Szófelhő » R » 193. oldal
Idő    Értékelés
Süt a nap korlátok nélkül, r>De már nem olyan nagy fényül, r>Amihez a nyáron hozzászoktunk, r>Amikor volt nyári hőség, poklunk. r> r>Fénysugár áthatol a fák lombjai közt, r>De már csak hamiskás a mosolya, füröszt r>Még ugyan langymelegben és süt r>Ránk, de már nem égünk, nem megsüt. r> r>Rozsdásodó levelek közt a napsugár r>Új színeket ad a lombnak, csillagsugár r>A látvány, mely megfog, áthat, lenyűgöz, r>Álomvilág látvány. Ő meg elidőz. r> r>A szűrt, már csak hamiskás fény rabul ejt r>Nem birok szabadulni, lassan ellejt, r>Én meg nézem a rozsdás, gyűrődő leveleket, r>Az azon folyton változónak látszó fényeket. r> r>Álomvilág ez, mely oly’ ébrenlétben tart. r>Csodálom természetet, nézem az avart r>És az is váltakozó napfény színben látszik, r>Lelkem is bolondul, még melegebbre vágyik. r> r>A fű zöldje is mutatja… lassan múlik nyár, r>Mely ezek szerint olyan volt, mint egy szekérr, r>Melyet szétver közeledő ősz, de jó ez is r>És majd kihasználjuk mi… lesz a jó ebben is. r> r>Vecsés, 2011. szeptember 24. - Kustra Ferenc József r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 193
Bátran várhatjuk a telet? r> r>(3 soros-zárttükrös) r>Ültünk kettesben az erdei tisztáson, r>Egy rozzant, ódon, már nagyon szálkás padon… r>Ültünk kettesben az erdei tisztáson. r> r>(3 soros-zárttükrös, önrímes) r>A régiséget dér borította, de alattunk elolvadt, r>Én csak csókoltam a kedvest, ő hagyta, élvezte… elolvadt… r>A régiséget, dér borította, de alattunk elolvadt. r> r>(Anaforás, bokorrímes) r>Közben éreztem az ősz velünk van, de már végét járja, r>Közben meg lestem, hogy jön-e már, a felhők új barátja… r>Közben a kedvesem átvette, ő csókolt... ó, de finom a szája, r>Közben éreztem, már nincs messze a tél, jő már felhők új barátja. r> r>(Anaforás, belső rímes, bokorrímes) r>Mi nem is beszéltünk, még sokáig csak nyaltuk-faltuk egymást, r>Mi nem is beszéltünk, szél is föltámadott… nem akartunk mást. r>Mi nem is beszéltünk, de a hűsben ennék lángost, fokhagymást… r> r>(Anaforás, 10 szavas duó, bokorrímes) r>Hazafelé egy nagyon fokhagymás lángost ettünk. r>Ettől fölmelegedett a lelkünk. r> r>Hazafelé úgy döntöttünk, tovább nem éhezünk. r>Meleg lángost élvezte lelkünk… r> r>Vecsés, 2019. november 8. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 246
(3 soros-zárttükrös) r>Reggel a morózus eső is felébred, r>Kérdi nőktől: elhagyta ernyőjét kegyed? r>Reggel a morózus eső is felébred. r>* r> r>(Bokorrímes) r>Csal az idő, mi még klassz, élvezhető, meleg nyarat szeretnénk, r>Mert pocsolya van mindenhol… nekünk ez nem kell, nem érti elménk. r>Nyári turista kiadvány a pocsolyában. Oda elmennénk! r> r>(3 soros-zárttükrös, belső rímes) r>Győzött eső, gyűrött környezetet, gyűröttre áztatja. r>Hangbillentő szél, billegő templomharangot kongatja… r>Győzött eső, gyűrött környezetet, gyűröttre áztatja. r>* r> r>(Tíz szavas duó) r>Őszi eső a lelkeket is zavarja, r>Befogadni, senki nem akarja. r>* r>Metronómszerű ütemben érkezik a széllökés, r>Természetnek, ez a lelkiismeretes törődés? r>* r> r>(3 soros-zárttükrös) r>Valahol papírgyűjtés van, már több újságot sodor a szél. r>Ki jóval tovább aludt, ezt láthatja, így jár, ki lassan kél… r>Valahol papírgyűjtés van, már több újságot sodor a szél. r> r>(Anaforás, belső rímes, 3 soros-zárttükrös) r>Ázottak már… az utca, a járdák, r>Ázottak már… a kertekben kutyák… r>Ázottak már… az utca, a járdák. r> r>Vecsés, 2020. augusztus 29. - Kustra Ferenc József – Íródott: Alloiostrofikus versformában. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 219
Az ősz durván lép,r>Sáros bocskorban tapos...r>Nyög a narancs-nyár.r>Trónt követel hidegen,r>Nyaralót űz ridegen.r>r>Hőmérő vacog,r>Felhő könnye megered.r>A szarvas is bőg.r>Rozsdásodik az idő,r>Nyirkos már a levegő.r>r>Vándormadarakr>Már messzire költöztek.r>Károg a határ.r>Seregélyek bandáznak,r>Érett termést dézsmálnak.r>r>Sietős az est,r>Kihűlt a langy hangulat.r>Ciriptelenség.r>Közeleg az altató,r>Lehullt lomb a takaró.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 211
Duhaj szélben a fák nyögnek,r>Ömlik könnye a nyárnak.r>Sötét felhők utat törnekr>A féktelen zord árnak.r>r>Lefogyott a folyó medrer>Hízik vize szüntelen.r>Duzzad, dagad nagyra keble,r>Fosztogat már bűntelen.r>r>Nincsen este tücsök zene,r>Nem csábít a telihold,r>Rút felhőnek vihar szeler>Égi haragot kiold.r>r>Hőbölög a korán jött ősz,r>Sáros bakancsban tappog,r>Színes kedve szürke és bősz,r>Rideg arccal vigyorog.r>r>Ázik, fázik a vidéknekr>Minden egyes egyede,r>A mezőnek, az erdőnekr>Bő esőből elege.r>r>Reméljük, hogy ellendítir>Nyers mérgét az erőnek,r>Hangulatát megenyhítir>Édes must az időnek.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 197