Szófelhő » R » 218. oldal
Idő    Értékelés
Eredeti Baso féle tankában írta meg a szerzőpáros… r> r>Pacsirta hangja r>Ébresztőt fúj. Hőség van. r>Ma derűs nap lesz. r>Forró napfény, alig árny, r>Meleg a tollkardigán. r>* r>Ébredő reggel, r>Madárcsicsergés köszön! r>Simogató szél. r>Vitorlázó fecskefi, r>Szárnyát csak lebegteti. r>* r>Tollászkodnak a r>Fészekben a kiscsibék. r>Anyamadár holt. r>A szomorú csipogás, r>Halálnak nem kifogás. r>* r>Pirosas pipacs r>Sereg uralja mezőt! r>Kék ég alatt, sas. r>Szabadság hírnöke él, r>A táj csendjéhez beszél. r>* r>Gólya ebédet r>Keres, ma még nem evett. r>Fiókát etet. r>Brekegő szép szerenád, r>Szerelmespárt nem rejt nád... r>* r>Gólya most éppen r>Szabadnapos, nincs munka. r>Gyerekkihordás. r>Békázik nádas körül, r>Hangos varangynak örül. r>* r>Fecske lakása r>Az eresz alá készült. r>Csicsergő szülők. r>Tolluk alatt perc pihen, r>Fióka néz szelíden. r>* r>Napnak sugara r>Befedi selymes rétet. r>Madártrillázás. r>Tavaszias örömár, r>Fény életnek szalutál. r>* r>Faág csicsereg. r>Madarak... Örömzene. r>Fülnek kellemes. r>Boldogságos lüktetés, r>Mag többé már nem kevés. r>* r>Cinke fölrepül r>Fára és dalolászik. r>Meleg boldogság. r>Párt választott magának, r>Szerelmet küld világnak. r>* r>Madártrillázás, r>Szélmalomharc a csenddel. r>Tűző napsütés. r>Apró madárlépés cseng, r>Vékony ág bele is leng. r>* r>Holdtáncot mutat r>Az éj közepi sötét. r>Dróton, madarak. r>Szunnyadnak szép reményben, r>Fészkelnek szív csücskében. r> r>Vecsés, 2017. június 4. – Mórahalom, 2017. augusztus 23. - Kustra Ferenc- a haikukat én írtam, alájuk a verset, szerző és poéta társam: Farkas Tekla. A versrész címe: „Egyszerű élet”. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 259
Lélekből jött meditáció a lélekről… r> r>Meg kellene tudnom ki is vagyok, bízok, a remény embere, r>Hozzám, elér a dal, a szeretet, lelkem tárva fogadná be. r>Célok nélküli vágyak? Itt olyan nincsen, itt… lélek tengere. r> r>Lelkem kapuján r>Térjél be... szeretetet. r>Így, puszta vágy, tengere. r> r>Ó, te szeretet! r>Töltsd fel esdő lelkemet. r>Csak reményem ne vesszen. r>* r> r>Oly’ különbözőek r>A napjaim, van jobb és rossz! r>Reménység-erő tart. r> r>Pletyka zsivajokban r>Tengetem a múló létem. r>Hihetne valaki… r> r>Ad r>Erőt, r>Nem elég... r>Ha napom rossz, r>Remény túl kevés. r> r>Remény túl kevés r>Ha napom rossz. r>Nem elég... r>Erőt r>Ad. r>* r> r>Nincsen lelki nyugalmam, honnan is lenne, r>Bőszen támadó, sok szeretet kellene. r>De nincs, csak papolás! Másnak, mily’ élete? r> r>Nincs lelki békém, r>Hiányzik a szeretet. r>Mondják másképp is lehet. r> r>Lelki egyensúly, r>Hát olyan is van? Mondják... r>Én azt bizony nem lelem. r>* r> r>Napok, hol szelídek, r>Hol pletykák taposnak földbe. r>Áramló végtelen… r> r>Saját lejtőmön kell r>Lecsúsznom, élet-szánkómon. r>Végesség itt nincsen! r> r>Szít r>Fájást r>A pletyka, r>Sárba tipor, r>Lelkem szennyezi. r> r>Lelkem szennyezi, r>Sárba tipor r>A pletyka, r>Fájást r>Szít. r>* r> r>Állandó az öröm és mérhetetlen fájdalom vegyülete, r>Ami olyan, mint a hurkatöltéskor az bél, belső töltete. r>Életvihar nem hagy alukálni, bántott… ember lelkülete. r> r>Érzelem káosz r>Az életem. Lelkemben r>Visszatér egyensúlya? r> r>Öröm és bánat r>Létem. Békéért kiált r>A kínt szenvedett lelkem. r>* r> r>Sorstársak, nézzetek! r>Tanulj, utam, hogyan járom. r>Végtelen fájdalom. r> r>Én egyre tisztábban r>Látok… színpadon függöny nincs! r>Lelkem csak… kórista! r> r>Csak r>Kínoz r>A fájás. r>Immár lelkem r>Néma szereplő. r> r>Néma szereplő r>Immár lelkem, r>A fájás r>Kínoz r>Csak. r>* r> r>Nyugalom kellene és tiszta lap a mérlegtől, r>De egyik sincs, így csak dúlok-fúlok a méregtől. r>Lélektelenség gleccsere csúszik a tényektől... r> r>Megnyugvást vágyok, r>Ám csak csúszok lefelé r>Az életem lejtőjén. r> r>Fohászt mormolok r>A lelkem nyugalmáért, r>Már az ima sem segít. r>* r> r>Lelkem a végségre r>Vágyik, Szeretettelenül… r>Vad a bénultságom! r> r>Csendem hallgatom a r>Bénultságom közepette. r>Van lélekegyensúly? r> r>Vecsés, 2010. július 30. – Szabadka, 2018. március 9. – Kustra Ferenc – a verset és a HIAQ csokrot én írtam, a sedoka –t és a tükör apevát, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: Immár lelkem néma szereplő. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 289
(anaforás, 3 soros-zárttükrös duó) r> Még augusztust írunk, de az ősz már kopogtat, r>Meg naptár szerint, megírja szín kavalkádokat… r> Még augusztus írunk, de az ősz már kopogtat. r> r>Mi, eközben csak nézünk és oly’ nagyon várunk, r> Mi csak a télre, nyárra, boldogságra vágyunk… r>Mi, eközben csak nézünk és oly’ nagyon várunk. r> r>Vecsés, 2022. augusztus 25. – Kustra Ferenc József - Ismeretlen orosz költő azonos c. versének az átirata. {Szöllösi Dávid műfordító fordítása} r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 281
Ez aztán egy régi -tentás- barátság… r> r>(3 soros-zárttükrös duó!) r>Írok, a már majdnem végig berozsdált lúdtollammal, mi recsegve siklik, r>Közben micsoda jókedvvel teleírja papírt, szinte nekem szambázik… r>Írok, a már majdnem végig berozsdált lúdtollammal, mi recsegve siklik. r> r>Óh, Te lúdtoll, ma is keményen magadhoz ragadtál, együtt írtunk, r>Azonban arra ma sem volt semmi szükség, hogy könnyben együtt sírjunk… r>Óh, Te lúdtoll, ma is keményen magadhoz ragadtál, együtt írtunk. r> r>(senrjon) r>Lúdtollam, óh Te drága, r>Látom, a friss tenta a véred… r>Feketés színű! r> r>(HIQ) r>Lúdtollam r>E ’vérben’ siklik! r>Írótárs! r> r>(tízszavas) r>A pillanat időben, mint UFÓ-nak leáll, r>Mi együtt, betűket rovunk. r> r>(halmazrímes) r>Gondolatim tekergéznek a tekervényeim és a tollhegy között, r>De szerencsére a tinta csak a tollhegyet keni, mert biz’ nem lökött. r>Egymás után alakulnak ki a sötét tenta feketés betűi, r>Bennem meg érzelmeznek a frissen termett gondolat gyönyörűségi… r>Nagyon élvezem, hogy a sok betű egyenként is míves remek egy míves remek, r>Ezeket aztán összeolvasva a toll betűi szépen, mint a lapát nyelek. r> r>{Kínai: 16 szótag "Shiliuziling" 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa (x = végtelen)} r>Ha r>Napsugár süt ránk, vagy ha r>Eső hull… r>Ír, író tolla! r> r>Vecsés, 2024. július 26. –Kustra Ferenc József- íródott: írásvágyban… r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 253
Érdekből, még a r>Gonoszt is átöleljük. r>Szakmaiatlan. r>* r>Szerette az édeset, szemében, a gonoszságot, r>Mert megadta neki mindazt, amire oly rég vágyott, r>Szerette az édeset, szemében, a gonoszságot. r>* r>Magával az ördöggel szövetkezett, r>Csak elérje, amiért oly nagyon epekedett. r>*** r> r>A keserűség r>Körbefonva átölel. r>Reménytelenség. r>* r>Ölelte is olykor - olykor, ha erre-arra vágyott, r>Reménytelen keserűség táplált hű gonoszságot, r>Ölelte is olykor - olykor, ha erre-arra vágyott. r>* r>Szenvedett, fájt neki, mégis ölelte, r>Reménytelenség lett így az élete. r>*** r> r>Lelked eladtad? r>Szerinted, hogy élhetsz így? r>Ámítás, milyen? r>* r>Eladta ártatlan lelkét, megszülve gonoszságot, r>Fénycsepp volt szíve mélyén - talán nem is erre vágyott? r>Eladta ártatlan lelkét, megszülve gonoszságot. r>* r>Lelkét eladta, bánatát, ki nem mutatta, r>Arcát mindig álarccal takarta. r>*** r> r>Szemedben szentek! r>Fejük felett glória. r>Alkony szomorít. r>* r>Nyugodtan fekszik, majd elfelejti, hogy egykor vágyott, r>Teste leküzdheti még a fájdalmas gonoszságot... r>Nyugodtan fekszik, majd elfelejti, hogy egykor vágyott. r>* r>Másnak hitték, valójában nem ismerték, r>Sem lelke mélyét, külsejéről ítélték. r>*** r> r>Sors torz maszkja, r>Nem álmok netovábbja… r>Sors könyve pacás. r>* r>Lehet, hogy a sors keze szövi meg a gonoszságot, r>Messzire űzi vagy átformálja, amire vágyott? r>Lehet, hogy a sors keze szövi meg a gonoszságot. r>* r>Sorskönyvében folt marad, r>Vétkéért magas árat fizet... lelke nem szabad. r>*** r> r>Szabad, úgy lehetsz: r>Képzeld annak magadat. r>Nincsen szabadság! r>* r>Szabadság az, amire életében mindig vágyott. r>Ha szabad lesz, akkor elűzheti a gonoszságot, r>Szabadság az, amire életében mindig vágyott. r>* r>Szabadságát vissza-e nyeri...? r>Gonosztól szabadulni nehéz, szabadságát csak remélni meri... r>*** r> r>Cipőfoltozó r>Varga munkanélküli. r>Műanyag cipők. r>* r>Képes rá, hogy egyszer elengedje a gonoszságot? r>Mert kongó ürességre soha, de sohasem vágyott... r>Képes rá, hogy egyszer elengedje a gonoszságot? r>* r>Mit ér a látszat, ha szívében bánat, r>Mentségül kap „szalmaszálat” ... r> *** r> r>Üres kézzel is r>Lehet adni, szívedből. r>De a szó elszáll… r>* r>Szabadon szeretni és ölelni... nyugodni, vágyott, r>Képes lesz rá, el tudja engedni a gonoszságot! - r>Szabadon szeretni és ölelni... nyugodni, vágyott. r>* r>Szíve szeretettel tele, r>Megosztani már nincs kivel, gonosznak nem eledele... r> r>Hiába kiállt... szava elszáll... r>Szeretetre hiába vár, egyszer tán’ odébbáll... r> r>Vecsés, 2018. július 19. – Mórahalom, 2018. augusztus 3. – Szabadka, 2018. szeptember 3. – Kustra Ferenc József – a haikukat én írtam, a 3 soros-zárttükrös –t Farkas Tekla és a 10 szavasok, Jurisin Szőke Margit munkája. Címük: ’Magával az ördöggel...’ r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 216