Idő 
Értékelés 
Értékelés Ma bősz, zord nap jött.r>Száll a por, és zúg a szél.r>Ős fák közt tép, zúz.r>Hull a könny hisz sír az ég,r>Tört a hit, tán itt a vég?r>r>Vén fán nincs ép ág.r>Huny a vad és búj a nép.r>Mind fél ki itt él.r>A szép táj most rút színt kap,r>Rég nem volt már ily csúf nap.
Míg jól fed a maszk,r>Nép csak rág; csüng az ál konc.r>Zárt kör sztár hírt gyárt.r>Fix a trón, míg táp a drog,r>Nyög a nép, ha csal a jog.
Furcsa játékot űz velem az életr>Sorakoznak az eltűntnek hitt emlékekr>Mintha minden nap új fiók nyílnar>Egy-egy tört pillanat a vállamat húzzar>Felötlik mi voltam, s mivé lettemr>Hideg a kezem, a szívem, a lelkemr>Házam ereszén pattog a semmir>Jó lenne futni, örökre elmennir>Pörög, fel-le lódul bennem egy hintar>Kattog az agyam, súgja: palintar>Megtört szemem távolba pislogr>Homlokomon hatalmas billogr>Tudatom recseg, roszog: rossz kerékr>Úgy sötétül mint viharos éjen az égr>Keresztül- kasul néha felvillanr>Csetteg-csattog, aztán kisül, elillanr>Kétségtelen: ez már a vénség jeler>Másfelé kacsingat a sors kegyer>Súlytalanná váltam mások szemébenr>Nem búcsúzok, csak meghalok szerényen
Első pillantás – egy lopott varázs,r>szívem kihagyott egy dobbanást.r>Mosolyod könnyű szélként ért,r>s én már tudtam: elvesznék.r>r>A szerelem, mondják, mély víz,r>hát ugorjunk bele – miért is ne?r>Ha süllyedünk, hát együtt tesszük,r>s ha úszunk, hát nevetve.r>r>Ölelésed parttalan óceán,r>benne ringatózom csendesen.r>Nem bánom, ha hullám ráz,r>csak te legyél a végtelen.r>r>És ha egyszer megkérded tőlem,r>miért szeretlek, miért vagyok veled,r>csak annyit mondok: mert mit sem érnék nélküled.
Szív melengetően simul rám az érkező új tavasz,
r>Lassan már a sugárkéve is erősödik… jő tavasz…
r>Szív melengetően simul rám az érkező új tavasz.
r>*
r>Meleg szellő száll,
r>tavasz érint gyengéden.
r>Szívem mosolyog.
r>
r>Éled a világ,
r>lágy sugár simogatja.
r>Álmodik a föld.
r>**
r>Hajnalokban még a télvégi eső szitál, fázok is kicsit,
r>Szétnézve látom, hogy a felhők nem oszolnak... semmiért semmit…
r>Hajnalokban még a télvégi eső szitál, fázok is kicsit.
r>*
r>Fázós hajnalban,
r>szitál a semmiből is.
r>Felhők makacsok.
r>
r>Hajnali cseppek,
r>futnak az ablakomon.
r>Fény visszaalszik.
r>**
r>Tegnap hajnalban arra ébredtem, dübörög a kinti ébresztőóra,
r>Villámlott is és ez talán a tavasz eleje volt, tegnap virradóra…
r>Tegnap hajnalban arra ébredtem, dübörög a kinti ébresztőóra.
r>*
r>Vihar doboltat,
r>álmok párnáját veri.
r>Ébred a tavasz.
r>
r>Kinti morajlás,
r>villanó álmok között.
r>Megmozdul a fény.
r>**
r>A sárgás sugárkévében ébredt a közép-erős szél, leveleket fujt el,
r>Két kotorék kutyánk egy házban fáznak, laknak, nem keltek… az isten hidege…
r>A sárgás sugárkévében ébredt a közép-erős szél, leveleket fujt el.
r>*
r>Sárga fény lobban,
r>a szél leveleket űz.
r>Kutyák szuszognak.
r>
r>Fázik a ház is,
r>üres udvaron remeg.
r>Két szív melege.
r>**
r>Közben már napok óta látom, szemem nem fedi sűrítő ködfátylom,
r>Mintha színesedne a tájkép, mire vágyok, éremélem nem álom…
r>Közben már napok óta látom, szemem nem fedi sűríti ködfátylom.
r>*
r>Álom, vagy valós?
r>Tisztul a szemem előtt,
r>a vágyott tájkép.
r>
r>Színesedik már…
r>halk ködfátyol lebbenő.
r>Hit ígérete.
r>**
r>
r>Vecsés, 2025. április 26. – Siófok, 2025, április 27. Kustra Ferenc József- írtam 3 soros-zárttükrösben. A senrjúk, szerző-, és poétatársam Gránicz Éva munkája.
r>
