Idő 
Értékelés 
Értékelés Ősz miatt elsorvadt levélhalmaz a talpad alatt,
r>De, hogy rálépsz, emiatt nehogy ostorozd magadat.
r>Ez bizony benne van az életben, ez az elmúlás rendje,
r>És majd jön biz' a tavasz és lesz új levél… növény új sejtje.
r>
r>Tavasszal, lesz talán bú vagy esetleg harag,
r>De mi nyugodtan pihengetünk a fák alatt…
r>Tavaszi nap sugara villódzva töri meg a süket csendet,
r>Közbe sajnálkozva nézzük, egy koldus… szemetesben rak rendet.
r>
r>Most még az életvonatom száguld a ködben.
r>És én komoran, csendben, csak ülök a csöndben.
r>Azon mélázok, hogy mikor lesz már melegedő tavasz,
r>És bízok, hogy eljő, ki kell várni, ez csak életszakasz.
r>
r>Ez egy téli vonat, érzem, hogy fűtenek,
r>De bennem már tavasziak a vágyképek.
r>Majd ez a vonat lefékez, megállunk múló télben,
r>Kinézünk és gyönyörködünk a tavasz szépségében…
r>
r>Vecsés, 2015. február 4. – Kustra Ferenc József
r>
Az emberiség nem mutat jóra változást… él a háborús világhelyzet, de, nem mert rosszabbodik.
r>
r>(Első rész: 2016. 03.14.)
r>Huh! Micsoda emberhalmazban élünk,
r>Vannak itt mindenféle népek vélünk…
r>Itt semmi sem függ attól, mi mit kérünk.
r>
r>A földön elterjedtek a népek,
r>Akik se nem jók, kik se nem szépek…
r>
r>Ugribugri majm',
r>Berakja a lábait.
r>Ő, az ész osztó.
r>
r>Diktátor hajlam,
r>Sokaknak a sajátja.
r>Sárba tiporni.
r>
r>Nemcsak hatalom
r>Kell neki. Észt terjeszti…
r>Azonos népek?
r>
r>A gondatlanság
r>Uralkodó eszme lett.
r>Óh, tudatlanság…
r>
r>Tarol a szeretethiány mindenfelé,
r>Csak az önzés, amiben örömét lelé…
r>Erővel elintézés mód… ezt terjeszté'…
r>
r>Megoldás nem látszik, tán’ csak bujkál,
r>Emberi faj csak egymásba vájkál…
r>De, ha majd ember a Marson mászkál…
r>
r>Úgy tűnik, hogy éppen veszélyes vulkán van kitörőbe,
r>Párhuzamosan egy cunami hullámzik kikötőbe…
r>Eljő idő, hogy emberiség elmegy a feledőbe…
r>***
r>
r>(Második rész: 2024. 08. 15.)
r>Ó, emberiség
r>Látom, nem lesztek jobbak!
r>Krokodil… jobbak…
r>
r>Mit írtam
r>Idő helytálló!
r>Valóság!
r>
r>Emberek!
r>Javíthatatlan!
r>Milyen lesz?
r>
r>Fanyalgók!
r>Mily’ viselkedés?
r>Mi vón’ jobb?
r>
r>Diktátori hajlam megerősödött,
r>Uralkodó eszmeként csak előzött.
r>
r>Ezeknek a butaság is kell, mert ezzel érnek célt el…
r>Kettős beszéd? Rosszindulat alapja, mind ennek foglya.
r>Szeretet nincs, ennek hiánya… beleestek ebbe a hibába.
r>Tudatlanság csak fokozódik, emberiség ezen hánykolódik.
r>
r>Közben már folyik az Ukrán háború, szétterjedt a gyilkos ború…
r>Vannak államok, kik ezen nyerészkednek, meghajoltak végzetnek.
r>Önzés és pénz gyűjtés, smucigság erővel, ne legyen harc mennykővel.
r>
r>Ukrajnát meghülyítettek, az emberek „életét” így megszüntették.
r>Férfiember nem mehet utcára, „elfogják”, viszik, front egy ugrásra!
r>
r>A megoldás a vak ló?
r>Mi hiányzik, mi egy látó ló!
r>Ima békéért!
r>
r>Emberek! Túl kell éni!
r>Békességet kell teremteni!
r>Ima békéért!
r>
r>
r>Gazdag otthon gazdagodj!
r>Embertömegeken uralkodsz…
r>Ima békéért!
r>
r>Vecsés, 2024. augusztus 15. -Kustra Ferenc József- íródott: alloiostrofikus versformában 2 részben, de látni, hogy a helyzet nemcsak ugyanaz maradt… atomháborúsra-súlyosabbra megváltozott!
r>
Filozofikusan keresem a választ… de akkor mit?
r>
r>Jelzem, tudom, hogy valahogy élem a csendem.
r>Jelzem, tudom, kezdem élni hevesen… csendem.
r>
r>Nem is zizeg a csendem…
r>Nem is zörög a csendem…
r>Nem is hörög a csendem…
r>Nem is röfög a csendem…
r>Nem is dünnyög a csendem…
r>Nem is hüppög a csendem…
r>Nem is nyivákol a csendem…
r>Nem is rikácsol a csendem…
r>Nem is duruzsol a csendem…
r>Nem is mormogol a csendem.
r>Nem is dübörög a csendem…
r>Nem is mennydörög a csendem…
r>
r>Nem zötykölőg a csendem.
r>Nem lődörög a csendem.
r>Nem ücsörög a csendem
r>Nem sündörög a csendem.
r>Nem csatangol a csendem.
r>Nem barangol a csendem.
r>Nem leblokkol a csendem.
r>Nem bekrakkol a csendem.
r>Nem lubickol a csendem.
r>Nem bóbiskol a csendem.
r>
r>Nem randizik a csendem.
r>Nem partizik a csendem.
r>Nem behatol a csendem.
r>Nem kamatyol a csendem.
r>Nem kufircol a csendem.
r>Nem ficánkol a csendem.
r>Nem befarol a csendem.
r>Nem rostokol a csendem.
r>
r>Nem harácsol a csendem.
r>Nem kárpótol a csendem
r>Nem sumákol a csendem.
r>Nem istápol a csendem.
r>
r>Nem háromszög a csendem.
r>Nem járomszög a csendem.
r>
r>Minek is van csendem? Ha ily’ mint a leírtak szerint, lehet, hogy nem is szenvedhetem?
r>Lehetetlen-e csendem? Ha ily, mint a leírtak, vele a hátra lévőt élhetem?
r>Mégis én élvezem csendem! Ha ily', mint a leírtak, tartom vele együttélésem!
r>
r>
r>Vecsés, 2024. szeptember 29. -Kustra Ferenc József- írtam: mint kutatómunkát a csendem filozófiájáról, önéletrajzi írásként.
r>
Ha az életre azt mondjuk az olyan, mint egy hegedű
r>A szakadt hegedűhúron folyik le a lélek leve,
r>Itt bíz' már talán nem is segít hegedűvonó heve.
r>Még az kiderülhet, a lélek leve nem csábos nedű.
r>
r>A hegedűhúrt, összecsomózni bizony bár nem lehet…
r>Élet megy tovább, vonó nélkül vegyünk mély lélegzetet…
r>
r>Vecsés, 2014. április 26. – Kustra Ferenc József
r>
(bokorrímes csokor)
r>Lenyugvó nap aranyfelhőjében
r>Megfürödhetsz fényes dicsőségben,
r>A szűrt valóság papíron pihen,
r>Ölelnélek magamhoz szelíden…
r>
r>(leoninus csokor)
r>Nap melegében, tűző fényében, közeledik sötét este vaksötétjében.
r>Föltámad a szél is, ami dühöng is, idefújja mindösszes vaksötétet is.
r>Hogy villámlás ne zavarja vaksötétet, csak dörög, kényszerítve fellegeket!
r>
r>Az öregedő tücsök esteli szólamot játszik,
r>Aztán meg van virág, ami igy este tátikázik…
r>Az éber bagoly új elemet tesz a szeme mögé,
r>Hogy lássa a vacsoráját, teszi csőr-felek közé.
r>
r>Szél kitép kisebb fácskákat, távoli égzengés zavaró… nem tud elfújni gyertyákat.
r>Eső nagyon esik és a viharban vízszintesen repül… minden vizes, kegyetlenül.
r>Elkezdődik ágak recsegése, az orkán el röpíti ezeket a… messzeségbe.
r>
r>Az énekesmadarak félnek, elbújnak kicsikéikkel
r>A fészek mélyébe. A szárnyukkal látják el védelemmel.
r>Közben biztos az ördög lépett patás lábbal ki a színre,
r>Megjött villámlás, vihar meg megy… Így már nem kell lépni vízbe...
r>
r>Vecsés, 2024. június 14. Kustra Ferenc József- íródott bokorrímes és leoninus csokorban…
r>
