Idő 
Értékelés 
Értékelés Elringat az élettenger, fennkölt nyugalmával,
r>Közben meg üt is és ver is, bőszült haragjával,
r>És még, folyton kínoz a gyötrő hullámzásával.
r>
r>Mindegy, hogy milyen az életutunk, hogy utazunk
r>Kínai dzsunkán, elegáns díszes, luxus hajón,
r>Rönkfaszállító tutajon, rajt' kalyiba lakón…
r>Foltokkal megtákolt lukas csónakon… utazzunk!
r>
r>Én csak a kezemmel evezek, talán haladok előre,
r>Látom a gőzös meg, a tengeri sebesség őrző őre.
r>
r>Voltam én már oly' sokszor árnyékba,
r>Hol nem zúgott lelkemnek egy hárfa…
r>Leszek-e még életem adósa?
r>
r>Létezik-e még nekem felhőtlen boldogság forrás?
r>Élek-e még hosszan, az lehet a boldogság forrás…
r>Létezik-e még nekem felhőtlen boldogság forrás?
r>
r>Vecsés, 2016. június 1. -Kustra Ferenc József– íródott: alloiostrofikus versformában – önéletraj-zi írásként.
r>
Kell-e most, valamit is tennem?
r>Kell-e most, valahová mennem?
r>Kell-e valamit, másképp tennem?
r>Kell-e máshová, másért mennem?
r>
r>Van-e még, mit meg is kell tennem?
r>Van-e még, hová el kell mennem?
r>Van-e még, mit másképp kell tennem?
r>Van-e még más? Hová kell mennem?
r>
r>Vecsés, 2002. szeptember 15. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
r>
Így éltem az életem…
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Nekem soha nem volt benne víz
r>Nem érezhettem, hogy mily' víz íz!
r>Nekem soha nem volt benne víz.
r>
r>(leoninus)
r>Parti nagyobb sziklákról, kisebb-apróbbak leestek, ami nem volt máshol.
r>Ezeket kellett nekem kerülgetnem, óvakodni, hogy lában ne sértsem.
r>Igy aztán soha nem tapasztaltam, egy sodrást sem, volt nagyon bíz' elegem...
r>Az én köveimet sem hullám, se vízsik nem mosta, mentem a kanyarba...
r>
r>Életemet sem algák, sem halak nem gátolták, bírók igy ezt nem számolták.
r>Víznek a sodrása nem lökött le lábamról, néha feküdtem álmosságtól...
r>Sok helyen a part magas volt és oly' meredek, életrészek lehetetlenek.
r>Kis sziklák, soha nem miért koptak, létembe kőkeményen fogva tartottak.
r>
r>Kerestem és szépséges tavirózsákat, de ó! Ha találtam volna morzsákat...
r>Bizony még nekem kellett félni, ha ár utolérne, ülök-e még karosszékbe?
r>A kietlenség, szárazság, a halmentesség, kisért az élet, mint közellenség...
r>
r>Vecsés, 2024. augusztus 9. -Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként, alloiostrofikus versformában.
r>
Úristen!
r>Micsoda kék ég.
r>A szépség.
r>*
r>Árnyékok
r>Látványban vannak.
r>Onnan is!
r>*
r>Mély kútban
r>Is tükröződik…
r>Hullámok?
r>*
r>Hegylábnál
r>Aratás folyik.
r>Napsütés.
r>*
r>Egy harang
r>Szava itt terjeng.
r>Van, hol bús…
r>*
r>Izzadok
r>A lelkem zenél…
r>Kék lepel…
r>
r>Vecsés, 2024. július 9. – Kustra Ferenc József- íródott: a nyáridőről. HIQ csokor, aratás környékén… (A HIQ versforma az én fejlesztésem!)
r>
(3 soros-zárttükrös duó)
r>Lassacskán, de minden nap közeledünk a saját halálhoz,
r>Mindennap egy reményt eltemetünk a majdani halálhoz…
r>Lassacskán, de minden nap közeledünk a saját halálhoz.
r>
r>Boldogságunk nagyságos vágyát, örömünk reményét sorsban temetgetjük,
r>Tehát ezek mulandók… gyötrelmes érzéseket halálhoz elkezdhetjük…
r>Boldogságunk nagyságos vágyát, örömünk reményét sorsban temetgetjük.
r>*
r>(anaforás, leoninus duó)
r>Múlandó a földön minden, szinte észrevétlen.
r>Múlandó eme földön minden, de csak lassan, csendben.
r>Múlandó a földön minden, sikamlósan észrevétlen.
r>
r>Aki szeretett, az nem hal meg soha(!), talán lesz neki még föltámadása…
r>Aki szeretett, azt is porába temették, bár lehet, hogy sivatag porába…
r>Aki szeretett, szerelem kincsei vannak porába, akár egy dűne porába…
r>*
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Kinek szeretettel teljes a szíve, az bizony el nem porlik,
r>Megmarad a halálában mi közjóként a tömegre omlik…
r>Kinek szeretettel teljes a szíve, az bizony el nem porlik.
r>*
r>(senrjon csokor
r>Szerető szív emléke
r>Szerettei között megmarad
r>Örök emlékek!
r>
r>Az ismerősök között
r>Szerető szív, még erőt is ad.
r>Örök emlékek!
r>
r>Azonban nem az hal, kit
r>Eltemettek! Ki nem szeretett…
r>Szeretetlenség…
r>
r>Vecsés, 2021. szeptember 24. – Kustra Ferenc József – íródott; egy ismeretlen szerző azonos c. versének az átiratként.
r>
