Látunk egy közeli háborút és fölütötte a fejét a háborús világhelyzet…
r>
r>(leoninus trió)
r>A szomszédban háború árnyéka, égboltot felhő nélkül is kiszorítja!
r>Igy a nagy ’vezetők’ nem látnak jól, kintről nézik milyen disznó-trágyás ezen akol…
r>Ágyúdörgés nem hallik Atlanti óceánig… itt így folytatják sokak haláláig...
r>A háború kimenetele lóg, mint Démoszthenész kardja, honfi ezt nem akarja...
r>Nem tudhatjuk Föld és a lét túléli-e… de azt tudjuk a kilátás éj-fekete…
r>
r>(septolet trió)
r>Árnyat
r>Szövő,
r>Szárnyat
r>Törő,
r>Ködös jövő…
r>
r>Háború vetít fekete árnyékot,
r>Elvakultság űz sötét játékot.
r>*
r>
r>Látjuk és halljuk, röpködnek hazugságok, kihaltak a békeszerető társaságok?
r>A sok halottal fogy a fiatal nemzedék, kik lesznek az állampolgárok, az emlék?
r>A gazdagok csak tovább gazdagodnak és elveszik milyük van a páriáknak…
r>Nem kell nekik semmi érték, csak az új milliók bezsebelése a végső érték!
r>Jobb a jelen gonoszt tűrni, mint egy új mellett tüntetni, ahhoz sokat kellene inni?
r>
r>Gonoszság
r>Folyik -
r>Lakosság
r>Fuldoklik,
r>Érték megkopik.
r>
r>Csak haszonban fontos a számadat…
r>Emberélet csupán húscafat.
r>*
r>
r>Van, ahol a kordé a szamarat megkerüli… Kell nekünk ilyen kordé? Kikerülni!
r>Jelen problémába aknahang… vak-asszony visszanéz… Kitalálni mit gondol, nem nehéz.
r>A vak ló is -jobb híján- csak előre megy és a falnak, mi betonkemény és nekimegy…
r>A döglött lóról végül majd le kell szállni, ne intézzük el, hogy nekünk kell elmálni!
r>Gazdag hol lakik nem várható telitalálat, mert sok pénzük van, ott nem lesz találat?
r>
r>Értékrendben
r>Zavar –
r>Közéletben
r>Hamar
r>Port kavar.
r>
r>Dúsgazdag, pénzébe markol –
r>Házára így bomba nem landol?
r>
r>Vecsés, 2023. június 22. – Pápa, 2023. június 28. Kustra Ferenc József- íródott; leoninusban, a világ, az emberiség jelen -élő- háborús-történelmi helyzetéről. Végveszély van! A septolet trió szerző-, és poétatársam, Nagyné Vida Renáta munkája.
r>
A behívattak: a már olyan régen a fronton ott vesztek utódjai…
r>
r> (alloiostrofikus versforma)
r>Hadvezérről? Nem zengek én egy ölös ilyenről…
r>Háború szervezőjéről? Sohase egy ilyenről!
r>Kinek a nevét örökre az ölés tartja a magasba…
r>Kinek a neve már alapba is lángol a jó magasba…
r>
r>Én csak az helyes hétköznapi emberről… zengek.
r>Hogy az ők képviselői, ha jót-szépet zengnek.
r>Én az egyszerű bevonuló emberről zengek
r>Mert én megtudtam, máris kapott behívót… rengek!
r>
r>Ki volt készíve neki nehézgéppuska, miből harci lónak egy elég vala…
r>Á… nem kellett cipelni, de ha az ellen ekkora csulónak ment neki… vala.
r>Kit meg volt… az első napon egy bomba majd’ eltalálta, örült, hogy van egy lába.
r>Másnap műtét, sok havi kezelés, fél évig haza sem mehetett, volt sorsába.
r>
r>Végül hazavitték, ahol bombánál biz' nagyobb meglepetés várta.
r>Közben már az özvegye más felesége, más a gyerekei apja.
r>
r>Igy biz’ fejre állt a világ, ez meg, meg sem rettent, mert ez az itthoni csatatér…
r>A katona meghalt bánatában és fájdalmában… talán fent… a végtelen tér.
r>
r>(senrjon trió)
r>Már senki nem emlékez,
r>Lett ő ismeretlen katona.
r>Még él családja?
r>
r>Nem emlékszünk gyerekre
r>Meg nem a férjezett özvegyre…
r>Kicsik felnőttek?
r>
r>Fonton még hány ilyen lett?
r>Holtra lőve vajh' min kesergett?
r>Háborús héják!
r>
r>Vecsés, 2016. 09. 01. Kustra Ferenc József – Európa pont hevesen készül egy ilyen háborúra s ez ellen írtam.!
r>
Avagy a régi emlékkönyved még megvan?
r>
r>(3 soros zárttükrös csokor)
r>Kár lenne a jövőt nagy plakátokon kitenni,
r>Az múlt sorscsapásra nem lehet fölkészülni…
r>Kár lenne a jövőt nagy plakátokon kitenni-
r>
r>(HIQ csokor)
r>A múlt már
r>Semmit nem játszik!
r>Csak emlék.
r>*
r>
r>A régi emlékek, lehet, hogy már nem is valósak,
r>De érzem, bennem meg ök, mint tudók, kardoznak…
r>A régi emlékek, lehet, hogy már nem is valósak.
r>
r>Bennem van
r>Múlt, de valósak?
r>Csak emlék.
r>*
r>
r>Sorsom nem mindenbe… beleszólt! Valósan ő irányított,
r>Néha hittem, mily’ szép a világ… valóságban irányított…
r>Sorsom nem mindenbe beleszólt! Valósan ő irányított.
r>
r>Emlékkönyv?
r>Én fiú vagyok!
r>Csak emlék.
r>
r>*
r>Mindegy mi van, az új út kezdi magát a mennyekbe,
r>Közben a halált nem tudjuk földolgozni az életbe…
r>Mindegy mi van, az új út kezdi magát a mennyekbe.
r>
r>Sors könyve?
r>Soha nem láttam.
r>Csak emlék.
r>
r>*
r>Jó vagy tragikus volt az élet, épp’ azt kellett átélnem,
r>Lehet, hogy közben a volt jót magamnak mesélgettem…
r>Jó vagy tragikus volt az élet, épp’ azt kellett átélnem.
r>
r>Élet majd
r>Mindent lekezel…
r>Csak emlék…
r>
r>Vecsés, 2025. március 17. - Kustra Ferenc József – önéletrajzi írás.
r>
(Senrjon)
r>Jelen nincs fizikális
r>Akadályoztatása okán…
r>Tudomást venni!
r>*
r>
r>(Bokorrímes csokor)
r>Aki a múltjában véglegesen elmerült, csak azt fürkészi,
r>Az azt mutatja, hogy jövőben nem hisz, azt nincs kedve fürkészni.
r>Nem kívánhat jobb jövőt, aki nem hisz benne,
r>Kinek a jelene és múltja, nem istene...
r>
r>Láttad-e már az éjben, hogy a sok sötét szín veled csak játszik?
r>Azt meg tán’ tudod-e, hogy ez a kavalkád, veled csalókázik?
r>A jövő színeit várod? Eljön! Veled majd, ő is cicázik.
r>
r>Kinek szép a múltja, jelene meg csodaszép,
r>Boldog lehet, mert ahol tartalmas, odalép.
r>Várhatja a szabad életet és a jobb jövőt,
r>Békét, szeretetet ígér igazit, működőt.
r>
r>Lásd meg másokban és mindenben szépet, jót!
r>Várd és hagyd kivirágozni az új bimbót!
r>
r>Ha meglátod a másokban rejlő jót,
r>S hagyod virágozni a gyenge bimbót,
r>Holnaptól gyönyörködhetsz a szépségében,
r>Kedvedre élhetsz, áldás bölcsességében.
r>*
r>
r>(senrjon)
r>Jövő majd lesz hosszabban?
r>Múlt van: időtlen idő óta…
r>Tudomást venni!
r>
r>Vecsés, 2016. november 1. – Kustra Ferenc József
r>
Hétköznapi pszichológia…
r>
r>(Szakversszakban)
r>Az ember nagyon furcsa faj, eredendően a lelkéből,
r>Könnyen, gyorsan és tartósan haragszik egyfolytában.
r>Van, hogy haragszik akkor is, ha kifogyott lehetőségből
r>Mert
r>Könnyebb haragban élni, mint hinni megbocsátásban.
r>
r>Harag sokszor hibás magatartás, oly' nagyon... élet hévből.
r>
r>Vecsés, 2018. november 6. – Kustra Ferenc József
r>

Értékelés 

