Idő 
Értékelés 
Értékelés Fortyogó lelki éhem… hétköznapi pszichológia…
r>
r>Sose éreztem a bosszú izét, de igen az emberarcú disznók megvetését,
r>És napjaimban pátyolgattam a bánatos, veszejtő düh, nem is édes érzését…
r>Sose éreztem a bosszú izét, de igen az emberarcú disznók megvetését.
r>
r>(10 szavasok)
r>Bosszúvágy? Hallani rémes!
r>Megvetés fájdalmat okozni képes,
r>Az érzés ellenséges.
r>
r>(HIAQ –k)
r>Édes ám a bosszú,
r>Nyalánkság mézesmadzagon.
r>Torokra forr lassan.
r>*
r>
r>A nap megállás nélkül lövelte, egyenletesen tűző sugarát,
r>Éreztem, rám semmi nem jött, kihagytak, mint régen félbevágott marhát…
r>A nap megállás nélkül lövelte, egyenletesen tűző sugarát.
r>
r>Nekem az élet árnyékos oldala jutott,
r>Fényben néhány pillanat úszott.
r>
r>Emberek megvetnek.
r>Mások nyomorát élvezik.
r>Nincs ez így jól - nem kell!
r>*
r>
r>A sorosom, némán hallgatag, fogatlan szája, torzan vicsorított,
r>Sokszor arra gondoltam, lét-sorsom a sikert nem adja, mert az halott…
r>A sorosom, némán hallgatag, fogatlan szája, torzan vicsorított.
r>
r>Sorsom sokszor hallgatott, vagy acsargott,
r>Jó szót, boldogságot alig adott.
r>
r>Min múlik a siker?
r>Éppen úgy, mint a boldogság,
r>Hozzáállás dolga?
r>*
r>
r>A genyó sors-talányt megfejteni nem volt szerencsém,
r>Én tettem dolgomat, amit kell, működött az elmém…
r>A genyó sors-talányt megfejteni nem volt szerencsém.
r>
r>Sors-titkának kulcsát keresem,
r>Ebben telik életem... ám, meg nem leltem.
r>
r>Fiatalság titka
r>Egy egyszerű képlet csupán:
r>Fitt agy és hű lélek.
r>*
r>
r>Fortyogó lelki éhségem, összepárosult... peches magánnyal,
r>Hej, de sokszor kívántam, tán’ jobb lenne barátkozni halállal…
r>Fortyogó lelki éhségem, összepárosult... peches magánnyal.
r>Jött a magány, növelte lelki éhínségem,
r>Vagy százszor, elvette életigenlésem.
r>
r>A halál még várhat.
r>Túl szép az élet - gyorsan fogy.
r>Okulj ma a múltból...
r>*
r>
r>Megfigyeltem, a Hold mindig, mint valami olcsó bizsu állt, lebegett felettem,
r>Az est meg az alkonyat után, mindig feketével terítette be a létem…
r>Megfigyeltem, a Hold mindig, mint valami olcsó bizsu állt, lebegett felettem.
r>
r>Imádom a csillagfényes éjszakákat,
r>Kaptam morc-felhős, magányos éjszakákat... üres ágyat.
r>
r>Csillogó ékszerek
r>Nem tesznek gazdaggá senkit.
r>Számít -e még benső?
r>*
r>
r>Sorsomban bánatos vagyok, keseredett-keserves ember,
r>Nekem az elmetörődéssel együtt élni neves teher…
r>Sorsomban bánatos vagyok, keseredett-keserves ember.
r>
r>Elmém pátyolgatom, ápolgatom,
r>Ám nem múlik a fájdalom, sem bánatom.
r>
r>Keserű a bánat.
r>A megkeseredés is fáj.
r>Öröm azért még él...
r>*
r>
r>Izenek én az életvirágomnak, miért nem nyílt bánatomra?
r>Biztos nem került volna sokba, ha mellettem hívséges lett volna…
r>Izenek én az életvirágomnak, miért nem nyílt bánatomra?
r>
r>Kit nagyon szeretek,
r>Mellette nem lehetek...
r>Vajon, hiú reményeket dédelgetek...?
r>
r>Hűség sokat ér ma...
r>Mint a szerelem, oly' néha.
r>Megfoghatatlan, lágy...
r>*
r>
r>Mikor az ember hosszan, rosszban van, akkor lesz megbúsult…
r>Élettel mit kezd, amikor már az, véglegesen fakult…
r>Mikor az ember hosszan, rosszban van, akkor lesz megbúsult…
r>
r>Megfakult éveim vállaim nyomják,
r>Hiányosságok életem tovább rontják.
r>Végül kiontják...
r>
r>A rossz is kijár még.
r>Fakul a boldogság, szépség.
r>Remény csak egy hajszál.
r>*
r>
r>Soha nem sikerült, hogy örömmel, lélekben megnyugvást leljek,
r>Pedig erkölcsben, értőn, hittel, jártam utam... van, mit cipeljek?
r>Soha nem sikerült, hogy örömmel, lélekben megnyugvást leljek...
r>
r>Tiszta szívvel, lelkiismerettel létezem...
r>Lelkem békéjét mégsem lelem,
r>Kínos gyötrelem...
r>
r>Furcsa a lét lelke.
r>Magától nem ad semmit sem.
r>Mindig küzdelem van.
r>*
r>
r>A vízben halódó, még a hab után is megvadulva kapdos,
r>Én ki úszni nem tudván, hol kapaszkodok... csak, mint egy kapatos…
r>A vízben halódó, még a hab után is megvadulva kapdos.
r>
r>Sorsom vize sodor,
r>Fuldoklok, életem nem lélekdonor,
r>Hervad, mint vadrózsabokor.
r>
r>Haldoklás életben
r>Elkezdődik sokszor sajnos.
r>Van, aki nem is él.
r>*
r>
r>Régi példabeszéd: „a hatalmasnak, minden meg is adatik”!
r>A szegény-szerencsétlen meg a rossz sorsában marasztaltatik…
r>Régi példabeszéd: „a hatalmasnak, minden meg is adatik”!
r>
r>Gazdagoknak miért jár minden...?
r>Pórnépnek, száraz kenyér vitrinben...
r>Valóban minden...?
r>
r>Ne hidd el soha sem,
r>Hogy csak akkor vagy értékes,
r>Ha jókor jó helyen...
r>
r>Vecsés, 2018. augusztus 6. – Szabadka, 2018. szeptember 12. - Mórahalom, 2018. augusztus 22.
r>-Kustra Ferenc József– a 3 soros-zárttükrös -ket én írtam, a 10 szavasokat: Jurisin (Szőke) Margit, címük: Sorsom titkát kutatom! A HIAQ –k Farkas Tekla munkája.
r>
Eredeti Baso féle tankában írta meg a szerzőpáros…
r>
r>Pacsirta hangja
r>Ébresztőt fúj. Hőség van.
r>Ma derűs nap lesz.
r>Forró napfény, alig árny,
r>Meleg a tollkardigán.
r>*
r>Ébredő reggel,
r>Madárcsicsergés köszön!
r>Simogató szél.
r>Vitorlázó fecskefi,
r>Szárnyát csak lebegteti.
r>*
r>Tollászkodnak a
r>Fészekben a kiscsibék.
r>Anyamadár holt.
r>A szomorú csipogás,
r>Halálnak nem kifogás.
r>*
r>Pirosas pipacs
r>Sereg uralja mezőt!
r>Kék ég alatt, sas.
r>Szabadság hírnöke él,
r>A táj csendjéhez beszél.
r>*
r>Gólya ebédet
r>Keres, ma még nem evett.
r>Fiókát etet.
r>Brekegő szép szerenád,
r>Szerelmespárt nem rejt nád...
r>*
r>Gólya most éppen
r>Szabadnapos, nincs munka.
r>Gyerekkihordás.
r>Békázik nádas körül,
r>Hangos varangynak örül.
r>*
r>Fecske lakása
r>Az eresz alá készült.
r>Csicsergő szülők.
r>Tolluk alatt perc pihen,
r>Fióka néz szelíden.
r>*
r>Napnak sugara
r>Befedi selymes rétet.
r>Madártrillázás.
r>Tavaszias örömár,
r>Fény életnek szalutál.
r>*
r>Faág csicsereg.
r>Madarak... Örömzene.
r>Fülnek kellemes.
r>Boldogságos lüktetés,
r>Mag többé már nem kevés.
r>*
r>Cinke fölrepül
r>Fára és dalolászik.
r>Meleg boldogság.
r>Párt választott magának,
r>Szerelmet küld világnak.
r>*
r>Madártrillázás,
r>Szélmalomharc a csenddel.
r>Tűző napsütés.
r>Apró madárlépés cseng,
r>Vékony ág bele is leng.
r>*
r>Holdtáncot mutat
r>Az éj közepi sötét.
r>Dróton, madarak.
r>Szunnyadnak szép reményben,
r>Fészkelnek szív csücskében.
r>
r>Vecsés, 2017. június 4. – Mórahalom, 2017. augusztus 23. - Kustra Ferenc- a haikukat én írtam, alájuk a verset, szerző és poéta társam: Farkas Tekla. A versrész címe: „Egyszerű élet”.
r>
Lélekből jött meditáció a lélekről…
r>
r>Meg kellene tudnom ki is vagyok, bízok, a remény embere,
r>Hozzám, elér a dal, a szeretet, lelkem tárva fogadná be.
r>Célok nélküli vágyak? Itt olyan nincsen, itt… lélek tengere.
r>
r>Lelkem kapuján
r>Térjél be... szeretetet.
r>Így, puszta vágy, tengere.
r>
r>Ó, te szeretet!
r>Töltsd fel esdő lelkemet.
r>Csak reményem ne vesszen.
r>*
r>
r>Oly’ különbözőek
r>A napjaim, van jobb és rossz!
r>Reménység-erő tart.
r>
r>Pletyka zsivajokban
r>Tengetem a múló létem.
r>Hihetne valaki…
r>
r>Ad
r>Erőt,
r>Nem elég...
r>Ha napom rossz,
r>Remény túl kevés.
r>
r>Remény túl kevés
r>Ha napom rossz.
r>Nem elég...
r>Erőt
r>Ad.
r>*
r>
r>Nincsen lelki nyugalmam, honnan is lenne,
r>Bőszen támadó, sok szeretet kellene.
r>De nincs, csak papolás! Másnak, mily’ élete?
r>
r>Nincs lelki békém,
r>Hiányzik a szeretet.
r>Mondják másképp is lehet.
r>
r>Lelki egyensúly,
r>Hát olyan is van? Mondják...
r>Én azt bizony nem lelem.
r>*
r>
r>Napok, hol szelídek,
r>Hol pletykák taposnak földbe.
r>Áramló végtelen…
r>
r>Saját lejtőmön kell
r>Lecsúsznom, élet-szánkómon.
r>Végesség itt nincsen!
r>
r>Szít
r>Fájást
r>A pletyka,
r>Sárba tipor,
r>Lelkem szennyezi.
r>
r>Lelkem szennyezi,
r>Sárba tipor
r>A pletyka,
r>Fájást
r>Szít.
r>*
r>
r>Állandó az öröm és mérhetetlen fájdalom vegyülete,
r>Ami olyan, mint a hurkatöltéskor az bél, belső töltete.
r>Életvihar nem hagy alukálni, bántott… ember lelkülete.
r>
r>Érzelem káosz
r>Az életem. Lelkemben
r>Visszatér egyensúlya?
r>
r>Öröm és bánat
r>Létem. Békéért kiált
r>A kínt szenvedett lelkem.
r>*
r>
r>Sorstársak, nézzetek!
r>Tanulj, utam, hogyan járom.
r>Végtelen fájdalom.
r>
r>Én egyre tisztábban
r>Látok… színpadon függöny nincs!
r>Lelkem csak… kórista!
r>
r>Csak
r>Kínoz
r>A fájás.
r>Immár lelkem
r>Néma szereplő.
r>
r>Néma szereplő
r>Immár lelkem,
r>A fájás
r>Kínoz
r>Csak.
r>*
r>
r>Nyugalom kellene és tiszta lap a mérlegtől,
r>De egyik sincs, így csak dúlok-fúlok a méregtől.
r>Lélektelenség gleccsere csúszik a tényektől...
r>
r>Megnyugvást vágyok,
r>Ám csak csúszok lefelé
r>Az életem lejtőjén.
r>
r>Fohászt mormolok
r>A lelkem nyugalmáért,
r>Már az ima sem segít.
r>*
r>
r>Lelkem a végségre
r>Vágyik, Szeretettelenül…
r>Vad a bénultságom!
r>
r>Csendem hallgatom a
r>Bénultságom közepette.
r>Van lélekegyensúly?
r>
r>Vecsés, 2010. július 30. – Szabadka, 2018. március 9. – Kustra Ferenc – a verset és a HIAQ csokrot én írtam, a sedoka –t és a tükör apevát, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: Immár lelkem néma szereplő.
r>
(anaforás, 3 soros-zárttükrös duó)
r> Még augusztust írunk, de az ősz már kopogtat,
r>Meg naptár szerint, megírja szín kavalkádokat…
r> Még augusztus írunk, de az ősz már kopogtat.
r>
r>Mi, eközben csak nézünk és oly’ nagyon várunk,
r> Mi csak a télre, nyárra, boldogságra vágyunk…
r>Mi, eközben csak nézünk és oly’ nagyon várunk.
r>
r>Vecsés, 2022. augusztus 25. – Kustra Ferenc József - Ismeretlen orosz költő azonos c. versének az átirata. {Szöllösi Dávid műfordító fordítása}
r>
Ez aztán egy régi -tentás- barátság…
r>
r>(3 soros-zárttükrös duó!)
r>Írok, a már majdnem végig berozsdált lúdtollammal, mi recsegve siklik,
r>Közben micsoda jókedvvel teleírja papírt, szinte nekem szambázik…
r>Írok, a már majdnem végig berozsdált lúdtollammal, mi recsegve siklik.
r>
r>Óh, Te lúdtoll, ma is keményen magadhoz ragadtál, együtt írtunk,
r>Azonban arra ma sem volt semmi szükség, hogy könnyben együtt sírjunk…
r>Óh, Te lúdtoll, ma is keményen magadhoz ragadtál, együtt írtunk.
r>
r>(senrjon)
r>Lúdtollam, óh Te drága,
r>Látom, a friss tenta a véred…
r>Feketés színű!
r>
r>(HIQ)
r>Lúdtollam
r>E ’vérben’ siklik!
r>Írótárs!
r>
r>(tízszavas)
r>A pillanat időben, mint UFÓ-nak leáll,
r>Mi együtt, betűket rovunk.
r>
r>(halmazrímes)
r>Gondolatim tekergéznek a tekervényeim és a tollhegy között,
r>De szerencsére a tinta csak a tollhegyet keni, mert biz’ nem lökött.
r>Egymás után alakulnak ki a sötét tenta feketés betűi,
r>Bennem meg érzelmeznek a frissen termett gondolat gyönyörűségi…
r>Nagyon élvezem, hogy a sok betű egyenként is míves remek egy míves remek,
r>Ezeket aztán összeolvasva a toll betűi szépen, mint a lapát nyelek.
r>
r>{Kínai: 16 szótag "Shiliuziling" 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa (x = végtelen)}
r>Ha
r>Napsugár süt ránk, vagy ha
r>Eső hull…
r>Ír, író tolla!
r>
r>Vecsés, 2024. július 26. –Kustra Ferenc József- íródott: írásvágyban…
r>
