Idő 
Értékelés 
Értékelés Élvezted-e az élet-templomot belengő békét, nyugalmat?
r>Vagy az életed frontján valahol, megtaláltad-e a vigaszt?
r>Mikor te megszülettél, megkezdődött az „élet-halál játszmája”
r>És ha már sokat éltél, akkor kerül a téma, „meghallgatásra"!
r>
r>Lehangoló és elkeserítő látvány visszanézve az életed?
r>Tudsz-e te bármilyen rossz körülményről, mi okozhatja a végzeted?
r>
r>Vakolatlan falak, törött lábú székek,
r>Bennem föltolulnak... békétlen emlékek.
r>Legtöbbször a sorsunk kegyetlen meg durva,
r>Máskor úgy tesz, mint ki két kézzel ad vissza.
r>
r>Bizony minden csak rideg és kopár!
r>Élek... sok értelmetlen éve már.
r>Nem tudni van-e jövőm… mi sem vár.
r>
r>Tudtam pedig én a mások szemébe kacagni,
r>Sőt, volt lehetőségem kézen fogva sétálni.
r>Sohasem hazudtam, nem voltam becstelen, nem csaltam, nem loptam,
r>Másoknak, arra érdemesnek magamból, életemet adtam.
r>Fölöttébb furcsa minden, tán’ magamat sem ismerem?
r>Már, nincs, amit tehetnék, hogy a fájdalmam felejtsem…
r>
r>Már omlanak a falak, eldőltek a székek,
r>Már el nem múlnak… a bágyasztó, rossz emlékek…
r>
r>A sorsom az, hogy érzem, meghalt már bennem a vágy,
r>Osztályrészem, mire várhatok… egy koporsó-ágy…
r>Ott aztán végre, gondok nélkül hanyatt dőlök,
r>Ott már, fránya élettel, kicsit sem veszkődők...
r>
r>Fáj a múlt, a nem létező jövőmtől roppant félek,
r>Úgy érzékelem, hogy alkalom sincs, hogy... akkor élek…
r>Úgy érzem, ha jő idő, elmegyek, csendben kihalok,
r>Üvöltenék a holdra, mint farkas… inkább hallgatok.
r>
r>Te élvezted-e… élet-templomát belengő békét, nyugalmat?
r>Vagy te az élet harcos frontján bárhol… megtaláltad a vigaszt?
r>
r>Vecsés, 2016. január 11. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
r>
A kertünkbe simán betörő szellő hadoszlopok,
r>Egymás közt somolyognak… tavaszi jó-meleg hozók…
r>A kertünkbe simán betörő szellő hadoszlopok.
r>
r>Ülök csendben a kerti padon, kicsit csukott szemmel nézek… igy vakon,
r>De így is látom, hogy a napszállta erősödik… szúnyog csípett nyakon…
r>Ülök csendben a kerti padon, kicsit csukott szemmel nézek… igy vakon.
r>
r>A Nap sugárai láthatóan csak úgy vékonyodnak, elmennek, már nem kapkodnak,
r>Nézem, az ég kékje az estve jövetelével sötétebb azúr lesz, lenyugosznak…
r>A Nap sugárai láthatóan csak úgy vékonyodnak, elmennek, már nem kapkodnak.
r>
r>A Nap elfelé megy, setét idefelé jő és ahogy sötétül, látom mosolyog,
r>Az utolsó fénysugár, olyan mintha kis kócos lenne, Nap lelke halkan mosolyog…
r>A Nap elfelé megy, setét idefelé jő és ahogy sötétül, látom mosolyog.
r>
r>Munkától fáradt sugarakat setétség gyorsan nyelé, rohannak setétbe belé,
r>Fölállok, hogy jól lássak, sugárak arcán kicsike mosoly, viszik sötétbe belé…
r>Munkától fáradt sugarakat setétség gyorsan nyelé, rohannak setétbe belé.
r>
r>Volt egy kis bíborral bekent azúr, de a setét szinte tolakszik, vége a mának,
r>Nap is vágy aludni, majd reggel az azúrba jól belekandikál, vége a mának…
r>Volt egy kis bíborral bekent azúr, de a setét szinte tolakszik, vége a mának.
r>
r>A Nap arra vágyik, mire hazaér, valaki ágyazzon, alszik, vége a mának,
r>Látható, már lassú lett, a nagy setét meg tavaszi mosolyt ereszt, vége a mának…
r>A Nap arra vágyik, mire hazaér, valaki ágyazzon, alszik, vége a mának.
r>
r>Vecsés, 2018. április 21. – Kustra Ferenc József- írtam: 3 soros-zárttükrösben, ami az én fejlesztésem. Olvasni úgy kell, hogy az első két sort egyben. utána a 2. és a 3. sort egyben, igy lesz meg a vers gondolatisága.
r>
Hétköznapi pszichológia…
r>
r>Nem szokásom bűnt, de vétket vagy mást sem elkövetni,
r>Nem leszek bolond magamat ellehetetlenkedni.
r>
r>Én bűnügyi nyomozótiszt és poéta natus-doktus vagyok,
r>Én ez voltam, vagyok, sőt, már halálomig ezek is maradok.
r>
r>Vecsés, 2025. február 7. -Kustra Ferenc József- íródott: mint önéletrajzi írás!
r>
Hétköznapi pszichológia…
r>
r>Van ki életében sokat tett, de, azt jóformán mind rosszul,
r>Buta is volt, korlátolt is… de, a figyelem ráfokuszul…
r>
r>Fény
r>Volt is
r>Szemében –
r>Nem is. Kevés.
r>Maga nem maradt.
r>*
r>Ennek oka egyszerű, nem az esze volt másoknak annyira vonzó,
r>Személyiségképe alapján falkavezér volt... többi, elfogadó.
r>
r>Sosem tudott veszteni, sosem akart szeretni,
r>A sötétség lassan elnyeli…
r>*
r>Ilyenek voltak az általunk ismert, volt diktátorok...
r>De, ilyeneket bőven kitermelnek a hétköznapok...
r>
r>Ma
r>Még van,
r>Mégsem úgy
r>Igazán. Csak
r>Másokból él meg…
r>
r>
r>Vecsés, 2017. augusztus 16. – Mórahalom, 2017. augusztus 25. – Kustra Ferenc – a verset én írtam, alá az apevákat és a 10 szavast, szerző-, és poéta társam, Farkas Tekla.
r>
Merengünk! Van még élettavasz?
r>
r>(3 soros-zárttükrős)
r>Elmeditáltam, hogy egy csónakban evezünk az élettel…
r>Én izzadtan, fáradtan, csak húzom, ő, meg mint úr, vezényel…
r>Elmeditáltam, hogy egy csónakban evezünk az élettel…
r>
r>Ő
r>Az úr!
r>Azt hittem,
r>Hogy velem van.
r>Igám csak enyém.
r>
r>Igám csak enyém.
r>Hogy velem van,
r>Azt hittem.
r>Az úr
r>Ő!
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrős)
r>A lelkemnek fogalma sincs, mi az, az orgazmus,
r>Öröm nem szokta érni, nekem az áldás, mumus…
r>A lelkemnek fogalma sincs, mi az, az orgazmus.
r>
r>Nem
r>Nekem.
r>Másnak jut
r>Örömélmény,
r>Én nem ismerem.
r>
r>Én nem ismerem.
r>Örömélmény,
r>Másnak jut.
r>Nekem
r>Nem.
r>*
r>
r>(vers)
r>Kinézek, úgy látom, közeleg a tavasz,
r>Szeme rám csillan, ez biz’ gátolja a gonoszt,
r>Hallom, hogy lüktet a kis-szíved… sok szakasz.
r>Az élet, még keménykedik, még parancsot oszt.
r>
r>Szív
r>Dobban,
r>Szem ragyog,
r>Már tavasz van.
r>Lesz-e lét-tavasz?
r>
r>Lesz-e lét-tavasz?
r>Már tavasz van,
r>Szem ragyog,
r>Dobban
r>Szív.
r>*
r>
r>(Sedoka)
r>Tavasz, még bambul,
r>Ábrándos a nézése.
r>Reggeli nap, még csipás.
r>
r>Élet tavasz van…
r>De, már szeme, majd’ csukott…
r>Már kín, reggel felkelni…
r>*
r>Rügyfakadással
r>Kezdődik az új tavasz.
r>Fáradtság már testen győz!
r>
r>Tavaszon átmegy
r>A göröngyös életút!
r>Egyenetlen csoszogás!
r>
r>Rügy
r>Pattan,
r>Tavasz van.
r>Élet lankad,
r>Test lomhán mozog.
r>
r>Test lomhán mozog,
r>Élet lankad.
r>Tavasz van,
r>Pattan
r>Rügy.
r>*
r>
r>(10 szavas)
r>Élet, magával harcol, de engem győz le,
r>Vajon, marad őbelőle?
r>
r>Mintha csillogna nekem egy vadonatúj
r>Élettavasz! Hihetem, hogy élet-új lesz?
r>
r>Vecsés, 2018. március 30. – Szabadka, 2018. április 9. –Kustra Ferenc József– a vegyes formákat én írtam a tükör apevákat szerző-, és poéta társam Jurisin (Szőke) Margit. A tükör apevák címe: ”Lesz-e még lét-tavasz?”
r>
