Bika komor nézésed, bizony nincs lelkembe zárva,
r>Rémülten hallik, bent a szívem… veszett dobbanása.
r>Olyan vagyok, mint a túlélő, de nincsenek bennem fények.
r>Azt sem tudom, hogy lényemben élnek e jövőre, remények…
r>
r>Tudnom kéne azt is, hogy mennybe, vagy talán, pokolhoz tartozom,
r>Ennek vajh', mi az oka, amikor nincsen semmi bűntudatom.
r>Napfényben össze-vissza cikáznak a meleg nyári árnyak,
r>És minél jobban süt a nap, annál kontúrosabbá válnak.
r>Halk szellőn szállnak, eltávolodva a bárányfelhők,
r>A napsugár távlatában, olyanok, mint feszülők…
r>
r>Miközben szemedbe néztem, mintha hallottam volna egy sikolyt!
r>Elhúztam a szám és összeszűkölt a szemem, csend volt… ez mi volt?
r>
r>Bika komor nézésed kísér, biztos világos-virradatig.
r>Te rongyos élet, már bizony látom, velem maradsz életfogytig…
r>Ébredek, finom ecsettel átdolgozom bika komor képed…
r>És akkor majd úgy jössz velem, tovább, messze… nesztelen a lépted…
r>
r>Vecsés, 2014. január 1. - Kustra Ferenc József
r>
Átalakítás,r>Sebző formálhatóság...r>Szisztematikus!r>r>Féktelen eszmer>Kórt vet tiszta lélekbe.r>Méreg-kapszula!r>r>Torzult jólét kép...r>Bűnt erőltető ige.r>Gerinctelenség!r>r>Ártatlan gyermek...r>Pecsételtetett jövő.r>Pusztító hatás!r>r>Pusztító hatásr>Kórt vet tiszta lélekbe...r>Sátáni erkölcs.
Mint fűbe hullt tűt,r>Keresem gondolatom...r>Semmi sem csillog.r>r>Vakvágány-szavak,r>Tolatnak a szóképek,r>Betű nyikorog.r>r>Szóforgács hullik,r>E versszak is rímtelen...r>Faragott mondat.r>r>Szó csak pang, teng-leng,r>Párolog napsütésben...r>Szálló délibáb.r>r>Mint hulló csillagr>Felvillant egy gondolat.r>Fénye kialudt!
Mennyi mindenki már valaki, sok lett a nagymenő.r>Hittel vallják, vagányságuk többiek közt biz kinő.r>Páváskodó színes tollak, hű de modern külső,r>Nem is olyan fontos nekik, milyen már a benső.r>r>Ész hálója átöblített, nincsen rajta szürke folt,r>Ki emlékszik a tegnapra, az már úgyis régen volt.r>Tekereg az állomány köd-fehérbe visz az út,r>Szürke helyett csalogat színes feneketlen kút.r>r>Morál-szellem palackba zárt, új dzsin ma a sláger,r>Nem kell ide régi káder, jól csillog a csábszer.r>Új világ jön, szabad erkölcs, szellemes a páter,r>Nem látják már, hogy a földön milyen nagy a kráter.
(Bokorrímes)
r>Mese nem volt, e napon megszülettél
r>Létednek értelme volt… közénk jöttél!
r>Megszülettél, hogy végre láthasd a saját világod,
r>Benne volt, hogy majd átélhesd a saját boldogságod…
r>*
r>
r>(HIQ trió)
r>Különös
r>És különleges!
r>Lét maga…
r>
r>Kik vagyunk
r>És mit akarnók?
r>Lét maga…
r>
r>Nem tudod
r>Mit rejt neked lét!
r>Lét maga…
r>*
r>
r>(senrjon trió)
r>Tizennyolc vagy, csak ennyi
r>Felnőtt lettél, anyukád tudja?
r>Nevelés vége…
r>
r>Anyukádnál bent laktál,
r>Mostanra felnőtt lettél… immár.
r>Nevelés vége…
r>
r>Múltad még nincs, gyermekkor…
r>Más vagy mint mások, de vajh’ milyen?
r>Nevelés vége…
r>*
r>
r>(Kínai versforma, „Vágyódás délre”: 16 szótag "Shiliuziling" 1
r>7 3 5 rímképlet = aaxa)
r>Hely
r>Sem ismert, lét még kétely…
r>Megleled!
r>Létben, nincs zsindely…
r>*
r>
r>(LIMERIK)
r>Kérdés-válaszokat tán’ leled,
r>Szeresd Anyukád, ott van neked.
r>Míg éltek… szeretet!
r>És Isten emleget!
r>Most, anyukád családod neked.
r>*
r>
r>(3 soros zárttükrös duó)
r>Tapasztalásod, gyűjtsd egy életen át, fordítsd az a homokórát,
r>Ha nincs más ott van Anyukád... de forgasd rendesen a homokórát…
r>Tapasztalásod, gyűjtsd egy életen át, fordítsd az a homokórát.
r>
r>Válaszaid, vagy valahol-néhol megleled,
r>Rágd át magad rajta, mert azt bizony jólteszed…
r>Válaszaid, vagy valahol-néhol megleled.
r>*
r>(leoninus)
r>Figyeld, hogy ne állj szemben világ hívságával, de élj Te a saját kívánsággal.
r>Nagyjából más vagy mint mások, közelben… harci árkok… jót nem kötik össze pántok!
r>Ha találkozol, ki hasonló teveled, kezdeményezd, mert barát bizony kell neked.
r>Figyelj arra, hogy ne hagyd magadat becsapni, mert pocsolyavízben víziszony úszni!
r>*
r>
r>(Tíz szavas)
r>Ha sikeresen megtalálod világban a helyed,
r>Akkor neked szép életed…
r>*
r>
r>(Bokorrímes duó)
r>Izácska tizennyolcéves, ó, már nagy-kis csillagvirág
r>Az én Istenem éltesen, legyen neked gyertyavilág…
r>Kérlek, majd érezd léted örömét, benne szeretetet,
r>Az együttműködést is mutass másnak… ez is szereted.
r>
r>Már felnőtt lettél, próbálj meg ehhez alkalmazkodni,
r>Légy és maradj erős, még bajban sem jó létbe rogyni…
r>
r>Vecsés, 2024. augusztus 1.- Kustra Ferenc József – versem íródott: Ghica Izabella Iasmina (2024. augusztus 3. -i) 18. születésnapjára… mert vége a boldog gyermekkorának… Vajh’ majd mi lesz?
r>

Értékelés 

