Szép nap ez a mai.
r>Ni, csak, nyúl alatt a tojás.
r>Asztalon meg sonka, süti,
r>Itóka, meg még sok más.
r>
r>Eljöttem, hogy ünnepeljünk,
r>Egy kis időt együtt töltsünk.
r>Van-e itthon lány s néni
r>És szabad-e őket locsolni?
r>
r>Vecsés, 1998. október 4. – Kustra Ferenc József- íródott: locsoló versikének.
r>
Locsolni,
r>Sonkázni,
r>Kávézni…
r>Örömködni!
r>
r>Jó napot kívánok!
r>Húsvét van, locsolok.
r>Megengedik vagy sem,
r>Nekem meg kell tennem.
r>
r>Budapest, 1997. március 30. – Kustra Ferenc József
r>
Finom, kellemes étek,
r>Ez az, mit róla vélek,
r>A húsvéti sonkáról.
r>
r>Gyönyörű szép a látvány,
r>Vendégnek terít a lány,
r>A húsvéti sonkából.
r>
r>Mi jó helyről szereztük,
r>Hozzáértőtől vettük,
r>A húsvéti sonkát.
r>
r>Lajos apó ki levágta,
r>Pácolta és adjusztálta,
r>A húsvéti sonkát.
r>
r>Tudja biz’ a páclékészítést,
r>Nagyon érti a füstölést,
r>A húsvéti sonkát.
r>
r>Nejem volt ki megfőzte,
r>Nem teszi ki a szögre,
r>A húsvéti sonkát.
r>
r>Én feladatom felvágni,
r>Emberesre szeletelni,
r>A húsvéti sonkát.
r>
r>Nálunk mindenki szereti,
r>Kedveli, sőt megeszi,
r>A húsvéti sonkát.
r>
r>Finom, füstölt az illata,
r>Ennivaló a disznó fara,
r>A húsvéti sonka.
r>
r>Budapest, 1997. március 30. – Kustra Ferenc József
r>
Visszajött a téli idő,
r>Borult az ég, ne, de minő
r>Dolog az, hogy tavasszal
r>Esik az eső, havasan.
r>
r>Vártuk március idusát,
r>A nyíló tavasz hajnalát.
r>Biz’ a dátum megérkezett,
r>De a tavasz elkésett.
r>
r>Unos már a télikabát,
r>A szép tavasz szebbik arcát,
r>Mint Messiást, úgy várjuk,
r>Karunkat vágyón kitárjuk.
r>
r>Még fuj, a szél és hideg van,
r>Hallottam a Sztár rádióban.
r>Hideg, szeles lesz a húsvét,
r>A zord idő tarol ismét.
r>
r>Pécsre megyünk kirándulni,
r>vagyis inkább háztűz nézni.
r>Vő jelöltem megszervezte,
r>Nem is tudtam, hogy ily’ beste.
r>
r>No de nem baj, csak elmegyünk,
r>A piros OPEL elvisz bennünk.
r>Húsvét hétfőn felöltözünk,
r>Útközbe meg majd befűtünk.
r>
r>Mit számít, milyen az idő,
r>Ez lesz az ideális miliő.
r>Bemutatkozni családoknak,
r>Kedvére tenni fiataloknak.
r>
r>Én már várom, biztos jó lesz,
r>Bízok a fogadás is jó lesz.
r>Bizonysághoz eltöltjük e napot
r>És nyugtával dicsérjük a napot.
r>
r>Budapest, 1997. március 27. – Kustra Ferenc József
r>
Tetten értél a rózsakertben,r>szemeid tükrében vesztegeltem,r>rózsáid illata már az enyém.r>Történeted része lettem, har>olvasod pár sorom.r>r>Ajkadon csillanó betűim nyelvedenr>ékeskedik, tündöklő szemeidbenr>reménykedik, rózsáid miatt jöttem,r>kertészkedem…r>r>Egy eltévedt szerelmes levélr>időzik ajkadon, bűnösökr>vagyunk mind, tudom.r>Ajkadra csókolom vágyakozásomr>betűit.r>r>Csókjaidra várva rózsaszirmokon,r>elrévedek némely szavadon,r>ajkadon a legszebb szó:r>Szeretlek… nagyon.