(Bokorrímes csokor!)
r>Csendes árnyékodat -gondolatban- csókolgatom,
r>Hogy a lényed, maradjon az én mozdulatlanom.
r>Szerelmemnek szélvígara nehogy elrepítsen,
r>Testmelegedet érezhessem, jól és képesen.
r>
r>Hívlak a számmal és vágylak testtel és a lelkemmel,
r>Vágyakozok az öledbe, találkozni meleggel.
r>Gondolatommal átölellek, szerelmes időben,
r>Foglyomként tartalak, arcomon gördülő könnycseppben.
r>
r>Hívlak a lelkemmel, hosszan csókolnám a szádat,
r>Birtokba venném nagy, szerethető világodat!
r>Rég volt, már nem is emlékszem teljesen rád,
r>Ha öled melegét jól rám zúdítanád…
r>
r>(senrjon)
r>Ó, azért gyere Bertus,
r>Vágyok utánad, meg azért rád!
r>Hallgatásod fáj!
r>
r>Vecsés, 2021. április 31. – Kustra Ferenc József- íródott ’iytop’ poétatársam, „A szerelemnek szele” c. verse átirataként, az engedélyével.
r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 198
Puha ez a csend és béke a nyugalom,
r>Ehhez a hófehér paplan, puha alom.
r>A fák deresek, mintha már őszülnének,
r>Az őzek fázósan, félve körülnéznek.
r>
r>A táj szép, de jeges a lehelete,
r>Fázik az őz és őzgida gyereke.
r>Az élőlény nyoma recseg a hóban,
r>Fák, bokrok összehúzódnak fázósan.
r>
r>Téli álmot alszik medve és mások,
r>Egy levél nélküli fán varjú károg.
r>Szép a táj, szikrázó nagyon megkapó,
r>Ki arra jársz, vigyázz, mert csúszós a hó!
r>
r>Vecsés, 1998. december 26. – Kustra Ferenc József
r>
(10 szavas duó)
r>A jövőnk, míg titokban van, szemérmes,
r>Amikor megérkezik, akkor negédes…
r>
r>Várva jövőt, nyom a töprengés terhe,
r>Érkezve nyálkás tán' lehelete?
r>*
r>
r>(Bokorrímes duó)
r>Lelkem nyílj és fogadd mind a vendégeket,
r>A nem pár percnyi tavaszi érzéseket.
r>Természet, tárd ki ölelni lényegedet…
r>
r>Te kék ég, messzibe mutató kékellő végtelen,
r>Te mező, ki zöldellsz hosszan, olyan nagyon szélesen.
r>Te messzi lélektartomány… határa nincs élesen…
r>*
r>
r>(Bokorrímes)
r>Ó, te! De csend van az éjjeledben, az élő mind alszik,
r>De a sparhelt tüze megrakva, az bizony ki nem alszik…
r>Ahogy elmúlnak az árnyak, úgy biz' elmúlnak az évek,
r>Fáradság, hosszabb alvás elrohannak a múló évek!
r>
r>Vecsés, 2020. április 21. – Kustra Ferenc József – íródott: ismeretlen szerző (1886. március 28.)” Jövő” c. vers műve ihletésével.
r>
Hétköznapi pszichológia
r>
r>Hiúság, férfi a neved! –tartja a mondás és van bizony jócskán alapja.
r>Pl., hogy a nők csak a nekik tökéletes férfit keresik. Ő milyen?
r>Nagy szerencse, ha a nő a megfelelő férfit megtalálja, ki vágyálma
r>És
r>Még össze is passzolnak, de a nő lemondása mértéke milyen?
r>
r>A külcsín és a belbecs megfelelő-e? Ez boldogság kombinációja…
r>
r>Vecsés, 2020. április 23. – Kustra Ferenc József
r>
Tele van a világ, hangsúlyos, szép szavakkal,
r>Az ember meg papol a jóról és a szépről,
r>Közben meg éli életét, vaskos hazugságokkal,
r>Mert nem vevő a valós állításokra, már régről.
r>
r>Modern ember agya többségében kimosott,
r>Mint a használt, régifajta gyermekpelenka.
r>Mit hall, nem tudja felfogni, neki az nem tisztázott.
r>Agya is olyan unalmas, mint egy gumipelenka.
r>
r>Emberek többsége, maga a terelt tömeg,
r>Nem tudja, hogy csődtömeg.
r>*
r>Harsogja a maga igazságát,
r>Fennen hirdeti szabadságát,
r>Elárulja, a taposhatóságát.
r>*
r>Kommunikálni nem képes,
r>Szájából a szó, mind véres…
r>Magának készséges.
r>*
r>Mindenhonnan hallani az oly’ szép szavakat.
r>Ne hidd a hazugságokat.
r>*
r>Versenyben hordja rőzsét
r>Vasorrú bábával, vesszőjét.
r>Hiszi, több lesz! Fenét…
r>*
r>Kirándulni centerbe jár,
r>Ott hallott dicséretet már,
r>Mit hazavisz, bélsár.
r>*
r>Ne hagyd magad, szívják véredet,
r>Itt a tavasz, megjött kikelet…
r>*
r>Álomban kószál
r>Az elérhetetlenség.
r>Vágy teljesülés.
r>*
r>Szerelem jege
r>Akit elért, elveszett!
r>Zöld szemű szörny les…
r>*
r>Nevetés, lehet,
r>Hogy fájdalom álarca.
r>Mindig mosolyogj?
r>
r>Vecsés, 2015. április 25. – Kustra Ferenc József- Versben, 10 szavasokban és senrjúban…
r>Az oximoron (látszólag) egymásnak ellentmondó szavakat kombinál. Többsége nem valódi ellentmondás. Inkább kihangsúlyozza a dolgoknak azt a részét, ami valamilyen humoros, jelentőségteljes konfliktusba kerül.
r>