Szófelhő » R » 177. oldal
Idő    Értékelés
Látvány variációk… r> r>A r>Patak r>Törtető. r>Hegyről zúdul, r>Soha ne áll meg. r>* r>A vad, hegyi patak, r>Csak zúdul, gátlástalanul. r>Törtető vízhozam! r>* r>Törtető a hegyi patak, r>Csak nézem, hogy zúdul, patak... r>Törtető a hegyi patak. r>* r>A hegyi patakot elnézem, mily’ törtető, r>Lezúdulása elsöprő… nézni felemelő. r> r>Vecsés, 2018. január 18. – Kustra Ferenc József - Készült: apevában, HIAQ –ban, 3 soros-zárttükrös –ben és 10 szavasban. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 183
Majd’ megőrjítesz Izidóra! r>Így járok minden virradóra! r>Éjjel, álmodozok, r>Reggelre… fáradok. r>Főleg, mert messze vagy… hasóra. r> r>Éber álmomban megtestesülsz, r>Vágyhullámokon velem repülsz. r>Ölelés-tárgya vagy, r>Hiányod, roppant nagy. r>Jó lenne, ha már… csókokat küldsz’? r> r>Hogy bírjam csók nélkül Izidóra? r>Veled ülnék már ágytámlára… r>Megcsókolnám finom r>Fagyidat, ó, hammom… r>Mentsd már meg a lelkem, Dóra! r> r>Vecsés, 2019. augusztus 2. – Kustra Ferenc József– Erotikus LIMERIK csokor. r> r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 192
A sorsom nem elég, hogy víz és mély, de köd borítja, r>A sorsom nem elég, hogy nagy genyó, de köd borítja… r>A sorsom nem elég, hogy víz és mély, de köd borítja. r> r>Küzd a sorsommal a lelkem, de mi lesz a végkimenetel? r>Küzd a sorsommal a lelkem, de mikor van végkimenetel… r>Küzd a sorsommal a lelkem, de mi lesz a végkimenetel? r> r>Sorsom egy kérges tenyérű megöregedett pojáca, r>Sorsom mindig rossz volt, de így öregen és mára… r>Sorsom egy kérges tenyérű megöregedett pojáca. r> r>Sorsom az esti és méla-néma csendben is ugyanaz, r>Sorsom az esti szürkületben is… mi-jót se tartalmaz… r>Sorsom az esti és méla-néma csendben is ugyanaz. r> r>Sorsom estpirkadatán, már jó-szép sincs, de hallik a temetői harang, r>Sorsom estpirkadatán, göröngyöket rugdosok, zúg a temetői harang… r>Sorsom estpirkadatán, már jó-szép sincs, de hallik a temetői harang. r> r>Téged hívtalak, de sokat, a szám is véres-sebesre kicserepesedett, r>Téged hívlak, egyfolytában, de válasz semmi, lelkemnek bevégeztetett… r>Téged hívtalak, de sokat, a szám is véres-sebesre kicserepesedett. r> r>Sorsom, nekem mindig csak hazudott, az életem, így vágy tasakom kiüresedett, r>Sorsom már nem is tud olyat, még hazudni sem, kétségtelenük mára kiöregedett… r>Sorsom, nekem mindig csak hazudott, az életem, így vágy tasakom kiüresedett. r> r>Sorsom esti fénye, már kontúrtalan árnyékot sem vet, r>Sorsom fénye, hallom a méla-néma csendben, kinevet… r>Sorsom esti fénye, már kontúrtalan árnyékot sem vet. r> r>Vecsés, 2021. január 11. – Kustra Ferenc József – íródott sorsversként: anaforás, 3 soros-zárttükrösben, belső és önrímes versformában. Önéletrajzi írás. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 213
Az őszi viharos időről… r> r>Tomboló szelek, r>Esőfelhőket hoznak. r>Cudar az idő… r>* r>Látszik, vihar jön r>Erre, agyban lila köd… r>Gyalogút hosszú! r>* r>Szél söpri utcát, r>A hullott levél röpköd. r>Betonfal, hideg. r>* r>Immár domináns r>A hideg és metsző szél. r>Reszkető a táj. r>* r>Megkergült a szél, r>Hulló levelet sodor. r>Szétfújja avart. r>* r>Nagy viharban az r>Éjszaka sötét, dadog. r>Nem élvhajhászat. r>* r>Zengő vihar jő, r>Kék ég, nagyon meggyötört. r>Bús felleg, villám! r>* r>Szélvihar, erre r>Sodor esőfelleget. r>Zivatar kitör. r>* r>Égen fellegek r>Úsznak. Fent, vihar dühöng. r>A sorsában él. r>* r>Kemény viharral r>Küzd, erdő-lét hajója. r>Lombkorona dől. r>* r>Felhőt, szétfújja r>A szél, fodorrá válik. r>Kutyaszőr borzolt. r>* r>Viharrget már r>Az ajtókon. Így kopog. r>Lélekhúr rezdül… r> r>Vecsés, 2017. január 8. – Kustra Ferenc József – íródott: senrjú csokorban. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 214
Színes-őszhárfa hangok… r> r>(3 soros-zárttükrös) r>Ahogy megérkezik az ősz, kezdi és a saját hárfáján játszik, r>A szerencsétlen nyár, az emésztő hangoktól meg csak lassan mállik… r>Ahogy megérkezik az ősz, kezdi és a saját hárfáján játszik. r>* r>(leoninus duó) r>Nyárutó arany fátylat sző, s erre ember is és az állat bizony vevő! r>Üzen az ősz, tán’ Tícián vörössel ámít, meg még százfélével csábít! r>Zöld növényekből kicsap a sokszínű vörös, kapaszkodva nézd, mert erős. r> r>Estére meg vörösben játszik az ég is, úgy csinál, mutatja, hogy ő is még ég is… r>Az ősz tenyerén hordozza, az újszerű szeleket, egyenként, mint fenegyereket. r> r>(Senrjú csokor) r>Rafinált az ősz, r>Nyugodtan lopakodik… r>Fűtési szezon! r>* r>Ködágynak csókja, r>Nemsoká elkap minket… r>Fűtési szezon! r>* r>Ősz tenyerében r>Hordozza a változást… r>Fűtési szezon! r>* r>Most már szél hárfa r>Is az új dallamra kap… r>Fűtési szezon! r>* r>Ősz kíméletlen r>Elmenő nyárral… nem kell… r>Fűtési szezon! r>* r>Ősz most igyekszik, r>Mert tél kiebrudalja… r>Fűtési szezon! r> r>Vecsés, 2016. október 7. -Kustra Ferenc József r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 206