Idő 
Értékelés 
Értékelés Hétköznapi pszichológia: az emberi sorsról…
r>
r>Velem mindig értetlen volt a világ,
r>Engem soha nem értett meg nagyvilág…
r>
r>Ha bizony meghallották búsongó lelkem panaszát,
r>Rögtön ki is gúnyoltak... nem jártam tovább csacsacsát.
r>Már éltemben kietlen temetővé lett a szerető szívem,
r>Az, amiben a sok-sok, szépséges és valós vágyálmom pihen.
r>
r>Egy biztos! Szívem közepébe van beásva,
r>Az én Krisztusi keresztfejfám jól leásva…
r>
r>Az nemigen fordult elő, hogy szánt valaki, vagy siratott könnyeket,
r>Már mindegy is, rám-énértem ne is sírjon senki hamis-ál könnyeket!
r>Manapság máris úgy tűnik, hogy csak annak-azoknak nyílik a földgolyón kis virág,
r>Ki bizony rosszak rossza, kihasználja állóhaja… kit álnoknak ismer nagyvilág…
r>
r>Bizony-bizony nekem ilyenre sikerült a létem, a földi
r>És így már csak egy jó-nagyobb vágyam van: csak pihenni… pihenni.
r>
r>Vecsés, 2024. július 25. – Kustra Ferenc József – írtam = készült: Szentirmay Elemér (1836-1908) azonos c. verse {1905} átirataként, önéletrajzi írásnak.
r>
(HIQ)
r>Az élet,
r>Apró pillanat!
r>Semmiség!
r>
r>Oly’ rövid.
r>De, elhantolás…
r>Misemség.
r>
r>Életem,
r>Jó-rossz gyűjtője.
r>Nem volt jóm!
r>*
r>(senrjú)
r>Kevés szerencse,
r>Pár egyezésem… enyész.
r>Ó, pechem… jelen!
r>
r>Pech, gnóm dühöngő!
r>Mért’ haragszik rám? Ki ő?
r>Ez bizony őrült…
r>
r>Nem várt egyezés
r>Nem segített! Szerencsém?
r>Summa summárum…
r>*
r>(Apeva)
r>Az
r>Percek
r>Kreálók!
r>Nekem, igy nem,
r>Segítettek… Mit?
r>
r>A
r>Ritka
r>dolgokban,
r>Mi sem volt jó.
r>Magányomban… Mit?
r>
r>Sok
r>Mondat
r>Súlytalan…
r>Pech segített…
r>Na! Mindent? Amit…
r>
r>Vecsés, 2022. február. 2. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában önéletrajzi írásként és Afanaszij Fet: „Az élet” c. verse, mint ötletmű alapján. [Fordította; Szöllösi Dávid műfordító]
r>
Elveszni a végtelenbe,
r>Feloldódni a semmibe,
r>Fentről nézni lefelé,
r>Imádkozni felfelé.
r>
r>Mi lehet a Teremtő célja?
r>Kinek, hová vezet útja?
r>Kinek útja járhatatlan,
r>Annak élte tüzes katlan!
r>
r>Vecsés, 1999. szeptember 26. – Kustra Ferenc József
r>
Versben és HIAQ –ban…
r>
r>Mostanában van a lelkemben egy nagy érzemény,
r>Hogy hiába bízok én, nem valósul a remény…
r>Így a küzdő élet majd’ tragikus, olyan kemény.
r>
r>A korábban megálmodott, elképzelt, kifundált gondolatot leírom,
r>Mert a lelkem szerint, hogy sokan olvassák… folyvást és szívből ezt akarom…
r>Ez, poéta dolga, elképzelni, gondolni… leírtakat megmutatom!
r>*
r>Szószoló poéta,
r>Elméset papírra vési.
r>Hegyezett friss penna.
r>*
r>Gondolat elszállhat,
r>Ha jő, legott le kell írni.
r>Hagyományozandó!
r>*
r>Bízok és remélem, hogy amikor majd közzéteszem magamat,
r>Akkor az olvasók, nagykanállal, slukkal isszák a szavamat…
r>Szólok én hozzájuk, mert nagyon szeretem, az olvasóimat!
r>
r>Mond kedves poéta társam, ha Te is adsz ki műveket,
r>Megérted-e Te első kézből az ilyen lelkűeket?
r>És vajh’ te is érzel így, amikor kiadod művedet?
r>
r>A pennám és a tenta tele van újabb művekkel,
r>Majd szóba állunk együtt, a leírt történetekkel…
r>
r>Vecsés, 2016. március 28.- Kustra Ferenc József– íródott: versben és HIAQ –ban…
r>
Hétköznapi pszichológia… Avagy: lélekharc az életben…
r>
r>Nem tudni, hogy lesz az életben
r>Bele kell nézni, mi van lélekben...
r>
r>Ember tervez, és Isten végez.
r>Ki az, aki lent az üstben végez?
r>
r>Jónak lenni, jót tenni,
r>Életkártyát keverni
r>Ismerni a jövőt, kutatni a múltat,
r>Tudni kell a jövőt, keresni a múltat?
r>
r>Tenni azért, hogy meglegyen az örök élet?
r>De öregen megtudni, hogy ember mivé lett…
r>Saját árnyékot tán' kergetni a betonon
r>Végig menni, nem létező futóhomokon.
r>
r>Szeretni a hazát, ami nincs… csak álom?
r>De szeretni, ha volna… és nem vágyálom…
r>Lélekkufárokat elkerülni, a csalókat elzavarni
r>Gyógyszerkufárokat megkerülni, egészségesnek maradni.
r>
r>Földből boldog bolygót kell csinálni,
r>Földi létben boldogságra vágyni.
r>
r>A jót vágyni!
r>Rosszat fájni!
r>Szépet imádni!
r>Csúnyát utálni!
r>
r>Úgy kéne élni, hogy feloldozást nyerjél
r>Ha osszák a mannát, abból Te is egyél…
r>Szép oroszlánokat manézsban egzecíroztatni,
r>Búvárokat meg a tengerparton keszonoztatni.
r>
r>Nehéz dolog átmenni a tű fokán,
r>Táncolni is... kés élén, nem a fokán.
r>
r>Az is valami, haladni előre, hátrafelé futva,
r>És ha szembe jön a cséplőgép, elugrani, ne légy útba…
r>Meg kell enni a mákos tésztát erős paprikával?
r>Élni normálisan, emberi egzisztenciával…
r>
r>Az ég mindig kék és ez sem igaz
r>Meg a réten a szép pipacs is gaz…
r>Százzal bevenni az életkanyart
r>Van ki ezután vizet nem fakaszt…
r>
r>Kérdésre valaki tudja a választ? Élni, de hogyan?
r>Jöttél, tudod? Eljutni valahová, Te tudod hogyan?
r>
r>Semmi olyan... nem tart örökké.
r>Sziklák is szétesnek kövekké…
r>
r>Vecsés, 2014. április 12. - Kustra Ferenc József
r>
