Idő 
Értékelés 
Értékelés Tombolj vihar! Söpörj el engem!r>Ne engedd azt, hogy itt legyek!r>Vigyél magaddal árkon-bokron,r>had legyek dühöngő szeled.r>r>S olyan erős, mely összezúzzar>minden apró kis kételyem,r>mely visszatart, s nyugodni nem hagy,r>cafatra tépve lelkemet.r>r>Fújj a szemembe porszemet, vagyr>takard le mind a két szemem!r>Ne engedd azt, hogy megláthassam,r>mikor sírnak a fellegek.r>r>Ne lássam, mikor megtört szemükbőlr>patakzó árként könny pereg,r>elsiratva e gonosz világot,r>hol már nincs helye semminek.r>r>Ne engedd azt, hogy itt maradjak,r>Hisz, a lelkem most úgy remeg,r>mint a viharban hajló nyárfa,r>mely minden ízében megremeg.r>r>Tiporj el mindent, mi visszahúz még,r>dörgő haraggal, hogy nekemr>ne legyen többé semmi más itt,r>csak halomra döntött romhegyek.r>r>Vigyél magaddal, s ne engedj el,r>míg nem csillapítod lelkemet,r>hisz most összetört. S darabokbanr>megtépve, zúzva ott hever.r>r>Ne engedd azt, hogy visszatérjek,r>hisz már nem maradt semmi sem,r>miért itt legyek, s nem hiányzom,r>nem vár már vissza senki sem. r>r>Sodorj oda, hol megtépett lelkekr>várnak, ott talán meglehet,r>hogy elfogadnak, és úgy szeretnek,r>ahogyan én is szeretek.
Visszatérsz? Várom Petronella,
r>Tiéd testem-lelkem valója…
r>Visszatérted vágyom,
r>Megőriztél? Mákom…
r>Jőj megint szerelem-hajóba.
r>
r>Visszatérnél? Együtt volna jó!
r>Kettőnknek von’ lélekfalazó.
r>Megint úgy vágynálak,
r>Megsimogatnálak…
r>Ez már ne legyen megtagadó.
r>
r>Visszatérnél? Vágy…Petronella.
r>Lennénk egy pár… élet valója.
r>Igaz pár lehetnénk,
r>Jövőbe mehetnénk…
r>Légy Te, szerelem messiása…
r>
r>Vecsés, 2021. november 21. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban.
r>
Láttam… arcodon fényt, Mirella,
r>Akkor öleltünk utoljára…
r>Boldogan nevettél,
r>Vidáman öleltél.
r>Látszott távolság mosolygása.
r>
r>Ma már tudom, fénytelen égbolt
r>Ott, akkor még nekünk ragyogott.
r>Szép szemed is fénylett,
r>Ég még kicsit kéklett…
r>Félhold nem volt, ölelés szép volt…
r>
r>Csend kiáltásom, sikoltozott!
r>Szép pillanat… sors már taposott.
r>Első ölelés volt,
r>Több ilyen, már nem volt.
r>Megváltó halálfény… ott kotlott.
r>
r>Vecsés, 2021. november 14. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus, emlékező LIMERIK csokorban.
r>
Emlékszem, mosolygott Hildegárd.
r>Láttam, mosolya nem volt csalárd.
r>Örömmel beszéltünk,
r>Idő, elment nékünk.
r>Időnk tűnt gyorsan, mint egy gepárd.
r>
r>Faggattam Kegyedet, egy folytán’,
r>Szívben melegség volt egy folytán’.
r>Mondtam én magamról,
r>Kegyed szólt magáról.
r>Időnk ment rohanvást, egy folytán’.
r>
r>Emlékszem, mosolygott Hildegárd.
r>Szeme csillogott, nem volt csalárd.
r>Módfelett csak néztük
r>Egymást… érdemeltük.
r>Csak szerelem... nem volt csatabárd.
r>
r>Azt nem tudod megtiltanod nekem, hogy álmodjak… és át sem írhatod.
r>Szívemben élsz továbbra, az álmomban vagy, bár lehet, te az egészen túlvagy.
r>
r>Vecsés, 2021. november 14. – Kustra Ferenc József – íródott; romantikus LIMERIK csokorban és leoninusban.
r>
Kedvesemnek…
r>
r>(anaforás, háromszoros belsőrímes és 3 soros-zárttükrös leoninusban)
r>Állandó reményemmel a délibáb csodát várva, kapaszkodok ’fűbe, fába’,
r>Állandó reményemmel a csodára várva, belepistulok a várás-lázba…
r>Állandó reményemmel a délibáb csodát várva, kapaszkodok ’fűbe, fába’.
r>
r>(senrjú trió)
r>Kérem Istent, szeressen,
r>Hozzám jó legyen… kedves is még!
r>Tán’ nem délibáb?
r>
r>Kérem Istent, tegyen jót!
r>Jaj! Ruhámat már szél ne tépje…
r>Tán’ nem délibáb?
r>
r>Istenem már jó legyen…
r>Lelkemet már mi sem rongálja!
r>Tán’ nem délibáb?
r>
r>(HIAQ)
r>Álmodok én minden
r>Jóról, szépről, közelségről.
r>Nem ily’ a délibáb?
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Kedvesem, ezt te róttad rám,
r>Így az utam vad makadám…
r>Kedvesem, ezt te róttad rám.
r>
r>(HIQ)
r>Eltűnt vagy
r>Jöjj, újra ide.
r>Mért’ tűnt… vagy?
r>
r>(Septolet)
r>Gyere vissza,
r>Ne szórakozz Cica
r>Vár lelkem vissza!
r>
r>Imádlak,
r>Komállak,
r>Várlak.
r>Úgy hiányzol szobámnak!
r>
r>Vecsés, 2017. június 18. - írtam: alloiostrofikus versformában, önéletrajzi lélek-sikolyként, mert a kedvesem csak úgy elment… itt hagyott.
r>
