Idő 
Értékelés 
Értékelés A házak között a nap bágyadt sugarai,
r>Már csak annyi fényt adnak, mint az éj fáklyái.
r>Nemsokára sápadtan világít a holdfény
r>És leszáll az éjszaka. Sűrű, sötét, kemény.
r>
r>Az éjszaka világa a bűnözőké,
r>Vagy tán'-talán inkább a szerelmeseké?
r>Másképp látszik a világ konok sötétben,
r>Ekkor minden elvész egy nagy végtelenben.
r>
r>Éles szemű ember lát vaksötétet,
r>Pupillája tágul, befogad fényet.
r>Éjjel is van fény, csak meg kell azt látni,
r>Eljön a reggel, de ki kell azt várni.
r>
r>Vecsés, 2001. október 8. – Kustra Ferenc József
r>
Nincsen senkim, csak árva vagyok.
r>Kérdezik miért? Csak makogok.
r>Van válasz, de az igen hosszú,
r>Életem ragyavert, nagy múltú.
r>
r>Értelmes, mit mondok? Hebegek?
r>Közben magamtól öklendezek.
r>Talán ma van holnap tegnapja,
r>És elúszik… élet tutaja.
r>
r>Budapest, 2000. július 13. – Kustra Ferenc József
r>
Ha én szatrapa lennék,
r>Tán’ falanxot vezetnék.
r>De szatrapa nem vagyok,
r>Falanxozni nem fogok.
r>
r>Hellopolis van, de nem nekem,
r>Erről vágyakozik a lelkem.
r>A vágy kategória minek?
r>Nem tény, nem ad csak a léleknek.
r>
r>Vecsés, 2002. március 24. – Kustra Ferenc József
r>
Az éjféli holdfény, mint kóbor kedves a tájon,
r>Sétálgat, de itt hagy, elhagy, eltávozik fájón.
r>Borús, sötét éjjelen én már semmit sem látok,
r>Keresek, kutatok, tapogatok, botorkálok.
r>
r>Elmennék, de hova?
r>Éjnek nincs világa,
r>Holdfény is hiába…
r>
r>Vecsés, 2002. március 24. – Kustra Ferenc József
r>
Ver az élet, mégsem nyögök,
r>Rögös úton csak döcögök.
r>Nő a baj, de csak göcögök,
r>Én magamon csak röhögök.
r>
r>Beletörődés
r>Sorsba, elfogadással?
r>Életfelfogás.
r>
r>Vecsés, 2002. március 24. – Kustra Ferenc József– írtam: halmazrímes versben és senrjúban.
r>
