A művelt nyugat gőzerővel készül az oroszok ellen, az Ukrán háborúba… TV -k harsogják!
r>
r>(leoninus trió)
r>
r>Monotonon elmúltak a fiatal évek s közelednek a vég évek.
r>Vannak, akik totálisan megváltoztak, mit rosszul-élni hajlamosak.
r>Szép az élet, de ez keveseknek adatik meg és ennek lényege meg…
r>
r>Nekem irtó nagy szerencsém, hogy a szívem bírja, lelkem meg okos adjutánsa.
r>Éltem ágai persze már párszor arcon vágtak, de hű híve vagyok hazának.
r>Káposztalevest mi is készítünk, de az orosz ’scsi’ nekünk biz' nem eledelünk.
r>Most meg a „művelt Nyugat épp’ a világvégét készíti… meki kellene ki ’scsi’!
r>
r>Nyájas, jóindulatú a felhők nélküli nap és kék az ég, a mezőnk színes még.
r>A "Nyugat" háborúzna már, ha lehetne, közben nincsen is elég és új fegyvere…
r>Olyanok, mint a kocsmai verekedők, csak úgy egymást kergetik… tétet emelik.
r>A nagy hegytető éppen szemben van, a Nap nézi, itt bizony majd’ háborús helyzet van.
r>"Művelt Nyugat" csak bevételt akar, halottak semmi... ezért békét nem előkapar…
r>*
r>
r>(Senrjon csokor)
r>Bókol kertben sok virág,
r>A csúzos öreg fronton meghó’.
r>Csendes béke nincs.
r>
r>Észlelem, hogy fönn égben
r>Felhőtündér gyakorlóban van…
r>Semmilyen béke.
r>
r>Nyár is izzad rendesen,
r>Kisebb felhő „pökik” hevesen.
r>Zajos béke sincs.
r>*
r>
r>(HIQ csokor)
r>Kékségben
r>Is megöregszünk.
r>Háború?
r>
r>Végtelen
r>Hosszú öregség.
r>Háború?
r>
r>Léthatár
r>Csak úgy lecsökken?
r>Háború?
r>*
r>
r>(leoninus)
r>Háború nem kell nekünk… aknára lépve milyen lesz a belünk? Nem vágyja a lelkünk…
r>
r>Vecsés, 2024 július 6. – Kustra Ferenc József- íródott: életvégről és a „Nyugat” háborúba készüléséről. Európa vezető politikusai! - „pökik” - tájnyelvben köp.
r>
A művelt Nyugat szerelmes lett a háborúba… Már küldenék Ukrajnába a katonáikat…
r>
r>Aggasztó háború…
r>Terjed az emberi búság.
r>Ez háború aggaszt!
r>
r>Aggasztó háború…
r>Terjed emberi butaság.
r>Lelkemben aggódok.
r>
r>Aggasztó háború…
r>Van kinek ez nem aggasztó
r>Én bizony aggódok.
r>
r>Aggasztó háború…
r>Nyugati részvevők miatt…
r>Vörösvonaluk, nincs!
r>
r>Aggasztó háború…
r>Ám… konkrétan ne kérdezzél…
r>Túl sok a szereplő.
r>
r>Aggasztó háború…
r>A parancsom, hogy állj!
r>Te halálosztó vagy!
r>
r>Aggasztó háború…
r>Fekete kos! Te népírtó!
r>Ja! Nép kiirtó vagy!
r>
r>Aggasztó háború…
r>Fekete kos! Te Harpagon!
r>Halált váltasz pénzre…
r>
r>Aggasztó háború…
r>Kos! Mesélsz Te a gyereknek?
r>Tanulja háborút…
r>
r>Vecsés, 2024. július 3. – Kustra Ferenc József- íródott; HIAQ csokorban, a világ, az emberiség jelen -katasztrofális, háborús- történelmi helyzetéről. Látni TV híradókban: Európa is fegyverkezik! Egy védelmi szövetség, támadásra fegyverkezik…
r>
Mért nem jelentkezel Emese?
r>Elmentél, eltűntél, mint mi se…
r>Roppantul hiányzol,
r>Vajh’ mással cicázol?
r>Észrevetted? Eltűntél… mégse?
r>
r>Hol lehetsz, kedvesem Emese?
r>Ez így ideg rottyam menete…
r>Karomba fogtalak,
r>Számmal pusziltalak!
r>Eltűntél, híred sincs már nekünk…
r>
r>Nem bántottalak… mért, Emese?
r>Tettednek leszek én betege.
r>Úgy szeretgetnélek,
r>Hagyd, erre kérnélek…
r>Gyere, ölelj újra Emese…
r>
r>Vecsés, 2021. augusztus 15. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban.
r>
Fullasztó csók kéne, Enikő,
r>Ne bánj el velem, keserv van bő!
r>Messzibe elnéznénk,
r>Szembe elmerülnénk…
r>Együtt imádkoznánk, Enikő.
r>
r>Múlik idő, nő mindennapja,
r>Ránk hozná bajt, szerelem papja.
r>Összebújnánk ketten,
r>Füvében a réten…
r>Én lennék a gyermekünk apja.
r>
r>Dönts! Biz' már jöjj hozzám Enikő,
r>Érezd majd, erőm kerítéskő!
r>Egy család von' miénk,
r>Boldogan élhetnénk…
r>Dönts! Légy enyém végleg, Enikő!
r>
r>Vecsés, 2021. június 2. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban.
r>
Meg kell már törni a vörös, hajnali, bús csendet,
r>El kell kezdeni a mára kiszabott új létet!
r>Minek rettegni az esőfelhős, vöröslő hajnalokat?
r>A mosolygó léttel várjuk a következő új napokat…
r>
r>Ne higgy ma már a régen volt meghazudtolt ígéreteknek.
r>Elő kell venni a belsőből fakadó, saját terveket.
r>Angyalok! Este imádkoztam, mély hittel hozzátok!
r>Ma, ha felébredek, nekem, szebb új napot hozzatok…
r>Napok új ritmusán, ne érkezzen nekem, mi kevésbé tetsző,
r>Mi bánatot okozó, nem is tetsző, szívemet sajgón metsző.
r>
r>Életem, ma már ne legyen oly' mint a rabszolgák reménysége,
r>Ne legyen már a könnyes verejték, tekintettel követése.
r>Ne legyen kérem, ne, szánalom hamupor a hamuból,
r>De tán’ legyen végső feloldozás, bocsánat... holtaktól!
r>
r>Reményből kell építkezni sok-sok új napfénnyel,
r>Hogy ne kelljen már gyászba borulni az élettel.
r>A vágyak hajnala adjon ragyogást a mai jövőnek.
r>Ébredéskor szíveik dobbanjanak, értéket érzőknek.
r>
r>Vecsés, 2015. január 10. – Kustra Ferenc József
r>

Értékelés 

