Jön holnap a mára!r>r>Dunatőkés, 2024 március 3.
Tükör mögött régen elveszett a lét,r>Már nem tekint vissza a jól ismert képr>Szülők féltő szeméből.r>r>A tükörben még ott a lelkük könnye,r>Én vagyok a génjeik nyitott könyve, r>Rám tekintnek szememből.r>r>A tükör mögé én is majd elmegyek r>Hol örülök mindenkivel, és leszekr>Fény, gyermekem szeméből. r>r>Dunatőkés, 2024.március 2.-Ostrozánsky Gellért - írodott: félrím formában.
