Idő 
Értékelés 
Értékelés Hogy ez nem fárad ki…
r>
r>(HIQ)
r>Ez minő?
r>Sebesség… kell ő?
r>Életben?
r>*
r>
r>(senrjú)
r>Haszonja van-e?
r>Haszonvalóság vagy lét?
r>Sebesség fogva?
r>*
r>(leoninus trió)
r>Öregség nyakát idősebesség fogja, nem engedi, szorosan markolja…
r>Létsebesség idősebesség kistestvére, netán a kedvenc menyecskéje?
r>Öregséget idősebessége hevesen tolja, pedig ő míves sánta.
r>Sebesség haszna sokszor elmúlásba vész, holttest meg a cipzáras szákba! KÉSZ!
r>
r>Fiatalon idő erősen relatív, akkor még van sziklaszív.
r>Akkoriban senkinek nem asztmás, mily’ heves az időrohanás.
r>Van ki elkésős fajta, de idő naponta eszébe sem jutna.
r>Gyorshajtóként idő maga a rohanás… él-e életben maradás?
r>
r>Detektív most nyomozzon, nehogy az adatvesztés beálljon…
r>Amit ma megtehetsz, ne halogasd! Időd, el ne adogasd…
r>Gondolkozz idődön, ne tartogasd! Ez nem pénz, ne számolgasd…
r>Ha elment az idő, nincs mér, hogy mutasd! Magadat hibáztasd…
r>*
r>(tükör apeva)
r>Az
r>Idő
r>Ha gyorsul,
r>Igy is múlik?
r>Tudd már, nem áll meg!
r>
r>Tudd, már nem áll meg,
r>Igy is múlik.
r>Ha gyorsul,
r>Idő…
r>Az…
r>*
r>(bokorrímes)
r>Percek rohanvást elszállnak nyomtalanul,
r>Lefekvési sötét… telik álmatlanul.
r>Reggel már tudom éji idő elszaladt,
r>A tegnapi létem főleg: már elmaradt.
r>*
r>(HIQ)
r>Időm a
r>Fránya itt hagyott.
r>Csak gyorsul.
r>
r>Vecsés, 2024. július 9. -Kustra Ferenc József- írtam: életidőről, alloiostrofikus versformában, önéletrajzi írásként.
r>
(anaforás, 3 soros, zárt-tükrös)
r>
r>Eleddig kitöltötte a sok-sűrű semmi az tartalmatlan létemet,
r>Eleddig-óta meg élem az őszömet, készülök veszteni éltemet…
r>Eleddig kitöltötte a sok-sűrű semmi az tartalmatlan létemet.
r>*
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Mese nincsen, az életvég telet eltörölni nem lehet,
r>Az ember gyerek, majd felnől és a tele vezeti létet.
r>Mese nincsen, az életvég telet eltörölni nem lehet,
r>*
r>(Anaforás, 3 soros-zárttükrös, belsőrímes.)
r>Hogy az ősz, mennyire lesz hosszú, ez előre ki nem számolható,
r>Hogy az ősz, szokás szerint színes lesz-e? Mit tesz nekem mindenható?
r>Hogy az ősz, mennyire lesz hosszú, ez előre ki nem számolható.
r>*
r>(Sedoka)
r>Aggállyal élnék
r>Én, ha lehet valahol,
r>De, nem lennék, ki lakol…
r>
r>Aggállyal élnék
r>Én, nekem másképp kéne’,
r>Ősz állj! Ne menjünk télbe…
r>*
r>(Senrjú duó)
r>Miért függők én
r>Ősztől, téltől és végtől?
r>Van parancsolóm?
r>
r>Az is épp elég,
r>Hogy a hajam deresül…
r>Véglegesül is?
r>*
r>(Septolet)
r>Életvég
r>Mesésség,
r>Lehetetlenség.
r>
r>Élettavaszon zöld hajtásaim voltak,
r>De immár, lelombozódtak...
r>Kóró minden,
r>Rothadás mindenben.
r>*
r>(Senrjon csokor)
r>Beköszöntött már az ősz,
r>Elvakító köd száll… rám szitál…
r>Némán vaksizok.
r>
r>Görnyedt hát… ülök élet
r>Lovon, őszi vitézség nincsen…
r>Némán vaksizok.
r>
r>Ölelő kar kellene,
r>Asszonyi megértés, simítás…
r>Társtalanság… úr!
r>
r>Élethosszító vágyak,
r>Szerelem, szívet kitöltőnek…
r>Társtalanság… úr!
r>
r>Ébrenlétet osztani,
r>Fárasztó gondok föloldása…
r>Ez a ló elment.
r>
r>Őszült hajszálaimat,
r>Őszben, már egyedül fésülőm…
r>A jó ló elment.
r>*
r>(3 soros-zárttükrös, önrímes)
r>A nap, nem is régen még teljes erejével tűzött rám,
r>Volt egy izgi szerelem, de már biztos nem emlékszik rám…
r>A nap, nem is régen még teljes erejével tűzött rám.
r>
r>Lassan, tán' fárasztóan de, múlnak az őszi napjaim,
r>Teljesületlen vágyaktól fáradtak gondolataim...
r>Lassan, tán' fárasztóan de, múlnak az őszi napjaim.
r>
r>Nagyon kértem pedig én a mindenhatót, hogy szerelem el ne hagyjon,
r>Azt érzem, nagyon segítene, hogy a hajam őszülése elhagyjon...
r>Meg vagyok győződve, hogy kitolódna az idő, hogy testem porladjon.
r>
r>Vecsés, 2021. június 28. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában, önéletrajzi írásként.
r>
Növényzet áttekintése…
r>
r>Lehullott rózsa
r>Levél, de szár tovább szúr!
r>Ez védekezés.
r>
r>Felhő nem takar
r>Eget, most napsütés van!
r>Nyári az évszak.
r>
r>Jég szirmot lever.
r>Egyik meghal, másik nem.
r>Kinti életrész…
r>
r>Ágletörő szél,
r>Tekintetlen bármire.
r>Csúnyák a csonkok.
r>
r>Állandó vészpont
r>Hogy jön a másik évszak…
r>Sor idő-útja.
r>
r>Nap és éj, minden
r>Nap, ugyan úgy cserélget.
r>Él az életút!
r>
r>Vecsés, 2024. augusztus 18. -Kustra Ferenc József- íródott: eredeti Basho féle haiku csokorban a nyár áttekintéséről.
r>
Az általam elvárt feladatokr>formát adnak szükségemnek.r>A részemre felírt gyógyszerekr>óvják gyenge életemet.r>r>Számos csomót oldok kir>mely szokásos és mindennapi.r>Nincs itt bármi elkerülés,r>melynek részese az elmerülés.r>r>Hát megyek belső szobámba –r>szívemnek a kamrájába –r>ahol mindig vigaszt találok,r>ihletet, úgymint tanácsot.r>r>Itt én istenem beszél velemr>kit mint saját hangom ismerem,r>lényemnek a szent grálja,r>a lelkem gazdag világa.
A poéta csendje termékeny is lehet…
r>
r>A csend a régi időidbe vezet, előtted... táncol.
r>Múltadat meg takarja, tán' valami hangszerű fátyol…
r>Az igaz tűz, időd eleje óta lobogva lángol.
r>
r>Csendben biz’ lehet meditálni, elég csak, magamat kell hallgatni,
r>Feltolulhatnak jó régi emlékek, csak magamat kell hallgatni…
r>Tűz lobog bennem, vagy parazsam fénylik, elég magamat hallgatni.
r>
r>Emberek az utcán nagyon nyüzsöghetnek
r>Vagy pókok a sarokban háló szőhetnek,
r>Ez már lökést adhat a nagy képzeletnek.
r>
r>Poéta: a csendedben ne idegeld magadat, nincs miért,
r>Foglalkozz a feltoluló emlékekkel, mert így van miért.
r>Én igy csinálom, ezért is mondom tanácsként neked
r>Eme csendben nagy a lehetőség, használjad eszed.
r>Ebbe a nyugalomba megvan a lehetőség a mély gondolkozásra,
r>Mély nyugalomban van lehetőség átmenni másik gondolatvilágba.
r>
r>Ha figyelsz is a csendre, előfordulhat, hogy még égi jelet is kapsz,
r>Ha ezt elkapod és nagy jót akarsz, akkor írd le és remek verset kapsz!
r>
r>Ezzel a csend-élvezettel, az értelmes létezés bájos, jóleső, huncut bájjal tölt el,
r>Így aztán a csended az írásban, segítséggel lát el, sőt poéta-boldogsággal tölt el.
r>
r>Vecsés, 2016. szeptember 3. - Kustra Ferenc József- íródott: alloiostrofikus versformában…
r>
