{Septolet}
r>Lélek,
r>Érzelem,
r>Nem félek,
r>Nem félem…
r>
r>Lelkem kitárom,
r>Nézek körül ködben, nem bánom…
r>Vágyom…
r>*
r>{apeva csokor}
r>Ó,
r>Álmom
r>Számlálom,
r>Mert köd vakít,
r>Mint egy véres tőr.
r>**
r>
r>{Keresztrím}
r>Az emberi lélek épp' olyan, hogy nem árt neki,
r>Ha néhanapján, de kissé meghunyászkodik.
r>Olyankor jó, ha keresi a fényt távol, messzi…
r>Mert bebetonozódott, ködben nem látszódik.
r>
r>*
r>Vak!
r>Immár
r>A szempár
r>Halott sirály.
r>Csak száll, tovaszáll.
r>**
r>
r>{Kínai versforma; "Shiliuziling" Szótagszám=1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa- (x=szabad)}
r>Nem
r> Lelkemben az énem…
r>Sorsom üt!
r>Jobb lesz? Nem félem…
r>*
r>
r>Hát
r>Minek
r>Féljek én?
r>Hisz itt a fény,
r>Mely csillagösvény.
r>
r>Vecsés, 2019. április 3. – Paks, 2022. június 23.- Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában. A versszakokat én írtam, az apevákat: szerző-, és poétatársam; Bauman Beatrix Bianka.
r>
(3 soros-zárttükrös)
r>Sorsom, a pokol göcsörtös kövekkel kirakott talaján cibál,
r>Ha meg látja, szabadulnék, akkor az útjára, visszaráncigál…
r>Sorsom, a pokol göcsörtös kövekkel kirakott talaján cibál.
r>*
r>
r>(Septolet)
r>Hepehupás,
r>Buckás
r>Életút. Széllel szembe kúszás.
r>
r>Sorsom sodor
r>Nem kímél,
r>Életem nyomor,
r>Csak ítél…
r>*
r>
r>(Oximoron)
r>A halál vigyorogva közeledett, a kaszáját hanyagul lóbálta,
r>Én mérgesen anyáztam, ő elment, kaszát lassan maga után cibálta.
r>
r>(Senrjú)
r>Halál elérhet,
r>Nem várhatsz rá tétlenül.
r>Úgyis elvisz majd.
r>*
r>
r>Csak nézem, hogy durván, csak kicsit pislákoló a világ,
r>És nem hiszem, hogy valaha lesz itt feloldozó világ.
r>
r>Az ember gyarló,
r>Te lehetnél talán jó.
r>Jöjjön szép világ.
r>*
r>
r>Ártatlan emberek sokszor ma, pokol bugyraiban járnak,
r>Sok esetben a gyilkosok is ágyban párnák között halnak.
r>
r>Biztos bűnös mind?
r>Ártatlanság vélhető,
r>Cselekedj végre!
r>*
r>
r>Úgy döntött, élethelyzetemben eluralkodik rajtam a mélabú,
r>De az élet szép, csak mosolyogni kell, nem jó, ha szem nedves-szomorú.
r>
r>Ne légy szomorkás,
r>Dühös se legyél másra.
r>Magad javítsd meg,
r>*
r>
r>(10 szavas)
r>Az elveszett lélek gyásza megmarad,
r>A megmaradt lélek, életbe ragad.
r>*
r>Sorsom bizony fékezhetetlen,
r>De mit is akarok én már öregen
r>*
r>
r>(Apeva)
r>Fáj!
r>Elment
r>Túl korán,
r>Lelkem gyásza.
r>Nincs lélek donor.
r>*
r>Mit
r>Akarok
r>Idősen?
r>Létből kevés
r>Maradt… még hátra.
r>
r>Vecsés, 2019. szeptember 1. – Szabadka, 2019. szeptember 27. – Mórahalom, 2020 január 16. –Kustra Ferenc József– A 3 soros-zárttükrös -t, az oximoronokat, a 10 szavasokat én írtam. A septolet és az apevák; Jurisin (Szőke) Margit munkája. Címük: ’Sorsom sodor’. A senrjú –t Farkas Tekla írta.
r>
Az állatvilág apróságairól eredeti Baso féle tankában írt a szerzőpáros.
r>
r>A fürge hangyák
r>Dolgoznak a rét ölén.
r>Erre, nincs hangyász!
r>Szorgos kis lények élnek,
r>Együtt bármit elérnek.
r>*
r>Zöld fűben hallik
r>A tücsökzene koncert.
r>Szép zöld a pázsit.
r>Kis hegedű a testük,
r>Ciripelésben lelkük.
r>*
r>Hangyák nyüzsögnek
r>Meleg, korhadt fatörzsben.
r>Ott él. Vízhiány!
r>Nem vár a munka rájuk.
r>Kész kell, legyen nagy álmuk.
r>*
r>Csodás pillangók
r>Kergetőznek, játszanak.
r>Múló pillanat.
r>Mozgó kis szivárványok
r>Tegnap még árva bábok.
r>*
r>A bogárzsongás
r>Betölti rétet, mezőt.
r>Dongó elrepült.
r>A szél, mit szárnya kavart,
r>Egy percre még itt maradt.
r>*
r>Egy tarka lepke,
r>Magában kóricálgat.
r>Széllel birkózik.
r>Oly távoli a Nexus,
r>Vélt pillangóeffektus.
r>*
r>Méhraj döngicsél,
r>Békésen, mézet gyűjtik.
r>Haszon-rovar faj.
r>Nem bántanak. Szépségek.
r>Csípéssel végbe térnek.
r>*
r>Rétre érő kert,
r>Lepkék táncának helye.
r>Madáreleség…
r>Szárnycsapás, csiripelés.
r>Gyönyör: az élet kevés.
r>*
r>Lepkék csak szállnak
r>Rétek és mezők felett.
r>Nagy a vidámság.
r>Mint mesében tündérek,
r>Napfénnyel táncra kélnek.
r>*
r>Vérre úgy vágyó,
r>Nagyon vad, szúnyogsereg.
r>Napozás, parton.
r>Pillanatra áll a lét
r>Keresi hű szerepét.
r>*
r>Pillangók tánca
r>Lebeg, ég és föld között.
r>Békesugárzó!
r>Reményt nevelő szárnyak,
r>Virgonc szellőre várnak.
r>*
r>Langy szelek szárnyán
r>Pillangók kergetőznek.
r>Nap is lenyugszik.
r>Lassan itt az éjszaka,
r>Halkul a világ szava.
r>
r>Vecsés, 2017. május 24. - Mórahalom, 2017. június 24. - Kustra Ferenc József- A haikukat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam Farkas Tekla. A versrész címe: ”Apróságok értékei”!
r>
Az állatvilágról, eredeti Baso féle stílusban írta a tanka csokrot a szerzőpáros…
r>
r>Rabló fekete
r>Csend, elvesz éberséget.
r>Őrkutya alszik.
r>Lustán szunnyad a nyár is,
r>Múlik az éber fázis.
r>*
r>Este, tehén bőg,
r>Várja, hogy jól megfejjék.
r>Abrakoltatás.
r>A holdsarló dagadt mell,
r>Nem fáj, már csorog a tej.
r>*
r>Álmosító a
r>Tücskök esti ciripje.
r>Besötétedés.
r>Feketeség elterül,
r>Szív- fátyol előkerül.
r>*
r>Esthajnalcsillag
r>Tücsök zenét hallgatja.
r>Késői fekvés.
r>Szegre akasztott álom,
r>A csillagos határon.
r>*
r>Erdei ösvény,
r>Eltűnik a sötétben.
r>Állat lábnyomok?
r>Kis őz anyjához bújik,
r>Barna foltként elnyúlik.
r>*
r>Estefelé már
r>Sáska is imádkozik.
r>Fecske jár arra.
r>Szeme a világon csügg,
r>Tollain égi nyom függ.
r>*
r>Vecsernye idő!
r>Vaddisznók a makkosban.
r>Boldog röfögés.
r>Ártatlan malackodás,
r>Őstermészet, semmi más.
r>*
r>Éjszaka, réten,
r>Sün család kóricálgat.
r>Vacsoraidő.
r>Szelíd, tüskés hát szeret,
r>Kemény, szőrös szív helyett.
r>*
r>Fülledt éjszakán,
r>Denevérek repülnek.
r>Lesz-e estebéd?
r>Furcsa finomkodások,
r>Lakmározó barátok.
r>*
r>Éjjel, melegben
r>Halk neszezés. Állatok.
r>Vaddisznó kölyke.
r>Óvatos zizzenések,
r>Fülledt, meleg ól-fészkek.
r>*
r>Éj csendje lágyan
r>Bújik erdei fák között.
r>Pók alszik, nem fon.
r>Hálója erős szőttes,
r>Zsákmánya már felnőttes.
r>*
r>Este már leszállt,
r>Mindenfele, félhomály.
r>Csendes madárfütty!
r>Békült, szunnyadó világ
r>Mint éjjelnyílt létvirág.
r>
r>Vecsés, 2017. május 23. – Mórahalom, 2017. június 10. - Kustra Ferenc József - A haikukat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam Farkas Tekla. A versrész címe: „Ősi álom” (2. variáció)
r>
(3 soros-zárttükrös)
r>Múlt, Te aztán voltál már nagyon várt jövendő,
r>De mégis megmutattad, hogy elkerülendő…
r>Múlt, Te aztán voltál már nagyon várt jövendő.
r>
r>Jöttél, majdnem vészes rohamtempóban,
r>Fejem benne volt a szőrkalapomban...
r>Jöttél, majdnem vészes rohamtempóban.
r>
r>Vártunk rád, mint a félig örült álmodozók,
r>Mint a homokozóban a gyermek-csacsogók...
r>Vártunk rád, mint a félig örült álmodozók.
r>*
r>
r>Gondoltam, majd uralom a pillanatot, de Te átugrottad,
r>Én meg megfordulva nem láttalak, de Te voltál az új múltad.
r>Mi meg, hoppon maradtunk, hiába is jöttél rohanvást,
r>Így bánatunkban kirúgtuk a nyilvántartó kamarást.
r>
r>(Septolet trió)
r>Jövendő!
r>Rettenthetetlenül érkező!
r>Te, Időtényező!
r>
r>Újítással érkező
r>Faktoriális tényező.
r>Pillanatot ugorva átlépő,
r>Valójában meddő…
r>*
r>
r>Te vagy kehes,
r>Nem kellemes,
r>Ráérősen vemhes?
r>Veled gyötrelmes,
r>Peches.
r>
r>Nem zökkenésmentes,
r>Nem portómentes.
r>*
r>
r>(Sedoka)
r>Most vajon mi lesz?
r>Mit kezdhetnénk, ily’ múlttal?
r>Ily’ bujkáló faktorral.
r>
r>Vajon most mi lesz?
r>Régi jövendő múlt lett!
r>Lélekfaktort kikezdett…
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Te rossz-életű! Nem hagytad, hogy uraljam pici pillanatot,
r>Bőséggel ránk zúdítottál sok-sok, nagyon átélt búbánatot…
r>Te rossz-életű! Nem hagytad, hogy uraljam pici pillanatot.
r>
r>Vecsés, 2020. március 6. – Kustra Ferenc József- Önéletrajzi írás.
r>