Idő 
Értékelés 
Értékelés Manapság meg kicsit hőgutásan melegebb is van…
r>
r>Dőlnek a reggeli, éji, esti hőmérsékletek,
r>Én a régi szebb-jobb régi-időre emlékezek!
r>*
r>Kutya kemény a nyarunk, ebben sétálni, izzadástól…mindig elakadunk…
r>Direkte és módszeresen letaglóz a vad hőség, bár nem vagyunk ellenség.
r>Parasztok jól nekifeszülnek, már nem a kaszának, de a gépi ármádiának…
r>Kóborolok a határban, csak céltalan, az aratásra való meleg évszakban.
r>
r>Izzadok, mint az ekét húzó ló, meg a gazdája, eme hőség… nem való.
r>Sok éve már, hogy ilyen napsütés volt, tartósan, hőség meg akkurátusan.
r>Akkoriban még gyermek voltam, voltak ilyen jó meleg nyarak, én meg nagypapáztam.
r>Ő nyolcévesen már elvitt az aratásra, majd cséplésre, nem volt ok kacagásra!
r>
r>Fölengedett a cséplőgépre, hogy egy vasvillával, a gépet etessem… nyárral.
r>Utána még három évig mentünk együtt, de utána kényszer TSZ. -i tagok lettünk…
r>Az egész nap meleget bírtam, de sokat ittam, munkát bírtam, gépbe nem buktam.
r>Micsoda napsütéses nyarak voltak... emberek nem készültek, hogy elalélnak…
r>
r>Most már harmadik hete, hogy kidűhüngi magát a meleg… forr emberek agyveleje…
r>Manapság aztán láttam vibrál a rónaság, bizony -írtam- régiség… de nem ócskaság.
r>Mai városiak, pihegnek, mint éhes kiscica, ráadásul melegít az anyja.
r>Gyerekek, felnőttek, versengenek a szökőkutakban… Kinek nincs hely, felszik árnyékban.
r>
r>A nap csak fentről néz, látni, nem gyengül, közben leveleken látni, szél kicsit sem rezdül.
r>Kombájnok egész nap nagy rendeket vágnak, ma már nincsenek marokszedők… járnak szájak.
r>Ha szél eme hőségben suhant egyet, jól beletúr az utak oly' homokos porába.
r>Vibráló városban, hőség nő… kinek a fején semmi és nem is iszik: elveszejtő!
r>
r>Több hete már erre divat, hogy harminchat, negyven között van… a hőség akkurátusan.
r>Mindenki várja az égi-alkonyi fátylat, várja öket a hűsebb, sötétebb szoba…
r>*
r>Ah!
r>Idő
r>Micsoda…
r>Ez ritkaság.
r>Hővel küzdjél meg!
r>*
r>Hőguta!
r>Azonnal igyál!
r>Ez nem vicc…
r>*
r>Fejedet takard,
r>Mert agyad, szinte felforr!
r>Óránként igyál…
r>*
r>Nagypapa kalapját,
r>Keresd elő, nem szégyen! Most!
r>Még igy is árnyékba…
r>*
r>Vedd komolyan hőséget!
r>Nézd állatokat, mind árnyékban.
r>Old meg valahogy!
r>*
r>Ne akard, hogy ennyi legyen,
r>Orvos nem tudni… tud elégségesen?
r>
r>Vecsés, 2024. július 16. -Kustra Ferenc József – íródott: Sándor Gyula: ’Az aratás’ c. verse, {2006. 01. 13.} mint témaötlet alapján és még részben önéletrajzi írásként, alloiostrofikus versformában.
r>
A hőség itt kóricál előttünk az utcán, szerintem, be fog mászni a kerítésen…
r>Itt aztán majd lerohan, átölel, csókolgat, mosolyog, izzadtan és nagyon szőrösen…
r>
r>A papucsomban már csúszik a lábam, ott az izzadtság uszoda,
r>Beszól a hőség, a fa alatt van némi árnyék, gyerünk, kússz oda.
r>
r>Szememet csípi a belefolyt izzadtság sós leve.
r>Gatyóba meg csak fölhevül… férfiember rejteke.
r>
r>Vecsés, 2017. augusztus 4. -Kustra Ferenc József
r>
A nyári esőről
r>
r>Szél, nagyon fütyül
r>Erdőben, őzet borzol.
r>Mindjárt esni fog.
r>*
r>Jelentős eső
r>Viselése, nehézkes.
r>Őzbunda csepeg.
r>*
r>Finoman kezdi
r>Szemerkélést az eső.
r>Alig van felhő.
r>*
r>Meleg zivatar
r>Áztatja, háztetőket.
r>Róka, a lyukban.
r>*
r>Melegben ázott
r>Mezőn nagy délibábok.
r>Újra kezd esni.
r>*
r>Sötétes felhők
r>Eltakarják az eget.
r>Felhőszakadás.
r>
r>Vecsés, 2016. december 20. - Kustra Ferenc József – íródott haiku csokorban.
r>
Versben írva és eredeti Baso stílusú haikuban…
r>
r>A nap hajnalban,
r>Glóriában ébred fel.
r>Hajnali hőség.
r>*
r>Táj, még csak csendes,
r>De napsugár melegít.
r>Kel a hőség is.
r>*
r>Uralkodó lett
r>A napfény, mind a tájon.
r>Messzeség vibrál.
r>*
r>Szubtrópusi a klíma, nedvesen búja a dzsungel,
r>Kilencszáz millióan izzadnak már, kora reggel.
r>Gangesz vize piszkos, de meleg Siva segítséggel.
r>*
r>Forró lavina,
r>A nappali hőérzet.
r>Szökőkút hűsít.
r>*
r>Folyókban lehet
r>Fürdeni, víz jó meleg.
r>Fürdés, mindenhol.
r>*
r>Tomboló nyárban
r>Fények villannak, tavon.
r>Kék ég a sátor!
r>*
r>Ó, az indiai hőség fárasztó és mindent kiszárít,
r>De, ott bizony az a szokás, nem lehet levenni a szárit.
r>Elefánt is keres egy pocsolyát és bőrét, sárral kábít.
r>*
r>Hőség rekkenő,
r>Szomjas kiáltás hallik.
r>Berepedt szájpír.
r>*
r>Hab-fodor díszek
r>Leülnek, tó partjára.
r>Hullám, langymeleg.
r>*
r>Mesevilág az
r>Erdő, bozótos árnyak.
r>Meleg az árnyék.
r>*
r>Napközben a tigrisek is hűsbe bújnak,
r>A riksa kulik, nagyokat fújva futnak.
r>Hőségben nincs keletje az ópiumnak.
r>*
r>Délben a vad szél,
r>Homok-porfelhőt kavar.
r>Izzasztó meleg.
r>*
r>Pokoli hőség
r>Nem viselhető… izzaszt.
r>Árnyékban enyhül.
r>*
r>Napnak melege,
r>Fa árnyékában is tűz.
r>Szárazságtűrés.
r>*
r>Indiában, bizony tűz a nap, mint a megveszekedett,
r>Tömegek a Gangeszben hűsölnek, de túlmelegedett...
r>Motoros taxi sofőrje kiosztja a legyezőket.
r>*
r>Eső, hűs szél nincs.
r>Enyhülés nem várható.
r>Izzó napkorong!
r>*
r>Délben a vad szél,
r>Homok-porfelhőt kavar.
r>Izzasztó meleg.
r>*
r>Hétágra süt nap,
r>Látóhatár kitágult.
r>Szem messzire lát.
r>*
r>Magas itt a hőmérséklet és a páratartalom,
r>E fizikai környezet, nem vágyemelő álom.
r>A még élő maharadzsát, tán' élteti az álom…
r>*
r>Árnyak torzulnak,
r>Az est közeledtével.
r>Este is hőség.
r>*
r>Izzasztó meleg,
r>Este is él a hőség.
r>Semmi sem hűl le.
r>*
r>Horizonton lóg
r>Az utolsó napsugár.
r>Hold, erőlködik.
r>
r>Vecsés, 2017. június 14. – Kustra Ferenc József
r>
Általam hiányolt Beatrix,
r>Hová lettél? Volt ez… egy anzix?
r>Belőled villanás
r>Kevés volt… [lázongás!]
r>Honnan tudjam van-e még combfix?
r>
r>Mi lesz serkenő vágyaiddal?
r>Mi lesz így, sok közös álmunkkal?
r>Mi lesz öleléssel?
r>Mi lesz csókcserével?
r>Mi lesz a szeretve… álommal?
r>
r>Lett gyorsan más partnered, Bea?
r>Vagy csapodárság? Vágyad álma…
r>Villanásba tűntél,
r>Szó nélkül elmentél…
r>Került gyorsan partnered… Bea?
r>
r>Vecsés, 2023. január 28. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIKBEN.
r>
