Idő 
Értékelés 
Értékelés Csak egyszer még, az idő végén,r>szeretni úgy... szív mélyén.r>Nem játékból, nem szokás szerint,r>hanem úgy, hogy a lelkem is megpihen itt.r>r>Az idő megy-, mikor nincs vége... Közben vágy a szív mélyébe.r>Lélekút is fogy, pihenni kéne, nem lesz itt szokás, semmiféle.r>*r>Voltak már szavak, ígéretek,r>és mind mögött üres tekintetek.r>Mosoly, mi csak dísz volt az arcon,r>és én újra hittem, - bíztam vakon.r>r>Ígérgető szavak? Ezzel vannak tele szénapadlások... birkácskának.r>Mosoly kiváltója vak bizalom, itt nem jó... csak az igaz bizalom.r>*r>Adtam magam, egész, tiszta szívvel,r>de senki sem látott igaz tekintettel.r>Volt, ki szeretett szépen szavakban,r>de nem maradt ott, fájó bajomban.r>r>Bizalmad nagyszerű... és hogy tiszta szívvel? Szép szavak, fájós reménységek?r>Segítek majd fájós bajodban, összeakadó lesz mély tekintetünk, szívjóságban.r>*r>Már nem álmodom nagy csodákról,r>sem forró nyarakról, sem virágos tavaszról.r>Csak egy ölelésről, hol nem kell kételkednem,r>egy szempárról, mi tükrözi a lelkem.r>r>Álmodban legyenek még nagy csodák, telek és virágos tavaszkák...r>Hozzájutsz még a "csak egy öleléshez" egy szempár lesz a léted...r>*r>Ez a vágyam, nem nagy, nem is új,r>egy társ, ki a szívében hozzám simul.r>Ha jönne még, ki tisztán szeretne,r>megmutatná, mit jelent az: egyszer, de örökre.r>r>Erős lesz még a vágyad, aki szeretve jön, így lesz még társ...r>Lesz még simulás, létedben van, lesz még ki szer... és végtelenbe...r>r>r>Siófok, 2025. május 15. ? Vecsés, 2025. május 16. -Gránicz Éva- írtam: a bokorrímeseket! A leoninusokat szerző-, és poétatársam Kustra Ferenc József írta.
Kéz a kézben lépünk a part menti tájon,r>Lágy fuvallat játszik a nádasvilágon.r>A szívem a nyugalmat megleli nyomban,r>Arra gondolok, ami a Ré és a Fá között van.r>r>Hajó ringat minket a selymes víz hátán,r>Csillagokat nézzük a holdvilág árnyán.r>Lelkem lelkeddel eggyé olvad a csókban,r>Arra gondolok, ami a Ré és a Fá között van.r>r>Nincsen rá szó, se pontos definíció,r>De minden szívdobbanásod nekem való.r>Lelked bennem marad, a vágy olthatatlan,r>Arra gondolok, ami a Ré és a Fá között van.r>r>Ha sötét vihar jön, akár elfogy a fény,r>Pillantásodból életre kel a remény.r>Élet zenéje bennünk születik, lobban,r>Arra gondolok, ami a Ré és a Fá között van.r>r>Siófok, 2025. június 27. - Gránicz Éva
Két hete talán, vagy több is már,r>minden este ablakom elé száll egy kismadár.r>Éjféltájt' érkezik, felül az ág hegyére,r>megköszörüli torkát és rázendít a zenére.r>r>Szerenádot ád, s míg a Nap elő nem dugja első sugarát,r>addig abba nem hagyja, csőre be nem áll.r>Fütyül, trillázik, csattog, cserreg...r>visszhangzik az éjszakában a madárének.r>r>Szólózik, konkurenciája nincsen,r>így csak az övé minden figyelmem.r>Ágyamban fekszem, hallgatom az előadást.r>Arcomon mosoly fakad, - ó ez annyira csodás!r>r>Dalnokok királya vagy!r>Tiéd a legszebb ének, ami csak madártorkon kiférhet.r>Csordultig tölti meg a szívemet örömmel, r>a lelkemet az égig emeli fel.r>r>Kis Fülemülém, édes Csalogányom!r>Sokszor gyere még, hangodat hadd csodálom!r>De tudom, hogy egyszer nem jössz többér>és az éjszaka újra csendes lesz mint rég.r>r>Akkor is köszönöm, hogy nekem daloltál,r>szürke életembe egy kis színt varázsoltál.r>Ha valamikor majd újra erre repülsz, szállj le, pihenj meg nálam.r>Ha nem is egész éjszakára, legalább egy nótára.r>r>Siófokon, 2023. május 9. - Gránicz Éva
De jó a sok ó, az olyan megkapó!r>Ha kedvesem simuló, odaadó és nem nagy az ego.r>Szeme ha rám tekint csillogó és nem fakó.r>Szája édesen csókoló és nem oly' hideg, mint a hó.r>Karja szorosan átkaroló és nem távoltartó.r>Keze bársonyosan simogató és nem durva posztó.r>Hangja kedvesen búgó, muzsikáló és nem elutasító.r>Fürtjei mint a rugó, kunkorodó és nem kisimuló.r>Illata csábító, mámorító és nem orrfacsaró.r>Jelenléte megnyugtató és nem zavaró.r>r>Aki megbízható és nem széltoló.r>Aki igazmondó és nem mesemondó, hazudozó.r>Aki szorgoskodó és nem naplopó.r>Aki illemtudó és nem tapló, tuskó, surmó.r>Aki számára fontos a diszkréció és nem kidumáló.r>Aki mértéktartó és nem nagyivó.r>Aki egy cukorborsó és nem gúnyolódó.r>Aki jóravaló, odaadó, szavatartó és nem áruló, kígyó.r>Aki óvó, imádó és nem bántó, gátló, én is dettó.r>Aki hódító, vonzó, kitartó fickó, az méltó és pont hozzámvaló. r>r>Érzései időtálló és nem tavalyi hó.r>Tudom az ilyen ember ritka, mint a fehér holló.r>r>Ó, ez alig hihető, pedig mondom ilyen Ő!r>Így lett az óból Ő.r>r>Siófok, 2023. augusztus 18. - Gránicz Éva
/Ima/r>r>Aki dalolsz a némaságban,r>Tanítasz bennünket hangtalan,r>Fény - értelemre vezess csendben,r>Hogy léptem mindig jót reméljen.r>r>Útjaimon hadd tanuljam meg,r>Más céljában mi rejtezik meg.r>A kezem legyen szelíd, nemes,r>Érintése gyengéd és kegyes.r>r>Nyelvem hadd szóljon tiszta hangon,r>Lélekből, ne haragból, bántón. r>Ne ítéljek senkit könnyelműen, r>Engedd, hogy én csak figyeljek csöndben.r>r>Ne hagyd, hogy fájdalmakat hagyjak,r>Legyek forrása, napnak, dalnak. r>És ha majd egyszer hazatérek csendben,r>Helyettem tovább csak az Ének éljen.r>r>Siófok, 2025. május 23. - Gránicz Éva - Írtam: Ausztrál őslakosok ima-éneke alapján.
