Idő 
Értékelés 
Értékelés Köd, délibábot játszik,
r>Képzelteti is, hogy világít…
r>Elázott kabát…
r>
r>Utca dermed, csöndesül,
r>Párás ablak mögött emlék ül...
r>Megfagyott reggel...
r>*
r>Otthon vár forró fürdő,
r>Legelőm a forró kakaóm…
r>Csókos vacsora…
r>
r>Falakon árnyék rebben,
r>Kiskanál dalol a csészében...
r>Mézes ölelés.
r>
r>Vecsés, 2025. július 11. – Siófok, 2025. július 18. -Kustra Ferenc József és Gránicz Éva, - írtuk: kétszerzősnek, senrjon csokorban.
r>
Reszketve dobog szív, Jolanda.
r>Reszket, dobban, látlak még cica?
r>Enyém voltál, léptél,
r>Mégis, csak elmentél…
r>Reszketek érted, gyere vissza!
r>
r>Reszket a szíved? Ó, mily csoda!
r>Nem leszel az én bajom soha.
r>Csókoltál, s én hittem,
r>Aztán csak eltűntem.
r>Most nyávogsz, mint egy éhes macska.
r>*
r>Ah, ha még a szívem rád talál…
r>Lélek nyugvásom, csak Te volnál...
r>Enyém voltál, mentél,
r>Mégis, csak elmentél!
r>Ugyan, ha megjönnél, Te volnál?
r>
r>Léleknyugvás? Talán, de kinek?
r>Múltból él... álmot nem kergetnek.
r>Szíveddel hadakozz,
r>Másnál most udvarolsz.
r>Én meg más valakit keresek.
r>*
r>Minden ízemben csak reszketek,
r>Ízeimmel, csak rád figyelek!
r>Enyém voltál, mentél,
r>Mégis, csak megjönnél?
r>Kitudja mi lesz… én figyelek!
r>
r>Ízeid? Tán’ másnak elhiszem,
r>Neked már nem kell semmi ízem.
r>Hiányzott, hogy féljél,
r>Most meg csak reméljél.
r>Figyelj, de már nincs mit viselnem.
r>
r>Vecsés, 2023. május 1. – Siófok, 2025. június 24. Kustra Ferenc József – írtuk: 2 szerzős rom. LIMERIKBEN, a páratlanokat én írtam. A párosok: szerző-, és poétatársam Gránicz Éva műve.
r>
Hétköznapi pszichológiai eszmefuttatás, mert írni jó… meg kell!
r>
r>(leoninus duó)
r>Írunk igen könnyű műveket, vagy oly' jó vágyteli szerelmeseket,
r>Ha sokat írunk, ekkor eleget, ha nem sokat, akkor nem eleget!
r>Tudom, írás nélkül is értetted, hogy én megértsem a Te tettedet…
r>Ha szétszakadt a lelkem, fátyla tovább leng, az eszem meg még, csak eseng.
r>
r>Ha nem írok, akkor nekem ez világvége, az írás meg mindensége...
r>Ha nem írok, idő úgy is gyógyítja lelkemet, de meghagyja hegemet…
r>
r>(tíz szavas duó)
r>Vers a mindenem, dallam és szó,
r>Tömör igazság, lélekből folyó.
r>
r>Írás a hazám úgy érzem,
r>Otthonra talál benne a lelkem.
r>Vecsés, 2025. január 3. – Siófok, 2025. július 2. -Kustra Ferenc József -írtuk: 2 szerzősnek. Én írtam a leoninust, a tíz szavasokat Gránicz Éva írta, Ifj. Fehér Péter „Írjatok” c. ötletverse felhasználásával.
r>
Csókollak ölelve, ölellek csókolvar>r>Hangod zenéje kísért minden álomba’,r>Suttogó szavaid bársonyát kutatva.r>Csókollak ölelve, ölellek csókolva.r>r>Pillantásod fénye bennem lobog,r>Mint csillag, mely csak nekem ragyog.r>Csókollak ölelve, ölellek csókolva. r>r>Illatod elringat, bódít, felemel,r>Veled lélegeznék minden éjjel.r>Csókollak ölelve, ölellek csókolva.r>r>Érintésed ösvényét követném,r>Bőröd melegében otthonom lelném.r>Csókollak ölelve, ölellek csókolva. r>r>Szívdobbanásod lüktet bennem,r>Te vagy a végzetem, menedékem...r>Csókollak ölelve, ölellek csókolva.r>r>Siófok, 2025. április 26.
Magányom csak gyürködik, Nusok...
r>Lelkem hideg, mint hókupacok.
r>Pedig voltál csókban,
r>Meg még hasonlókban!
r>Misztikus a létem… csak vagyok!
r>
r>Hogy mindig csak várok, meguntam,
r>Szavaidból kifogyott a dallam.
r>Nem voltál már párom,
r>Csak egy régi árnyom.
r>Újra szabad lenni, ezt vágytam.
r>*
r>Vajh’ mért nem szerettél Nusika?
r>Nem a harc volt békénk záloga…
r>Szeretetlenül… el,
r>De miért mentél el?
r>Ha tudnám hol vagy, vágy nem mála…
r>
r>Szerettelek, hidd el, de félve,
r>Túl sok volt a könnyem estére.
r>Nem volt már ölelés,
r>Csak a vád és kevés
r>Remény, hogy még hiszünk a fénybe.
r>*
r>Mentél Te, de vajon jó úton?
r>Én innen, kapaszkodó… padon.
r>Ma még jöjjél vissza,
r>Holnap, nem… ez fura
r>Hideg szél átfúj lépcsőházon…
r>
r>Te maradtál, de fájt, én mentem,
r>A csönd nagy vihart keltett bennem.
r>Ha most visszahívnál,
r>S nem csak úgy rám írnál.
r>Lehet, hogy lenne új esélyem.
r>
r>Vecsés, 2025. május 28. – Siófok, 2025. május 30. -Kustra Ferenc József- írtuk: két szerzősként a szakításról. A páratlanokat én írtam LIMERIK- ben. A páros versszakok, szerző-, és poétatársam Gránicz Éva munkája!
r>
