Idő 
Értékelés 
Értékelés De jó a sok ó, az olyan megkapó!r>Ha kedvesem simuló, odaadó és nem nagy az ego.r>Szeme ha rám tekint csillogó és nem fakó.r>Szája édesen csókoló és nem oly' hideg, mint a hó.r>Karja szorosan átkaroló és nem távoltartó.r>Keze bársonyosan simogató és nem durva posztó.r>Hangja kedvesen búgó, muzsikáló és nem elutasító.r>Fürtjei mint a rugó, kunkorodó és nem kisimuló.r>Illata csábító, mámorító és nem orrfacsaró.r>Jelenléte megnyugtató és nem zavaró.r>r>Aki megbízható és nem széltoló.r>Aki igazmondó és nem mesemondó, hazudozó.r>Aki szorgoskodó és nem naplopó.r>Aki illemtudó és nem tapló, tuskó, surmó.r>Aki számára fontos a diszkréció és nem kidumáló.r>Aki mértéktartó és nem nagyivó.r>Aki egy cukorborsó és nem gúnyolódó.r>Aki jóravaló, odaadó, szavatartó és nem áruló, kígyó.r>Aki óvó, imádó és nem bántó, gátló, én is dettó.r>Aki hódító, vonzó, kitartó fickó, az méltó és pont hozzámvaló. r>r>Érzései időtálló és nem tavalyi hó.r>Tudom az ilyen ember ritka, mint a fehér holló.r>r>Ó, ez alig hihető, pedig mondom ilyen Ő!r>Így lett az óból Ő.r>r>Siófok, 2023. augusztus 18. - Gránicz Éva
/Ima/r>r>Aki dalolsz a némaságban,r>Tanítasz bennünket hangtalan,r>Fény - értelemre vezess csendben,r>Hogy léptem mindig jót reméljen.r>r>Útjaimon hadd tanuljam meg,r>Más céljában mi rejtezik meg.r>A kezem legyen szelíd, nemes,r>Érintése gyengéd és kegyes.r>r>Nyelvem hadd szóljon tiszta hangon,r>Lélekből, ne haragból, bántón. r>Ne ítéljek senkit könnyelműen, r>Engedd, hogy én csak figyeljek csöndben.r>r>Ne hagyd, hogy fájdalmakat hagyjak,r>Legyek forrása, napnak, dalnak. r>És ha majd egyszer hazatérek csendben,r>Helyettem tovább csak az Ének éljen.r>r>Siófok, 2025. május 23. - Gránicz Éva - Írtam: Ausztrál őslakosok ima-éneke alapján.
Fénypászmák szűrődnek át a lombok között zajtalan,r>Sétálunk, s nézzük fények törnek át, ezer irányban...r>Fénypászmák szűrődnek át a lombok között zajtalan.r>r>Tihanyi erdő mélyén andalogva járunk, fény és árny egymást váltja,r>Hátunkon nagy zsák, benne elemózsia, tűznek gyújtós és kisbalta...r>Tihanyi erdő mélyén andalogva járunk, fény és árny egymást váltja.r>r>Délben, amikor a harang szól, tűzünk már vidáman lobban,r>Körben kövek, sehol száraz a láng csókol fát, szikra pattan...r>Délben, amikor a harang szól, tűzünk már vidáman lobban.r>r>A Balaton szemébe nézünk, zöld fodrokban, felénk ring a nyugalom,r>Ahogy parton csendes szélbe merül a nap, lelkünkben nő az izgalom...r>A Balaton szemébe nézünk, zöld fodrokban, felénk ring a nyugalom.r>r>A fény sugarai forognak, mint este, a nap fáradt utolsó sóhaja,r>A lombok résein átdereng, mint teaszűrőn meleg folyadék sugara...r>A fény sugarai forognak, mint este a nap fáradt utolsó sóhaja.r>r>Eloltottuk a tüzet, mindjárt indulunk, hátizsákunk vállunkra kattan,r>Ballagunk haza - mesébe illő volt a nap, s a szalonna is páratlan...r>Eloltottuk a tüzet, mindjárt indulunk, hátizsákunk vállunkra kattan.r>r>Siófok, 2025. május 17. - Gránicz Éva - Írtam: három soros zárttükrös versformában.
Kedvesemmel rét mellett jártunk,r>Felébredt a szerelmi vágyunk.r>Pipacstenger ringott,r>Testünk úszni vágyott...r>Szerelem vize. Jöjj csobbanjunk...!r>r>Pipacsok közt a vágy belobban,r>Testünk perzsel, a csókban lobban.r>Most kell! Gyere Édes,r>Szeretni mézédes...r>Letépem ruhád rólad nyomban!r>r>A napfény fehér bőrünkbe mart,r>A vágy, mint egy szellő felkavart.r>Szomjunk nem víz oltja,r>Csakis egymás csókja...r>És az idő, ott velünk megállt.r>r>Fű hajolt ránk, nem tiltakozva,r>Tűzben testünk összefonódva.r>És nem volt már határ,r>Csak te, én, s bűvös nyár.r>Olvadt pipacsok piros csókja...r>r>Siófok, 2025. május 10. -Gránicz Éva- Írtam: Romantikus LIMERIK-ben
Csendes éj leple,r>szíved hangját kutatom.r>Álmomban élsz még.r>*r>Telefon néma,r>minden rezzenés hazug.r>Te vagy a csend is.r>*r>Hiányod marjar>lelkem minden szegletét.r>Vágyom szavadra!r>*r>Perc pereg lassan,r>várok, mint tavasz a fényt.r>Jöjj, szerelmem, jöjj!r>*r>Kívánlak nagyon,r>mint esőt a szomjas föld.r>Minden sejtem hív.r>*r>Remény pislákol,r>egy üzenet, egy sóhaj.r>Jó is lenne már!r>r>Siófok, 2025. május 9. Gránicz Éva- Írtam: Senrjú csokorban
