Sietős léptek a városi sétányon,r>Szemlélem, és közben pihenek egy padon.r>r>Felpörgött az áhított péntek délután,r>Végre hétvége jön strapás napok után.r>Élet-utak ütköznek közömbös utcán,r>Hűvös minden tekintet...más volt hajdanán.r>r>Kis szabadság felé, sietős nagy léptek,r>Ám leláncol a rendszer, túlhajszolt az érdek.r>r>Siet az élet, fogyóban az idő,r>Rohanós az ember, így ma a menő.r>Mindenki küzd, de túl kevés a nyerő,r>Mire felocsúdunk, már ráncunk kinő.r>r>Álom mérce, hiú vágyak...sérülékeny képlet,r>Nem oly szép e fejlődés, ha távol száll a lélek.
Csobogó emlék...r>Áhitat száll ég felől.r>Madárdalos múlt.r>r>Lélek olvadás,r>Fáknak lombjában dalol...r>Énekesmadár.r>r>Kérgesült vágyak,r>És csendes megbékélés...r>Dalos madár száll.r>r>Idő kapszular>Szívben mélyen elrejtve...r>Zengő-madaras.r>r>Békés szárnyalásr>Múlt-morzsákat gyűjtöget...r>Szép melódiát.r>r>Lélek ifjúság,r>Mint repülő madarak...r>Elszállott idő.r>r>Jövő léptei;r>Örökké-valóságos...r>Égi szárnyalás.r>r>Madárdalos múlt,r>Áhitat száll ég felől...r>Csobbantott emlék.
Lenge szellő fúj,r>Hajkócos cirógatás.r>Estéli friss lég.r>Hűtött ital jólesik,r>Munkanap ha letelik.r>r>Tompuló fények,r>Lazac-színes felhő száll.r>Esti frissesség.r>Lélek-békével itat,r>Szép nyáresti hangulat.r>r>Hold sárgulóban,r>Lámpásokat gyújtogat...r>Nyáresti békét.r>Ellazuló ábrándokr>Kitárnak szív-ablakot.r>r>Nyitott ablakonr>Beoson az éjszaka...r>Bizsergő dallam.r>Tücskök, békák éneker>Esti tájnak népzene.
A vízióm nem akar elhagyni?r>r>A mai nap, mint a többi? de, teljesen más,r>Lelkünkben a vén gyász, mint a karalábé fás?r>Elhagyott a fránya élet, véglegesen már,r>Lehet, hogy nekünk, egy sírhalom az álompár...r>*r>(apeva)r>Jór>Lenner>Lelkemnekr>Némi béke!r>Lélekgyász, kínos!r>*r>Kulcsoljuk a kezünk, pislogó mécses fénye mellett,r>Kérjünk, hogy a jó Isten juttasson kis békességet.r>*r>Mitr>Lehet,r>Ha semmit?r>Tenni unok!r>Nem tenni, kínos?r>*r>Eltékozoltak, nem nevetnek régi tegnapok,r>Tükör sem, de mutatja milyenek a nappalok?r>A haszontalanná lett percek, nem pótolhatók?r>*r>(senrjú)r>A múltam, folytonr>Belém köt, mint agresszor!r>Homokóra áll!r>r>Vecsés, 2014, október 20. ? Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.r>
Nap lekapcsolta a fényeket,
r>A gonosz csend, halkan lélegzett.
r>Erdő is ránk borult,
r>Látásunk… alakult.
r>Eltévedtünk, a sétánk így lett!
r>
r>Séta közben ránk esteledett,
r>Körülöttünk a csend szepegett.
r>Erdő sűrűjében,
r>Sötétség ölében…
r>Sétánk csak egy, füstbe ment terv lett.
r>*
r>
r>Ez a vaksötét, mily’ arrogáns!
r>Jó lenne, ha látnánk, ez mutáns?
r>Kedves kezét fogom,
r>Ne féljen… nem hagyom.
r>A sötét kísér, mint adjutáns…
r>
r>Jobbra-balra néztünk, s forogtunk,
r>Nem láttuk… sötét nyelte utunk.
r>Elszállt bátorságom,
r>Kezét adta párom.
r>Még hosszasan így botorkáltunk.
r>*
r>
r>Gumitalpon, csendben haladtunk,
r>Kedves, meglátta fényt… mentsvárunk.
r>Más irányba mentünk,
r>Mert utat nem leltünk.
r>Végül hazaértünk! Volt utunk…
r>
r>Lépkedtünk… csend sem volt már félszeg,
r>Erdő sötétjét fény törte meg.
r>Reményünk felcsillant,
r>Örömkönny kipattant.
r>Kaland… rossz emlékként maradt meg.
r>
r>Vecsés, 2018. november 15. – Szabadka, 2019. január 15. – Kustra Ferenc – Limerik csokor. A páratlanokat én írtam, a párosakat, szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit. ’A címük: Erdő sűrűjében, sötétség ölében…’
r>

Értékelés 

