Idő 
Értékelés 
Értékelés 3 szerzős meditáció az életről…
r>
r>Az élet olyan, mint egy foszlós bélű kalács,
r>Ezzel nem megyünk messzire, de ha, nincsen más?
r>
r>Kalács illatozik,
r>Nagymama épp most sütötte.
r>Szeretettel teli.
r>Koldus fázik ablak alatt,
r>Maradt morzsa, néhány falat?
r>
r>Lehet fényűző életed,
r>Ha a szeretetet nem ismered,
r>Tönkremegy életed.
r>
r>Lehet életed kényelem,
r>Ha szíved szeretni képtelen,
r>Életed lesz gyötrelem.
r>
r>*
r>
r>A szeretet olyan, mint egy foszlós bélű kalács!
r>Ezzel ugyan nem boldogulunk, de ha, nincsen más?
r>
r>Kicsi gyermek majszol,
r>Kakaót iszik melegben.
r>Szeme csillogó zöld.
r>Megfagy ágrólszakadt ember,
r>Odakinn. Szólni már nem mer.
r>
r>A szeretet óriási kincs,
r>Boldoggá tesz. Biz’ fájdalom, ha nincs.
r>
r>Szeretetben élni tudni kell!
r>Boldogsághoz kettő kell,
r>Élet nélküle bagatell.
r>
r>*
r>
r>Párkapcsolat olyan, mint szétfoszlott, foszlós bélű kalács…
r>Életlen késsel nem szeletelhető… de, ha nincsen más?
r>
r>A hold - mint fél kalács.
r>Szép leány szeretni tanul,
r>Gyermekkorára néz.
r>Kucorog a nincstelene,
r>Rég elhagyta már kedvese.
r>
r>Párban rózsás az élet, amíg virul szeretet.
r>Nélküle viselheted tövissebeket.
r>
r>Párkapcsolat foszlós-kalács, frissen fogyaszd!
r>Ha más nincs... később beletörik fogad.
r>
r>Vecsés, 2017. december 28. – Mórahalom, 2018. január 20. - Szabadka, 2018. január 18. - Kustra Ferenc József: a verset én írtam. A 10 szavasok Jurisin (Szőke) Margit munkája. A TANQ -kat Farkas Tekla írta és a vers címe: „Sorsok…”
r>
Nem láthatod könnyeimet,r>nem maradhatok,r>már nem lehet.r>r>Ágyam üresen áll,r>forgolodok benne csupán, szívem:r>az álom és ébrenlét határainál.r>r>El kell mennem, de várok még picit,r>talán egy pillanatnyit, annyit, hogy ki tuddr>mondani: maradj még kicsit.r>r>Nem...r>Nem maradhatok,r>az ajtók becsukódtak,r>elszáradtak a virágok.
Csak egyszer még, az idő végén,r>szeretni úgy... szív mélyén.r>Nem játékból, nem szokás szerint,r>hanem úgy, hogy a lelkem is megpihen itt.r>r>Az idő megy-, mikor nincs vége... Közben vágy a szív mélyébe.r>Lélekút is fogy, pihenni kéne, nem lesz itt szokás, semmiféle.r>*r>Voltak már szavak, ígéretek,r>és mind mögött üres tekintetek.r>Mosoly, mi csak dísz volt az arcon,r>és én újra hittem, - bíztam vakon.r>r>Ígérgető szavak? Ezzel vannak tele szénapadlások... birkácskának.r>Mosoly kiváltója vak bizalom, itt nem jó... csak az igaz bizalom.r>*r>Adtam magam, egész, tiszta szívvel,r>de senki sem látott igaz tekintettel.r>Volt, ki szeretett szépen szavakban,r>de nem maradt ott, fájó bajomban.r>r>Bizalmad nagyszerű... és hogy tiszta szívvel? Szép szavak, fájós reménységek?r>Segítek majd fájós bajodban, összeakadó lesz mély tekintetünk, szívjóságban.r>*r>Már nem álmodom nagy csodákról,r>sem forró nyarakról, sem virágos tavaszról.r>Csak egy ölelésről, hol nem kell kételkednem,r>egy szempárról, mi tükrözi a lelkem.r>r>Álmodban legyenek még nagy csodák, telek és virágos tavaszkák...r>Hozzájutsz még a "csak egy öleléshez" egy szempár lesz a léted...r>*r>Ez a vágyam, nem nagy, nem is új,r>egy társ, ki a szívében hozzám simul.r>Ha jönne még, ki tisztán szeretne,r>megmutatná, mit jelent az: egyszer, de örökre.r>r>Erős lesz még a vágyad, aki szeretve jön, így lesz még társ...r>Lesz még simulás, létedben van, lesz még ki szer... és végtelenbe...r>r>r>Siófok, 2025. május 15. ? Vecsés, 2025. május 16. -Gránicz Éva- írtam: a bokorrímeseket! A leoninusokat szerző-, és poétatársam Kustra Ferenc József írta.
Kéz a kézben lépünk a part menti tájon,r>Lágy fuvallat játszik a nádasvilágon.r>A szívem a nyugalmat megleli nyomban,r>Arra gondolok, ami a Ré és a Fá között van.r>r>Hajó ringat minket a selymes víz hátán,r>Csillagokat nézzük a holdvilág árnyán.r>Lelkem lelkeddel eggyé olvad a csókban,r>Arra gondolok, ami a Ré és a Fá között van.r>r>Nincsen rá szó, se pontos definíció,r>De minden szívdobbanásod nekem való.r>Lelked bennem marad, a vágy olthatatlan,r>Arra gondolok, ami a Ré és a Fá között van.r>r>Ha sötét vihar jön, akár elfogy a fény,r>Pillantásodból életre kel a remény.r>Élet zenéje bennünk születik, lobban,r>Arra gondolok, ami a Ré és a Fá között van.r>r>Siófok, 2025. június 27. - Gránicz Éva
Két hete talán, vagy több is már,r>minden este ablakom elé száll egy kismadár.r>Éjféltájt' érkezik, felül az ág hegyére,r>megköszörüli torkát és rázendít a zenére.r>r>Szerenádot ád, s míg a Nap elő nem dugja első sugarát,r>addig abba nem hagyja, csőre be nem áll.r>Fütyül, trillázik, csattog, cserreg...r>visszhangzik az éjszakában a madárének.r>r>Szólózik, konkurenciája nincsen,r>így csak az övé minden figyelmem.r>Ágyamban fekszem, hallgatom az előadást.r>Arcomon mosoly fakad, - ó ez annyira csodás!r>r>Dalnokok királya vagy!r>Tiéd a legszebb ének, ami csak madártorkon kiférhet.r>Csordultig tölti meg a szívemet örömmel, r>a lelkemet az égig emeli fel.r>r>Kis Fülemülém, édes Csalogányom!r>Sokszor gyere még, hangodat hadd csodálom!r>De tudom, hogy egyszer nem jössz többér>és az éjszaka újra csendes lesz mint rég.r>r>Akkor is köszönöm, hogy nekem daloltál,r>szürke életembe egy kis színt varázsoltál.r>Ha valamikor majd újra erre repülsz, szállj le, pihenj meg nálam.r>Ha nem is egész éjszakára, legalább egy nótára.r>r>Siófokon, 2023. május 9. - Gránicz Éva
