Szófelhő » R » 214. oldal
Idő    Értékelés
Nyári napon fázok, Bettina! r>Mond csak hová lettél, bestia? r>Meguntál, leléptél, r>Itt hagytál, elmentél? r>Hiányodban él testem vágya… r> r>Lelkemben hógörgeteg, fázok, r>Egyedül, nincsenek is mázok… r>Mért, föl nem foghatom? r>Szerelem akolom… r>Nem bírom ezt! Kínomban játszok… r> r>Ha köszöntél volna, Bettina, r>Kisebb lenne lelkem fájdalma. r>De, csak úgy eltűnni… r>Mint keresztbe tenni. r>Bár ez Te lelked, nem bánthatja… r> r>Vecsés, 2021. június 1. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 210
Elringat az élettenger, fennkölt nyugalmával, r>Közben meg üt is és ver is, bőszült haragjával, r>És még, folyton kínoz a gyötrő hullámzásával. r> r>Mindegy, hogy milyen az életutunk, hogy utazunk r>Kínai dzsunkán, elegáns díszes, luxus hajón, r>Rönkfaszállító tutajon, rajt' kalyiba lakón… r>Foltokkal megtákolt lukas csónakon… utazzunk! r> r>Én csak a kezemmel evezek, talán haladok előre, r>Látom a gőzös meg, a tengeri sebesség őrző őre. r> r>Voltam én már oly' sokszor árnyékba, r>Hol nem zúgott lelkemnek egy hárfa… r>Leszek-e még életem adósa? r> r>Létezik-e még nekem felhőtlen boldogság forrás? r>Élek-e még hosszan, az lehet a boldogság forrás… r>Létezik-e még nekem felhőtlen boldogság forrás? r> r>Vecsés, 2016. június 1. -Kustra Ferenc József– íródott: alloiostrofikus versformában – önéletraj-zi írásként. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 304
Kell-e most, valamit is tennem? r>Kell-e most, valahová mennem? r>Kell-e valamit, másképp tennem? r>Kell-e máshová, másért mennem? r> r>Van-e még, mit meg is kell tennem? r>Van-e még, hová el kell mennem? r>Van-e még, mit másképp kell tennem? r>Van-e még más? Hová kell mennem? r> r>Vecsés, 2002. szeptember 15. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 270
Így éltem az életem… r> r>(3 soros-zárttükrös) r>Nekem soha nem volt benne víz r>Nem érezhettem, hogy mily' víz íz! r>Nekem soha nem volt benne víz. r> r>(leoninus) r>Parti nagyobb sziklákról, kisebb-apróbbak leestek, ami nem volt máshol. r>Ezeket kellett nekem kerülgetnem, óvakodni, hogy lában ne sértsem. r>Igy aztán soha nem tapasztaltam, egy sodrást sem, volt nagyon bíz' elegem... r>Az én köveimet sem hullám, se vízsik nem mosta, mentem a kanyarba... r> r>Életemet sem algák, sem halak nem gátolták, bírók igy ezt nem számolták. r>Víznek a sodrása nem lökött le lábamról, néha feküdtem álmosságtól... r>Sok helyen a part magas volt és oly' meredek, életrészek lehetetlenek. r>Kis sziklák, soha nem miért koptak, létembe kőkeményen fogva tartottak. r> r>Kerestem és szépséges tavirózsákat, de ó! Ha találtam volna morzsákat... r>Bizony még nekem kellett félni, ha ár utolérne, ülök-e még karosszékbe? r>A kietlenség, szárazság, a halmentesség, kisért az élet, mint közellenség... r> r>Vecsés, 2024. augusztus 9. -Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként, alloiostrofikus versformában. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 219
(3 soros-zárttükrös duó) r>Lassacskán, de minden nap közeledünk a saját halálhoz, r>Mindennap egy reményt eltemetünk a majdani halálhoz… r>Lassacskán, de minden nap közeledünk a saját halálhoz. r> r>Boldogságunk nagyságos vágyát, örömünk reményét sorsban temetgetjük, r>Tehát ezek mulandók… gyötrelmes érzéseket halálhoz elkezdhetjük… r>Boldogságunk nagyságos vágyát, örömünk reményét sorsban temetgetjük. r>* r>(anaforás, leoninus duó) r>Múlandó a földön minden, szinte észrevétlen. r>Múlandó eme földön minden, de csak lassan, csendben. r>Múlandó a földön minden, sikamlósan észrevétlen. r> r>Aki szeretett, az nem hal meg soha(!), talán lesz neki még föltámadása… r>Aki szeretett, azt is porába temették, bár lehet, hogy sivatag porába… r>Aki szeretett, szerelem kincsei vannak porába, akár egy dűne porába… r>* r>(3 soros-zárttükrös) r>Kinek szeretettel teljes a szíve, az bizony el nem porlik, r>Megmarad a halálában mi közjóként a tömegre omlik… r>Kinek szeretettel teljes a szíve, az bizony el nem porlik. r>* r>(senrjon csokor r>Szerető szív emléke r>Szerettei között megmarad r>Örök emlékek! r> r>Az ismerősök között r>Szerető szív, még erőt is ad. r>Örök emlékek! r> r>Azonban nem az hal, kit r>Eltemettek! Ki nem szeretett… r>Szeretetlenség… r> r>Vecsés, 2021. szeptember 24. – Kustra Ferenc József – íródott; egy ismeretlen szerző azonos c. versének az átiratként. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 246