Nyári napon fázok, Bettina!
r>Mond csak hová lettél, bestia?
r>Meguntál, leléptél,
r>Itt hagytál, elmentél?
r>Hiányodban él testem vágya…
r>
r>Lelkemben hógörgeteg, fázok,
r>Egyedül, nincsenek is mázok…
r>Mért, föl nem foghatom?
r>Szerelem akolom…
r>Nem bírom ezt! Kínomban játszok…
r>
r>Ha köszöntél volna, Bettina,
r>Kisebb lenne lelkem fájdalma.
r>De, csak úgy eltűnni…
r>Mint keresztbe tenni.
r>Bár ez Te lelked, nem bánthatja…
r>
r>Vecsés, 2021. június 1. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban.
r>
Szívem, úgy duruzsol, Debórám!
r>Ó, Te lehetnél, lélekhazám…
r>Hallgasd, szívem regél,
r>Boldogságot mesél.
r>Gyere, bújj ölembe Debórám!
r>
r>Éltem napsugara lehetnél,
r>Ha egyszer végre ideérnél…
r>Lelkem fényeződne,
r>Élet, rögtönözne…
r>Távollétedről, mesélhetnél.
r>
r>Te vagy: szerelmetes Debórám
r>És legyél vélem, ezt akarnám!
r>Bujhatnál ölembe,
r>Duruzs’ a fülembe…
r>Legyünk már mi együtt… Debórám!
r>
r>Vecsés, 2021. augusztus 21. – Kustra Ferenc József, íródott: romantikus LIMERIK csokorban.
r>
Illatos, bujának is látszó a mező, a karja szinte ölelő.
r>Látszik rajta, hogy van neki új világ, határtalanság.
r>A mező ilyen buja, vágya erős, hogy legyen ölelő,
r>És ne érje oly’ élmény, hogy ez bizony nagy butaság.
r>
r>Álmomban voltak tengerkét kék színek,
r>Fejemen csak lapátoltak a nagy fülek.
r>A színes féle levelek bőszen hullottak,
r>A szélrohamok meg utánuk kullogtak.
r>
r>Eddig volt egy jó kis nyár és meleg, kik magukban üdvözlők,
r>Formásak a bájos, már beérett, ehető-főzhető gyümölcsök.
r>Nemsokára jönnek az esőáztatta kertek, utak és játszóterek,
r>Akkor már majd, kell az esernyő, meg előjönnek kérdőjelek…
r>*
r>
r>(senrjon trió)
r>Most még tikkadó tájak,
r>Melegen zöldellők a bájak…
r>Még meleg a nyár!
r>
r>Ha jön az ősz majd a föld
r>Alázkodni fog, oly’ csendesen.
r>Még meleg a nyár!
r>
r>Ideér… felhősödés
r>Meg beindul… eresz csöpögés.
r>Még meleg a nyár!
r>*
r>
r>(tíz szavasok)
r>Lesz itt még, hogy tél lesz úr!
r>Majd bemutatkozik vadul…
r>
r>Még meleg az idei nyár!
r>A hőség, mindent keményen bedarál…
r>
r>Vecsés, 2024. június 15. – Kustra Ferenc József
r>
Micsoda életem volt, csak dobált jobbra-balra, mint vihar a lélekvesztőt.
r>A sorsom belső hangja meg, csak biztatott, hogy élvezzem, mint gyönyörködtetőt.
r>Mese nincs, fenét sem ért az elátkozott létem
r>És ebből nincs kilépés, ma már tudom, nem vélem…
r>
r>Mindenkinek egy élete van,
r>De ki korán hal, annak nem van...
r>
r>Vecsés, 2021. augusztus 24. – Kustra Ferenc József – Íródott: önéletrajzi írásként.
r>
Renga-láncvers, fél haiku-láncban…
r>
r>Délidőben, oly’
r>Tüzes a búzatábla.
r>Nap, nem kíméli.
r>Lélegzik a táj.
r>Szénabálát cirógat
r>Nyári napsugár.
r>Est érkezése
r>Bíborfátylat tájra hint.
r>Nyáresti mámor.
r>Szárba szökött a
r>Búza, mező lengedez.
r>Nap, nem kíméli.
r>Fűszálon mosoly.
r>Meleg fuvallatot ér
r>Nyári napsugár.
r>Bíborszín fények
r>Bokrokon táncot ropnak.
r>Nyáresti mámor.
r>Kecsesen ring-ring
r>A sárgult búzakalász!
r>Nap, nem kíméli.
r>Gyümölcsöző lét.
r>Málnabokrokat csókol
r>Nyári napsugár.
r>Égalj vérvörös,
r>Alkony, pírjában úszik.
r>Nyáresti mámor.
r>Lengő kalászok
r>Lehúzzák már a szárat.
r>Nap, nem kíméli.
r>Alföld elterül.
r>Gémeskutat szomjaztat
r>Nyári napsugár.
r>Az alkonyon szem
r>Mereng, esti álmodás.
r>Nyáresti mámor.
r>Őzek udvarban,
r>Csak körbe-körbe mennek.
r>Nap, nem kíméli.
r>Mezőn pajkosság.
r>Huncut csikókat kerget
r>Nyári napsugár.
r>Esti fényben zöld
r>Gyíkok kövön napoznak.
r>Nyáresti mámor.
r>Szőke lett már a
r>Búzatábla. Őz kószál.
r>Nap, nem kíméli.
r>Pásztor fütyörész.
r>Mély barázdákat simít
r>Nyári napsugár.
r>Gerlék fürdenek
r>Itató langy vizében.
r>Nyáresti mámor.
r>Kecskebéka a
r>Faágon kuruttyolgat.
r>Nap, nem kíméli.
r>Puli fut messze.
r>Fekete bundát izzaszt
r>Nyári napsugár.
r>Langymeleg szellő
r>Mező illatát hozza.
r>Nyáresti mámor.
r>Tóban hullámok
r>Kergetik egymást… folyvást.
r>Nap, nem kíméli.
r>Békés nyáj legel.
r>Lágy csengettyűszót kísér
r>Nyári napsugár.
r>Frissen kaszált fű
r>Illata légben terjed.
r>Nyáresti mámor.
r>Csordogáló a
r>Csendes patak… tiszta-víz.
r>Nap, nem kíméli.
r>Madár csiripel.
r>Könnyű verebet röptet
r>Nyári napsugár.
r>Tó vize, alkony
r>Vörös fényét tükrözi.
r>Nyáresti mámor.
r>Színek és fények
r>Varázsa szétterül.
r>Nap, nem kíméli.
r>Méhek zümmögnek.
r>Virágzó nedvet éltet
r>Nyári napsugár.
r>Henye napsugár
r>Vibrál, tó sima tükrén.
r> Nyáresti mámor.
r>Uralkodó lett
r>A napfény, mind a tájon.
r>Nap, nem kíméli.
r>Hernyó változik.
r>Fürge lepkét táncoltat
r>Nyári napsugár.
r>Est fénye kigyúl
r>Ezüstszín, tájra borul
r>Nyáresti mámor.
r>Nagyon meleg van,
r>Ami mindent megérlel.
r>Nap, nem kíméli.
r>Nyugalom örök,
r>Csendes vidékre olvad…
r>Nyári napsugár.
r>Tó tükrén kúszik
r>Az ezüstös Holdsugár.
r>Nyáresti mámor.
r>
r>Vecsés, 2018. júl. 22. - Mórahalom, 2018. aug. 8 – Szabadka, 2018. aug. 7.– Kustra Ferenc József – 36 darabos Renga-láncvers. A -Nap nem kíméli- végűeket én írtam, a -Nyári napsugár- végűeket Farkas Tekla. A -Nyáresti mámor- végűeket, Jurisin Szőke Margit.
r>

Értékelés 

