Idő 
Értékelés 
Értékelés már majd’ itt is van…
r>
r>(3 soros-zárttükrös duó)
r>Húsvét reggel, pár nap és már be is fog köszönteni,
r>Ti nők és mi férfiak együtt fogjuk örvendeni…
r>Húsvét reggel, pár nap és már be is fog köszönteni,
r>
r>Én majd körbejárni fogok és mindenhol locsolkodok,
r>Viszek majd vödörben kis vizet, azzal is locsolkodok…
r>Én majd körbejárni fogok és mindenhol locsolkodok.
r>*
r>(leoninus)
r>Remélem, várnak majd a lányok, asszonyok a nagymamák, mert öket is locsolok!
r>Már vágyok az étkekre, tán’ kapok. Ha jól megetetnek még jobban locsolkodok.
r>Pláne, ha még kapok kávét meg páleszt, mi zabánál ellenőrzi ivó gyomrát.
r>Fini' sütiket ne felejtsem, ha kapok nem felejtek... húsvétba felejtkezem…
r>*
r>(Senrjon)
r>Remélem minden udvar
r>Szabad, kutyáktól mentesített…
r>Harapás nem kell…
r>
r>Vecsés, 2016. május 29. - Kustra Ferenc József
r>
(senrjú)
r>Locsolóm veder,
r>Megyek nőt riogatni!
r>Húsvéti szokás!
r>
r>(senrjon)
r>Lehetne nagy fazék is.
r>De nehéz, még tán’ kilötyögne…
r>Vízzel spórolni…
r>
r>(senrjú)
r>Van olcsó kölnim,
r>Jobb, ha elviszem azt is.
r>Szokás spórolni!
r>
r>Vecsés, 2016. március 27. - Kustra Ferenc József
r>
A KOTLÓS NYÚLr>Tréfás húsvéti versiker>r>Húsvétnak közeledtévelr>dolgozott a nyúl nagy serényen.r>r>Piros tojást festett fürgén,r>szorgoskodva, le sem ülvén.r>r>Ám a tojás fogytán volt már,r>és kotlós sem élt a portán.r>r>Mit volt mit tenni szegény nyúlnak,r>csodát pottyantott hát; az Úrnak.r>r>És azóta is nagy serényenr>piros tojást tojik: minden évben.r>r>Budatétény, 2018.
Szemedben egy álom,r>ma te vagy a valóságom.r>Ma egy picit szeretlek,r>utána végleg elengedlek. r>Elengedem együtt szőttr>álmaink, minden veled töltött percet.r>Ha olvasod, ez egy régi történet,r>ami újból nem történhet megr>veled, velem.r>Elengedtem minden szót.r>Most régi álmaink:r>hullámzó tengerenr>egy pici papírhajó.
(Gúnydal: Senki Tóni képzelt monológja)r>r>Ó Múzsám, ki összetörted szép fitos orrodatr>és csapkodva szárnyaiddal engem fejbe vertél,r>az magas Parnasszus csúcsáról zuhanva reám,r>meghoztad tehetségem, amikor ütlegeltél.r>r>És lásd; nem kell többé fenn tollászkodnod hiába,r>mert rakok neked rímekből fészket - akár százat -r>előtted most rejtetlenül áll még üres elmém, r>úgy várja, hogy ihlet-csókra nyissad végre szádat!r>r>Szép íriszed szivárványa ragyogja soraim,r>tehetség-áldásra emeld fel hát, mindkét karod,r>s önts belém áldott és örök szent költői vénát,r>…vagy valami ilyesféle..., ha te úgy akarod.r> r>Ígérem írok majd a virágról, a tündérről,r>álomról és mindent beborító cukormázról;r>írok majd szépeket hattyúról csillagok alatt,r>Holdról, vagy egy fülig szerelmetes délibábról.r>r> És patakzani fog majd a könny az olvasóból,r>ahogy szíve facsarodik össze, no-meg, vissza.r>És zsebkendőért szalad majd át a jó szomszédhoz r>s tehetségem minden sorát vakon, buzgón issza!r>r>És menetelni fognak egykor majd verseimre,r>úgy dalolják minden bötűjét majd hős vitézek,r>mert hatalmasabb géniusz leszek mint akárki,r>Rám fognak feltekinteni, s csak Tőlem idéznek!r>r>És ott, a mennyekben fenn is hallani lehet majd:r>"Óh egek mekkora költő ez a Senki Tóni!r>Tehetsége oly mérhetetlenül hatalmas, hogy r>fűzfasípok hangján is, csak Őt fogják dalolni."r>r> - Múzsám, ki összetörted a szép fitos orrodatr>és csapkodva szárnyaiddal engem fejbe vertél,r>Parnasszus az magas csúcsáról zuhanva reám,r>meghoztad-e tehetségem mikor reám estél?r>r> (Pest-Buda 2014. augusztus 31.)
