Idő 
Értékelés 
Értékelés Ragyogóan szép, örök-fényes, csillagos éjszakán hajózgattunk a tengeren,
r>Nagy kár, hogy viharfelhőktől nem láttunk, viharos volt a víz is, sőt, istentelen.
r>
r>Az örökös, állandó, fölizgatott tevékenység,
r>Hozhat nagy eredményeket, de benne a feneség,
r>Hogy elvész tőle az életünk, mint egy lehetőség.
r>
r>A maguké a lehető –mesze- legrosszabb gyerek az osztályunkban.
r>És tanári kar tragédiája, hogy még sohasem volt hiányzásban…
r>
r>Nehogy a legjobbként Te csináld Magad,
r>Ha a közvetlen közeledben akad,
r>Ki megcsinálja, jobban, mint Tenmagad.
r>
r>Nem tudom, hogy miért jöttem, de csak elmondom,
r>Kicsit viszont végeláthatatlan a gondom!
r>
r>Azt ordította szeretetből, hogy engem mindenki gyűlöl…
r>Vérben forgott a szeme… láttam, hogy végzetes gyűlölettől!
r>
r>Ne fogd fel sikernek, ha túl sok a véletlen, kóros egybeesés,
r>Mert lehet, hogy a „gonosz”, a sikerét ajánlja és ez nem kevés…
r>
r>Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség, de
r>Gyakorlatilag viszont van! Mert ész többet gondol, mint egész élettere…
r>
r>A pesszimista olyan ember, kinek mindig igaza van, de sosincs semmi öröme benne.
r>Az optimista ember az, kiben meggyőzhetetlenül a lét öröme van mindenben benne!
r>A kettő között nincs átmenet, mert az érzések, amik állandóan vannak... mindenben benne.
r>
r>Kétféle ember létezik: így joga van... egyik mindig megmondja, amit gondol,
r>A másiknak vannak barátai és elintézik neki, amit jól kigondol…
r>
r>Bonyolult kérdésre mindig akad egy egyszerű, könnyen érthető, de alap-téves válasz.
r>Aki meg gondolkozik, annak a forgatagban nem jut eszébe a kézenfekvő válasz.
r>
r>A graffiti azoknak való, akik nem tudnak könyvet írni,
r>De a rongálásokhoz nagy kedvük van és imádnak bujdosni!
r>
r>Vecsés, 2020. szeptember 28. – Kustra Ferenc József– íródott; oximoron csokorban. Az oximoron (látszólag) egymásnak ellentmondó szókombináció, ám, nem valódi ellentmondás. Inkább kihangsúlyozza, ami valamilyen humoros, jelentőségteljes konfliktusba kerül.
r>
Nézek ki az ablakon,
r>Szellő táncol falombon.
r>Mert utat építik, bejött, tömény kátrányszag.
r>Gépek zúgása hangos... erős bitumenszag.
r>
r>Süt kint a nap, a hőség is tombol,
r>Ernyedve fekszek… lelket, mi rombol?
r>Útépítők néha kiabálnak egymásnak,
r>Láttam, az utat építik… nemcsak a mának.
r>
r>Most van nyár, ugyan mikor legyen ily' nagy hőség,
r>Napfénysugár a jó időnél… mint testőrség.
r>Munkások és gépek, már két hete itt vannak, dolgoznak.
r>Holnapra végeznek, vajon, melyik utcába tartanak?
r>
r>Vecsés, 2017. július 6. - Kustra Ferenc József
r>
TANQ –ban írta meg a szerzőpáros…
r>
r>Nap, forró, csak izzik,
r>Arany fényét, földre önti.
r>Hőség, árnyékban is.
r>Épp kiált a lét: adj vizet, -
r>Test, ha megért, lélek fizet.
r>*
r>Szépséges a kék ég,
r>Felhő nem látszik most sehol.
r>Égető napsugár!
r>Szerelmes perc az, még nem is,
r>Szédülten elkapsz, engem is...
r>*
r>Gondolat csak lézeng,
r>Az ölelő kéz meg izzad.
r>Több, száradó kóró…
r>Szívedbe bújik fénylepke,
r>Arcodra hullik, könnycseppje.
r>*
r>Eső, hűs szellő nincs.
r>Enyhülés nem is várható.
r>Izzó a napkorong!
r>Magadba szívod illatom,
r>Életre hívott alkalom.
r>*
r>Forró a homok a
r>Talpak alatt, ülni tán' jó.
r>Forró még a csend is.
r>Suttog a hűség, áldozat,
r>Édes kis bűnség, kárhozat.
r>*
r>Jó nagy hőséggel jár,
r>Amikor épp' strandidő van.
r>Meleg minden gúnya.
r>Színre lép a meztelenség,
r>Mennyire ép esztelenség?
r>*
r>Arcokon kúszó fény…
r>Napsugár, oly' bőrégető.
r>Meleg van, árnyékban…
r>Megölel bőröd, simogat,
r>Így marad őröd gondolat.
r>*
r>Nagyon jó meleg van,
r>Ami biz' mindent megérlel.
r>Szép a virágoskert.
r>Tulipán illat csókodon,
r>Fénycsepp az izzadt foltokon.
r>*
r>Napsugár égető...
r>Ez, nagy szomjúság ideje.
r>Itt, súlyos vízhiány.
r>Érintésed lágy napsugár,
r>Szóhintésed szép vágyfutár.
r>*
r>Az elhasznált korsó
r>Már eltörött... Vízhordáshoz?
r>Meleg, nagyon szomjas.
r>Nyakadon gyöngyöz szeretet,
r>Hőségben öntözz szíveket!
r>*
r>A nyári melegben
r>Elporladt bakancs nyomai…
r>Sikoly is csak, suttog!
r>Akarta mind, hogy szeressed,
r>S máris rogy, ha elereszted.
r>
r>*
r>Egy elhervadt virág,
r>A vízzel teli kút mellett!
r>Törött ez a korsó!
r>Tested mindennek fölött hív,
r>Kalapál még a törött szív...
r>
r>Vecsés, 2017. május 30. – Mórahalom, 2017. augusztus 25. - Kustra Ferenc József - A HIAQ -kat én írtam, alá a verset, szerző-, és poétatársam Farkas Tekla. A versrész címe: „Nyári kaland”
r>
Piros cseresznye
r>Termés lett már szirmokból.
r>Japánban kultusz.
r>Nap, búzatáblán
r>Legelteti fény-nyáját.
r>Égetően tűz!
r>Harmat simogat
r>Szemeket őrző kalászt.
r>Hajlik a kötél.
r>Friss cseresznyéből
r>Készül otthon, új pite.
r>Nyári csemege…
r>Tikkasztó hőség
r>Mezőkön, pipacs bőség,
r>Július tombol.
r>Gabona szárán
r>Szél lengeti a kalászt.
r>Arató izzad.
r>Búzavirág kék
r>A szélben ringó róna.
r>Őzek szépsége.
r>Napfürdőző zöld
r>Gyíkok lustulnak, kövön.
r>Úgy perzsel a nyár!
r>Nyár derekában
r>Asszony hajlong marokért.
r>Sarlóél kopik.
r>Rét melletti tó
r>Partján a kövek forrók!
r>Szenvedő búza…
r>Nap tesz koronát
r>Megtörli a homlokát.
r>Hőség tikkasztó.
r>Kasza, áldással
r>Hasít gabonaszáron.
r>Gyűlik a kéve.
r>Táj, kalász színű,
r>Lágyan borzolja, szellő!
r>Kasza is izzad!
r>Fény csak úgy lobog,
r>Talaj szikkadt, úgy poroz!
r>Libben a kalász.
r>Begyűjtött termés.
r>Cséplőgép már dolgozik...
r>Porfelhő terül.
r>Aratás, élet
r>Kenyér-reményvilága.
r>Felhőtlen égbolt.
r>Az ég zafírkék
r>Bőséges a teríték. –
r>Buja, vad románc.
r>Ünnepnap reggel
r>Új búza illata száll.
r>Termés… új kenyér.
r>
r>Vecsés, 2020. júl. 19. – Érd, 2020. júl. 19. – Budapest, 2020. júl. 19. – Kustra Ferenc József – a nyárról, aratásról: RENGA láncversben; az egyest én írtam, a kettest Gani Zsuzsa, a hármast Horváth Edit Fresh, a poétatársaim.
r>
Forrongnak a létkérdések…
r>
r>Senkit nem érdekel, hogy mit írok,
r>Írok így hát, magamnak.
r>Senkit nem érdekel, mit gondolok,
r>Gondolok hát, magamnak.
r>
r>Gondolataim, írásaim, verseim nem érdekli az embereket.
r>Magamban gondolkodok, írni is magamnak fogok! Gyógyítja lelkemet.
r>Gondolataim, írásaim, verseim nem érdekli az embereket.
r>
r>Önmagam vagyok.
r>Az egész világ bennem,
r>Bennem, lelkemben ragyog.
r>
r>Lélekben vagyok -
r>Önmagamtól ragyogok.
r>A világ bennem éled.
r>*
r>
r>Senkit nem érdekel, hogy mit érzek,
r>Érzek hát magamnak.
r>Senkit nem érdekel, mit, hogy nézek,
r>Nézek hát magamnak.
r>
r>Nem ismerik, ők az érzéseim s mit kedvelek, mert nem szeretnek.
r>Nem számít! Szeretem önmagamat s nem őket. Kedvem szerint teszek.
r>Nem ismerik, ők az érzéseim s mit kedvelek, mert nem szeretnek.
r>
r>Ismertlen’ vagyok.
r>A világnak darabja,
r>Vagyok láthatatlan én.
r>
r>Láthatatlanság,
r>Világ nem érezhet meg,
r>Pedig benne élek még.
r>*
r>
r>Senkit nem érdekel, hogy hogyan élek,
r>Élek én magamnak.
r>Senkit nem érdekel, hogy rosszul élek,
r>Élek hát magamnak.
r>
r>Élek vagy halok, az ma már kicsit sem érdekli az embereket.
r>Élem életem, ahogy tudom, vigasztalom megsebzett lelkemet.
r>Élek vagy halok, az ma már kicsit sem érdekli az embereket.
r>
r>Furcsa látomás,
r>A világ ilyen rút s szép.
r>Magam által ismerem.
r>
r>A világ, csodás.
r>És kevésbé egyszerre...
r>Én vagyok varázstükre.
r>
r>Vecsés, 2004. augusztus 7. – Szabadka, 2018. július 21. - Mórahalom, 2018. augusztus 18. - Kustra Ferenc – a verset én írtam, alá a 3 soros-zárttükrös –t Jurisin Szőke Margit, címük: „Élek vagy halok...” A sedoka –k Farkas Tekla munkája.
r>
