Idő 
Értékelés 
Értékelés Érdekből, még a
r>Gonoszt is átöleljük.
r>Szakmaiatlan.
r>*
r>Szerette az édeset, szemében, a gonoszságot,
r>Mert megadta neki mindazt, amire oly rég vágyott,
r>Szerette az édeset, szemében, a gonoszságot.
r>*
r>Magával az ördöggel szövetkezett,
r>Csak elérje, amiért oly nagyon epekedett.
r>***
r>
r>A keserűség
r>Körbefonva átölel.
r>Reménytelenség.
r>*
r>Ölelte is olykor - olykor, ha erre-arra vágyott,
r>Reménytelen keserűség táplált hű gonoszságot,
r>Ölelte is olykor - olykor, ha erre-arra vágyott.
r>*
r>Szenvedett, fájt neki, mégis ölelte,
r>Reménytelenség lett így az élete.
r>***
r>
r>Lelked eladtad?
r>Szerinted, hogy élhetsz így?
r>Ámítás, milyen?
r>*
r>Eladta ártatlan lelkét, megszülve gonoszságot,
r>Fénycsepp volt szíve mélyén - talán nem is erre vágyott?
r>Eladta ártatlan lelkét, megszülve gonoszságot.
r>*
r>Lelkét eladta, bánatát, ki nem mutatta,
r>Arcát mindig álarccal takarta.
r>***
r>
r>Szemedben szentek!
r>Fejük felett glória.
r>Alkony szomorít.
r>*
r>Nyugodtan fekszik, majd elfelejti, hogy egykor vágyott,
r>Teste leküzdheti még a fájdalmas gonoszságot...
r>Nyugodtan fekszik, majd elfelejti, hogy egykor vágyott.
r>*
r>Másnak hitték, valójában nem ismerték,
r>Sem lelke mélyét, külsejéről ítélték.
r>***
r>
r>Sors torz maszkja,
r>Nem álmok netovábbja…
r>Sors könyve pacás.
r>*
r>Lehet, hogy a sors keze szövi meg a gonoszságot,
r>Messzire űzi vagy átformálja, amire vágyott?
r>Lehet, hogy a sors keze szövi meg a gonoszságot.
r>*
r>Sorskönyvében folt marad,
r>Vétkéért magas árat fizet... lelke nem szabad.
r>***
r>
r>Szabad, úgy lehetsz:
r>Képzeld annak magadat.
r>Nincsen szabadság!
r>*
r>Szabadság az, amire életében mindig vágyott.
r>Ha szabad lesz, akkor elűzheti a gonoszságot,
r>Szabadság az, amire életében mindig vágyott.
r>*
r>Szabadságát vissza-e nyeri...?
r>Gonosztól szabadulni nehéz, szabadságát csak remélni meri...
r>***
r>
r>Cipőfoltozó
r>Varga munkanélküli.
r>Műanyag cipők.
r>*
r>Képes rá, hogy egyszer elengedje a gonoszságot?
r>Mert kongó ürességre soha, de sohasem vágyott...
r>Képes rá, hogy egyszer elengedje a gonoszságot?
r>*
r>Mit ér a látszat, ha szívében bánat,
r>Mentségül kap „szalmaszálat” ...
r> ***
r>
r>Üres kézzel is
r>Lehet adni, szívedből.
r>De a szó elszáll…
r>*
r>Szabadon szeretni és ölelni... nyugodni, vágyott,
r>Képes lesz rá, el tudja engedni a gonoszságot! -
r>Szabadon szeretni és ölelni... nyugodni, vágyott.
r>*
r>Szíve szeretettel tele,
r>Megosztani már nincs kivel, gonosznak nem eledele...
r>
r>Hiába kiállt... szava elszáll...
r>Szeretetre hiába vár, egyszer tán’ odébbáll...
r>
r>Vecsés, 2018. július 19. – Mórahalom, 2018. augusztus 3. – Szabadka, 2018. szeptember 3. – Kustra Ferenc József – a haikukat én írtam, a 3 soros-zárttükrös –t Farkas Tekla és a 10 szavasok, Jurisin Szőke Margit munkája. Címük: ’Magával az ördöggel...’
r>
Vázoljuk, vázlatosan…
r>
r>Az élet nagyon szép!
r>Egész… boldog szeretet…
r>Biz’ nem láttam eleget…
r>Élet, oly’ szépséges!
r>Csupa csillogás örömben,
r>Emberek jók! Szeretetben…
r>Lét, maga az ördög!
r>Csak sodorja az embereket,
r>Csak tolja rájuk… terheket…
r>*
r>
r>Test- és lélekmozgás.
r>Élet tele csodákkal,
r>Reményekkel, sok mással....
r>Jönnek - mennek napok.
r>Hajnalok éjek, szerelmek,
r>Lágy mosolyok, könnyek, tervek...
r>Maga az élet szép.
r>Megélni tudni kell a percet,
r>Mert az ember bárkit szerethet!
r>*
r>
r>Keresd a szépségét!
r>Az élet igenis szép,
r>Élj, szeress! Hidd, álomszép...
r>Tárd ki szíved, örvendj!
r>Fogadd be a szeretetet,
r>Élvezd a boldog perceket!
r>Ám élni nem tudunk...
r>A holnaptól remélünk szépet,
r>Közben meg elröppen az élet.
r>
r>Vecsés, 2018. szeptember 6. – Mórahalom, 2019. január 12. - Szabadka, 2019. január 3. - Kustra Ferenc József- Téma: az élet szépsége és a realitás… Az első 9 sorost én írtam, a másodi-kat Farkas Tekla. A 3. Jurisin (Szőke) Margit munkája. (Tehát: azonos versformában!)
r>
Csak csellengsz kora reggel óta!
r>Az óta nem állt meg az óra!
r>Áttértél, veszett firkálgatóra!
r>Mért tolakszol írni szíre-szóra?
r>
r>Mást-mit tehetek, így kábult fejjel lézengek,
r>Írni képes nem vagyok, csak mérgelődhetek,
r>Az idő meg elmúlt, kínomban csak nevetek.
r>
r>Lehet, hogy már felkelésed is kósza csellengés volt?
r>Az óra rosszul kongatott, de az tán’ nem a gong volt?
r>Kávét akkor, nem is Te főztél, csak arra csellengett,
r>Reggelid, az valahol a piacon eltekergett?
r>
r>Kaparom a fejemet, keresem az ihletet,
r>Forgok jobbra, balra, gondolat csupán hiteget.
r>Kell az ihlet adó, valami, ami felperget.
r>
r>Ajjaj, az ihlet az ilyen, lehet, hogy jő, majd eltűnik... lehet.
r>Kapard jobban a fejed, hátha elűződ ezt az őrületet.
r>Markolj tollat, hátha előhozza alkotóképességedet,
r>És ezzel le is löki rólad, a fojtogató bilincseket...
r>
r>Egy levél elég... Vele jő ihlet, kézbe tollat veszek,
r>Zúdulnak gondolatok… írok, míg fonalat nem vesztek.
r>Megérte, jó, hogy vártam... nálam így születnek a versek.
r>
r>Vecsés, - Szabadka, - 2018. február 19. – Kustra Ferenc József, a négy sorosokat én írtam, a háromsorosokat szerző-, és poéta társam, Jurisin (Szőke) Margit!
r>
A múlt-élet része is az idő…
r>
r>A múló idő, folyvást tovaröppen, a pillanatban,
r>És én hiába futkosok utána az útszéli fasorban.
r>Aztán merengek a sorsom fölött, igen bánatosan.
r>
r>Fáj!
r>Idő
r>Múlása…
r>Megfékezni?
r>Létezhetetlen.
r>*
r>
r>A fasori lombokban bágyadtan kószál a szél,
r>Olyan a hangja, mintha mammogna… beszél?
r>A fasori lombokban bágyadtan kószál a szél.
r>
r>Fa
r>Hangja
r>Is jajong,
r>Lombját fújja,
r>Ényészet szele.
r>*
r>
r>(„Zhuzchici” kínai formában)
r>Idő, sorsomba piszkál,
r>És fülembe mórikál.
r>Emlékeim röppennek,
r>Az idő, sohasem áll!
r>
r>Már
r>Arcom
r>Ráncos lett.
r>Múló idó
r>Kegyetlen műve.
r>
r>*
r>Időhatáron
r>Mozgok, még kissé élek.
r>Utána nézek…
r>*
r>
r>Itt
r>Van az
r>Út vége?
r>Nem sok lehet...
r>Lejárt az idő?
r>
r>Ez
r>Lenne
r>A határ?
r>A nincs tovább?
r>Időm végén jár?
r>
r>Vecsés, 2012. október 1. – Szabadka, 2018. február 20.– Kustra Ferenc József – a verset, a 3 soros-zárttükrös -t, a „Zhuzchici” kínai versszakot, valamint a senrjút én írtam. Az apevákat, szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit. Az apeva csokor címe: ’Fáj az idő múlása’
r>
(10 szavas csokor)
r>Pénzhatalmat sehogy ne akarj,
r>Mert lelkedben a torzulás lesz duhaj.
r>
r>Nem adnak semmit ingyen,
r>Mindig meg kell dolgoznod…rendnek imigyen.
r>
r>Sajátos küzdelem nélkül nincs eredmény,
r>Csak elvégzed-e azt mi küzdemény?
r>
r>A boldogság, pici szigeten lakik…
r>Nyújtsd érte kezedet, adják, akik.
r>
r>Üres-palotában egyedül, hideg falak között,
r>Olyan, mint elbújni magad mögött.
r>
r>Aki bátran halad az útján,
r>Szerencsével haladhat végig… az életútján.
r>
r>Vecsés, 2021. szeptember 5. – Kustra Ferenc József
r>
