Ecset szőrén megelevenedikr>Tubusokba relytett masszar>S új életre indul r>Vászonra tapadvar>Kivirágzik a kézr>S az elme akaratar>A színkavalkád terébenr>Fogantatás pillanatátólr>Az anyag-rezonancia összekeveredikr>Festék s alany egyé válikr>Ahogy a teremtés formája r>Megszületikr>r>Egy apró tovalépésr>A megformált világr>Lét-harmóniájában
Messzire hallatva hangjátr>Simára csiszolt kövek közt r>Pancsolva siklik büszkén r>A vén folyó.r>Az éji fagy csillagfényes r>Dermesztő karmait r>Sebesen nevetve kerülir>A fakadó forrás árnyékában.r>Lehellete a parthoz tapadva r>Inbolyogva száll feletter>Úgy követi szorosanr>Az úszó levelek vándorlását.r>Mély kanyarok relytekében r>Elidőz csendesenr>Aztán lendülettel neki iramodikr>Hogy a lemaradás idejébőlr>S a partból valamit lefaragjon.r>r>Aztán...r>Ahogy egyre távolodikr>Közelít lüktető szívéhezr>Duzzad hajlékony tester>Meg a civilizáció szennyer>Mi tisztaságát bekebelezte.r>...
Látunk egy közeli háborút és fölütötte a fejét a -vége elérhetetlen- háborús világhelyzet…
r>
r>(Apeva trió)
r>Baj,
r>hogy nincs
r>Nyugalom,
r>Egy kis béke!
r>Harcnak nincs vége...
r>
r>Én,
r>Miért
r>vagyok, ki?
r>Hetvenötként,
r>Miért én szívok?
r>
r>Baj,
r>Másik
r>Földrész is...
r>Ott háború?
r>Vész Európa...
r>*
r>(leoninus duó)
r>Nincs már egy szál népmese sem, ennél nagyon baj, hogy nincs béke sem!
r>Mert még mi akarnak a háborús uszítok? Ők a továbbra is gazdagodók...
r>Róluk írtam már ők a fekete kosok, de sajnos, nem ők a fronton harcolók.
r>Ha őket is besoroznák és irány a front, már nem volna sikoly... jaj, ez a front!
r>De talán még nagyon baj fekete bárányok hada, ők csak követők, ügynökök hada.
r>Mind a kétfajtának üresség van a fejében, sötét pénz érdekeltség jár eszében.
r>
r>Nagy nyerészkedők, akik pozícióban vannak, vastag dollárért vesznek és...’eladnak’!
r>Ne fizetős menekülőt hibáztassátok! Ott lennél, imigyen... Ti is eljárnátok...
r>Aki bevonul önkéntesen, van biz' indoka, aztán hogy mi lesz az, az ő gondja...
r>Mondjuk, ki haza szeretetből viszi bőrét... maga viseli tette nem semmiségét!
r>Lehet is ezen vitatkozni, hogy családszeretet, vagy háborúban hazaszeretet?!
r>Ily' öregen és már tán' elmenőben: romokban a szívem, a lelkem, meg szeretetem?
r>*
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Maga a mai világ a nagy baj, mert bizony mindenki egy kufár lett,
r>És ha fekete, kos-szarvú is, akkor ilyesmi kölyköt is nemzhetett...
r>Maga a mai világ a nagy baj, mert bizony mindenki egy kufár lett.
r>
r>Majdnem idáig hallom, hogy harckocsi -tarack- ágyúval nagyon lőnek,
r>Aláásó gyanú, ettől képzelhetik magukat oly' nagymenőnek...
r>Maga a mai világ a nagy baj, mert bizony mindenki egy kufár lett,
r>Valahol a messzibe laknak a nagyon gazdagok... Most gazdagabb lett.
r>*
r>(Senrjon trió)
r>A békét én hol lelem?
r>Pedig az... lélekben kedvelem.
r>Francba a harcot!
r>
r>Gazdagnak, csak pénzem kell,
r>Neki jó, ha az enyészettel...
r>Francba a harcot!
r>
r>Nem kellek, azt sem bánják,
r>nem bánják, nem kellek estétől!
r>Francba a harcot!
r>
r>Vecsés, 2023. július 31. – Kustra Ferenc József- íródott; alloiostrofikus versformában, a világ, az emberiség jelen -élő- háborús-történelmi helyzetéről. Végveszély van, Afrika is háborús fél lehet…!
r>
Látunk egy közeli háborút és fölütötte a fejét a -napi- háborús világhelyzet…
r>
r>(leoninus csokor)
r>Ma már nem látszik, milyen volt a múlt, milyen volt a színe, de milyen lesz a jövő színe?
r>Bár emlékszem, hogy jégeső felhők is jöttek, a lelkemben meg bánat-tűskék nőttek…
r>A fekete kosok kihirdették háborút, így a harckocsi lánctalpaké lett az út…
r>
r>A középkorban ilyenkor csak húzták, húzták a harangot, az meg bánattal csak kongott!
r>Eddig harangkongás hozta fonott kalács illatát, vagy a lepukkad kocsmák szagát…
r>Ez a kettő mindig megfért egymás mellett, vas lövedék nem repült a fejek felett!
r>
r>Régen nem volt, mi ekkora kárt okozzon, nem volt, mi ekkora zűrt okozzon.
r>Akkoriban a kardot disznó vérébe mártották, tudtam, hogy férfiakat behívták.
r>Most meg a szélben, ágyúszó sunnyog be az ablakon, csukott szemmel ijedek, vakon…
r>
r>Most már itt a jövő? Kazettás bombák, mint holló csapat repül, nekünk ez kellő?
r>Civileknek meg nyolcvan év múlva ott lesznek unokái és tán’ mint halál szolgái?
r>Látszik, hogy az ördög leugrott a falról, már nem bírt tapadni a kosztól…
r>
r>Régen nem modern emberek uralták a világot, még nem találták föl a válságot.
r>Mondás: „a görögtől félek, ha ajándékot hoz is”! Most igy tört ki a háború, csakis…
r>Na ugye? Ezt is már ismerték az ókorban, de most már nem legyőzhető az újkorban.
r>
r>Manapság a szél ágyúhanggal keveri lőporszagát, már nem... fonott kalács illatát.
r>Nem messze a földön megjelent a halál szaga… kik meghalnak, ez halál oldódása?
r>Vannak kik véget is vetettek a biztonságos létnek, a békességes múltidőnek.
r>Van a híradókban, írja az újság, nagy-vezetőknek hír, az újabb tankos hír újság!
r>Most aztán az elrejtekezett gonoszok intézkednek, csak tűzparancsért intézkednek.
r>*
r>
r>(Senrjon trió)
r>Népek elnyomorodnak,
r>Országok meg mennek nyomorba!
r>Halál-aratás…
r>
r>Szörnytalp termést kitapos…
r>Ördög erre vált végtelenül!
r>Halál aratás…
r>
r>Ez a vihar már kibujt,
r>A fekete juh akoljából!
r>Halál aratás…
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Katonát bevitték erőszakkal a frontra, senki nem tudja, senki sem tudja merre van,
r>Persze a nagy titkolózásban a családnak több is van, de nem tudja, hogy halottja van…
r>Katonát bevitték erőszakkal a frontra, senki nem tudja, senki sem tudja merre van.
r>*
r>
r>(senrjon)
r>Gonosz lyuk… bentről szél fúj,
r>Lelkes gonosz; a háborúért.
r>Halált learat.
r>*
r>
r>(leoninus)
r>Béke földje nincs, lebombázták… halál földje van, azt bombázták.
r>Férfiakat frontra vitték… családokat semmivé, bombával verték.
r>Van gyerek ki nem is ismeri apját…és a közben lelőt anyját
r>*
r>
r>(Bokorrímes)
r>Európa már nem a béke és a biztonság földje,
r>Meglehet, hogy igy is marad távoli közeljövőbe.
r>Háború, amit embereknek hoz, nem nyugalom,
r>Nem öröm, mert az ördög nem maga a nyugalom!
r>Mit emberek éreznek, az félelem, pokol közepéből,
r>Bizony mára ez lett már a béke és biztonság földjéből.
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Mindannyian örültünk, hogy nyolcvan éve itt nem volt háború!
r>Itt nem ugrált nekünk megvadult, kemény-farkú vörös kenguru…
r>Mindannyian örültünk, hogy nyolcvan éve itt nem volt háború!
r>*
r>
r>(Bokorrímes)
r>Szóval, gonosz lelkek segítségével tőr előre ez a valódi háborús vihar,
r>Nekik a jólétük abban áll, hogy dollármilliókat keressenek, ha már van vihar!
r>Ha majd a többség népek igazik, békét akarnak,
r>Akkor majd igazság-lovai közé kell… csapjanak!
r>
r>Vecsés, 2023. július 24. -Kustra Ferenc József- írtam: a világ, az emberiség jelen történelmi-háborús helyzetéről, alloiostrofikus versformában. [Artakos – (július 18. 2023.) azonos c. verse ihletésével átiratként!] Egész nap láthatjuk, minden TV híradóban a videókat is…
r>
Látunk egy közeli háborút, mert fölütötte a fejét a -majdnem- világháborús világhelyzet…
r>
r>Tovább folyik a háború, Ti sok okos. Fekete bárányok között is mindig van kos.
r>Ezek… a mi juhaink, öntörvényű nyájban léteznek, bárányok meg nem fékezhetnek…
r>Úristen! Mában irtani a nemzedékeket… Őket, kik nem is értik a lényeget…
r>
r>Nyájban a fekete szőrű bárány
r>Mindig csak gond és hátrány.
r>
r>Sosem jó, ha sötét birka
r>Fejéből pattan ki a szikra.
r>*
r>
r>„Háború és Béke” megírva egy regényben. Béke nincs, háború meg benne a létben.
r>Koncentrálhatna egész világ. Ennél: szerintem többet érdemel az emberi világ.
r>Fekete kos még regnál, utódja már szarvakat növesztve sorban áll… a hatalomnál.
r>
r>Báránynak nincsen békéje, nyugalma,
r>Míg fekete kos a nyájat uralja.
r>
r>Fekete bárány a nyájat vadítja,
r>A gidáját is öklelni tanítja.
r>*
r>
r>Front prímán működik... eddig is, fekete kosok növelik agressziót, mint eddig is!
r>Sorban ismertetik a TV -k: lesz már kazettás bomba! Ezzel mindenkinek lesz… több halottja.
r>Szülők és árva gyerekek, földönfutó nagyszülők… És még veletek mi lesz őzvegy nők?
r>
r>Kosok tette kész botrány…
r>Háború oltárán gyűlik az áldozati bárány.
r>
r>Egyre több juh feketébe öltözik –
r>Kosok miatt lelkükbe gyász költözik.
r>*
r>
r>Bárány-nyáj, fizetett terelőkutyákat tart, nem lézeng, de egy ilyen soha nem eseng…
r>Kutyák viszik utánpótlást… és készítik a különféle, dehonesztáló listázást…
r>Terelőkutya fekete szőrű, birkák közt bújik… Fizetésért, soha el nem bukik!
r>
r>Terelőeb a falka legalja,
r>Ki saját bőrét a kosoknak eladja.
r>
r>Juhászkutya, parancsra a nyájat hajtja,
r>Hogy a lehulló morzsákat felnyalja.
r>*
r>
r>Tizenhét hónapja, ömlik hozzánk a menekült, csonka család! Kisfiam, hol az apád?
r>Kislányom, apukád mond merre jár? Nem tudom… hogy hazajöjjön, az már, nekünk járna már!
r>Robbanások, zengő parancsszavak! Nagy robbanás és itt ma már nem lesznek parancsszavak.
r>
r>Szomszédos legelőt éri a sorscsapás…
r>Szétszéledt nyájnak léte csak rohanás.
r>
r>Irháját mentené a riadt nyáj-csorda –
r>Fél… otthonába berepülhet egy bomba!
r>*
r>
r>Mekegik fekete bárányok, látnokok, folytatják új négy évre háborút… Látnokok!
r>Ez kosoktól van és a bűnök bűne, s egyáltalán nem érdekli őket népek dühe…
r>Ez klassz, nagyon modern, művelt világ, a fekete bárányok közt, nincs kis gyertya-világ
r>
r>Szegény bárányok lesznek még pácban –
r>Veszélyes agybaj terjed a nyájban…
r>
r>A kerge birkák egymásnak esnek,
r>Vezérkosok meg nagy élvezettel lesnek…
r>*
r>
r>Emberek halljátok? Idáig hallom, sírva zúg és bánatos a Keleti Kápátok.
r>Zivatarból van sok könnye, mert nem szereti a háborút, ami most a világ bőve’…
r>Emberek halljátok? Képzeljétek, elveszettnek érzi magát a Keleti Kárpátok…
r>
r>Kelet felől hallatszik fájdalmas bégetés –
r>Báránynak nincs ínyére a vérengzés.
r>
r>Elveszett juhok, kínjukban csak sírnak…
r>Vajon még mennyi szenvedést bírnak?
r>*
r>
r>Atyám! Te miért hagyod: apák, gyermekek vére folyjon, sok jó ember haljon a fronton?
r>Atyám! Jobb lenne védened ártatlanokat, közben kordába tartani a kosokat.
r>Atyám! Mindannyian kérünk, tégy már békéért, belegárgyulunk háborús semmisségért…
r>Atyám! Vagy szavunk sem lehet kosokon, kik uralkodnak bárányon, népen, hatalmon?
r>
r>Kosok gárdája mészárlást csak végig nézi –
r>Ki fogja őket számon kérni?
r>
r>Ártatlan bárányok szenvednek, zokognak…
r>Pásztorbot suhintása kéne már a kosoknak!
r>
r>Vecsés, 2023. július 21. – Pápa, 2023. július 23. -Kustra Ferenc József- íródott; a világ, az emberiség jelen -katasztrofális, háborús- történelmi helyzetéről. Látni TV híradókban: a videókat… „Nyugaton a helyzet változatlan”. A leoninust én írtam, a tíz szavasokat szerzőtársam: Nagyné Vida Renáta.
r>