(anaforás, 10 szavas duó)
r>Ahogy beáll a süket csend,
r>A magány beijed és esend!
r>
r>Ahogy eluralkodik a süket csend,
r>A magány is fékez! Esend…
r>*
r>
r>(Bokorrímes)
r>Az ember a farkasa az embernek,
r>Ránézésre tarthatjuk lehetetlennek…
r>De az életben ez jutott a főemlősnek!
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös trió)
r>Csak ebben az ezeregyszáz évben,
r>Voltak tragédiáink nagyon is bővében…
r>Csak ebben az ezeregyszáz évben.
r>
r>Voltak itt harcos népek, ki harcukat ellenünk vívták,
r>Irtottak harciasak, példamutatók, jó, hogy elszúrták…
r>Voltak itt harcos népek, ki harcukat ellenünk vívták.
r>
r>Pont ma már az a módi, hogy a belső ellenség gyilkolász,
r>És ezek, ha beáll a csend, rögtön a jók lelkébe markolász…
r>Pont ma már az a módi, hogy a belső ellenség gyilkolász.
r>*
r>
r>(Septolet)
r>Enyészni,
r>Nem akarni
r>Nem ördögtől való
r>Szaltó!
r>
r>Azért sem akarjuk!
r>Enyészetet elmarjuk!
r>Rosszat elhajtjuk!
r>*
r>
r>(15 szavas-6 sorban)
r>Sziklából lettünk,
r>Megteremtettünk,
r>Nincs vesztünk!
r>Fájdalomnál legyen több öröm,
r>Megújítólag kijelölőm: életöröm.
r>Felöltözve nem képzelődőm!
r>*
r>
r>(Senrjú csokor)
r>Azért sem fogunk
r>Elenyészni, nem tenni!
r>Fájdalomnak, huss…
r>*
r>
r>Magyarság marad!
r>Szeretet újra fakad!
r>Egybetartozás!
r>*
r>
r>Pusztulásidő
r>Lejáróban, harc: kemény!
r>Tovább: utunkon!
r>
r>Vecsés, 2020. május 31. – Kustra Ferenc József – íródott: Alloiostrofikus versformában (Vegyesen, más szerkezetű versszakokból állót jelent!) a történelmünkről!
r>[3 soros-zárttükrös: én szerkesztettem alkalmazható formába! Olvasni úgy kell, hogy az első és 2. sort egyben, majd a 2. és 3. sort egyben, így lesz meg a 2 féle látásmód gondolatisága. (Mintha egymással szemben ülve a tortának kivágnánk 1-1 szeletét. Ugyanaz, de mégsem az!]
r>
Lelkem falán, szétkent gondpaca foltok,
r>Mivé lesz haza, mikor már nem itt lakok…
r>
r>Járom az utat, mi több mint göröngyös,
r>De eljő a cél is, mi már nekem örökös…
r>
r>De a haza marad! A magyarság is marad!
r>Hazánk a Kárpát medence, bár világ… halad.
r>
r>Vecsés, 2013. szeptember 17. – Kustra Ferenc József- íródott: a szabadságról…
r>
Már üres a nyomor, a meghatottság,
r>Ránk lőcsölték, nincsen jó megoldottság.
r>Hajnalhírre fény szűrődik a leplen,
r>Ez a mai világ és ez végtelen?
r>
r>Fényesség nincs, így már betelt az idő.
r>Fényesség nélkül epedünk, ez minő?
r>Az ég küld-e még üzenetet vagy már,
r>Mert a zordon tömeg, már árnyékként jár.
r>
r>Bízzunk benne, hogy nem csak az Úr a lét.
r>Bízzunk, elmúlik az iszonyú sötét.
r>Nem jó nekünk, hogy oly sivár az élet.
r>Tegyünk és változtassuk, e nemlétet.
r>
r>Az idő már eltelt és már be is telt.
r>Az idő adjon fényt, sötétség letelt.
r>Én már látom az Urat és hajnalpírt.
r>Én már várom az utat, mi nem pikírt.
r>
r>Vecsés, 2009. június 1. - Kustra Ferenc József- íródott: a szabadságról…
r>
Szabadságharcaink emlékére…
r>
r>Ezek nem… nem is néznek a forgácsra,
r>Tekintetük mered… csak a szálfára.
r>No, de az erdő nem csak szálfából áll,
r>Azok között a forgács hegyekben áll.
r>
r>Nem érdekli őket… szálfa dől rájuk,
r>De ha a forgács betömné a szájuk?
r>Mi lesz, ha szél felkapja a forgácsot
r>És jól arcukba vágja szálfa háncsot!
r>
r>Vecsés, 2005. április 12. – Kustra Ferenc József – íródott; az ötletadó Ady Endre eszmeisége nyomán…
r>
Harcunk a sok közül…
r>
r>Három holló károg a fán.
r>Szárny lebegtetve, tőlem is elvárván,
r>Hogy én is károgjak, mint ők,
r>Mondjam, hogy kár, mint egy csapatban levők.
r>
r>Most látom, nem három varjú károg, na!
r>Eget befeketítik és ez a tömeg záloga,
r>Hogy büntetlenül kárognak nép ellen,
r>Mi meg vijjuk harcunkat a fekete tömeg ellen.
r>
r>Nem tudnak gyököt vonni és jól összeadni,
r>Nem tudnak… gondtalanul és folyvást károgni.
r>Ha nem szólunk valamiért, azt mondják, hogy kár…
r>Ha meg szólunk valamiért, akkor meg, kár… kár…
r>
r>Budapest, 2005. június 15. – Kustra Ferenc József- szabadságharcaink emlékére!
r>

Értékelés 

