Hétköznapi pszichológia…
r>
r>A múltba nincsen semmilyen út, a múltból vissza nincsen -várhatjuk- semmilyen út!
r>Azt tán’ intézik, hogy kiapadt kút adjon vizet, de nincs ott egy csipet víz tünet…
r>Elsőre igen abszurdnak tűnik, mert káván átnézve napfény nem tükröződik.
r>
r>Temetőben sem volt soha semmilyen találkozó, halottaink léte maradó!
r>Persze vizionálom, határokon kéne egy állomás és ott átkiabálás…
r>Hah! Lehet, hogy véglegesen megbolondultam? Bízok, hogy ennyire tán' nem romlottam…
r>
r>Ott vannak nagyszüleim, a szüleim, velük kellene találkozni élő hadnak.
r>Annyira hiányoznak, hogy élem a szenvedésem, ezt elbírni van tehetségem.
r>Ha legalább kísértetként kicsit visszajönnének, úgy örülnék lehetőségnek…
r>
r>Ki tudhatja, hogy ki és mikor kerül át, én is igy várom a megváltást…
r>Megváltóm, ha legalább integetne… de bizony még nincs meg sírom helye.
r>Már tudom, nincs árva találkozási pont sem… vágyam a lehetetlenem.
r>*
r>(HIQ)
r>Cím kéne,
r>Találkozáshoz!
r>Régi vágy.
r>
r>Erdős út
r>Ősvényként is jó!
r>Régi vágy.
r>
r>Betonút
r>Nem volna sáros…
r>Régi vágy.
r>*
r>(senrjon)
r>Krisztusi határoknál
r>Kellen már egy határállomás…
r>Ölelkezés nincs!
r>
r>Temetőben találka,
r>Nem létezik, Teremtő útján.
r>Sírokra gyertya…
r>
r>Úgy tudom, sokak vágya,
r>Kik a találkozót hajszolnák…
r>Kövezett út? Jaj!
r>*
r>(Tízszavas)
r>Vágyhatunk mi botor módon,
r>Ebből mi sem lesz… horkolós álmodón…
r>
r>Vecsés, 2024. szeptember 7. -Kustra Ferenc József- írtam: önéletrajzi írásként.
r>
A fákat színes-őszies vegyes szín belepi,
r>A hajnali alig meleg… levél szőnyeget teríti,
r>Köd-sürjes pára lebeg a színtelen rét felett,
r>Jó lenne itt, újra megint járnánk az avar felett!
r>
r>Séta közben hallgatnánk, levelek múlás dalát,
r>A hűvösben a kantáta, alig szedi össze magát…
r>Lenagyobb hangot a fölre esett levelek adják,
r>S ha rálépünk, recsegés lesz… fáj, mondják.
r>
r>Nemrég még meleg volt, ősz nem mutatott nyomot,
r>Most azonban lecsapott és ügyesen mit ki sem hagyott!
r>Felhős most idő, éjjel a hold, igy nem is tud körülnézni
r>De holnap már napnak szabad lesz, tájra melegcsét küldeni.
r>
r>Vecsés, 2016. július 14.- Kustra Ferenc József- írtam: önéletrajzi írásként.
r>
Írást faragott...r>A betűkből szavakat,r>Ékszer-vers dalolt.r>Egy mestertől vallomásr>Maradandó alkotás.r> r>Versben zeng a nyelv;r>Ősöktől öröklött kincs...r>Kovácsolt képlet!r>Mint nemzetnek lobogó,r>Költő nyelvnek a zászló.r>r>Magyarság védő,r>Mennyei lélek-manna.r>Örök értékű!r>Író szívvel szavat szab,r>Nyelv tortáján ízes hab.r>r>Édes anyanyelv...r>Misztikus ég-korona,r>Páratlanságos!r>Ékes nyelvnek őrzőir>A nemzetnek költői.r>r>Nemes ötvözet,r>Mit poéta versbe önt-r>Szívnek harangja.r>Lelkekben kong a hangja.r>Minden magyar meghallja!
Az irigy emberr>Rosszmájúságban szenved...r>Léleknek foltja.r>r>Léleknek foltjánr>A mosás biz nem segít...r>Idővel kopik.r>r>Idő koptatjar>Emlék képek színeit.r>Kifakuló múlt.r>r>Megfakult múltatr>Fantázia festeget...r>Feledés foltját.r>r>Feledés foltjar>Űrt hagyott a lélekben...r>Lét-zsugorító!
Kályha tőznél melegszenekr>A vacogó kihűlt lelkek.r>r>Hűvös napok vissza tértek,r>Fák ágai elvetéltek.r>A levelek földet értek,r>Megágyaztak már a télnek.r>r>Nyargalászik a fagy szele,r>Elkopik az ősznek nyele.r>Lassan hó hull majd a földre,r>Olyan lesz mint angyal röpte.r>r>Lágy-hófehér mennynek tükrer>Tisztulást hoz a szívekre.

Értékelés 

