Idő 
Értékelés 
Értékelés Dőzsöl a hangulat,r>Italnak lelke száll.r>Éjjeli kábulat,r>Csendtiprón rezonál.r>r>Basszusnak ritmusar>Remeg a szélben,r>Viharos éjszakar>Úsznak a lében.r>r>Megszűnik a gátlás,r>Eltompul az elme.r>Bulizik sok lármás,r>Hajnalig nincs tente.
Hogyan működünk(?) - pszichés nézőpontból…
r>
r>Az elszigeteltség káosszá válik, mert a nézőponttorzulást eredményez…
r>A világtól való önkéntes elszigetelődés, a rossznak átengedményez...
r>Az elszigeteltség káosszá válik, mert a nézőponttorzulást eredményez.
r>
r>Bármely ember, alkalmazkodó képességének is van határa!
r>De, van, aki átlépi erőszakkal, ez már lesz: lelki válsága.
r>Ha az ember átkényszerül a határon, kiszámíthatatlan lesz.
r>És még ott van az összeroppanás is, mi bizony, lehetséges lesz.
r>
r>Az éhség sokkolólag, bénítólag hat az ember életerejére,
r>Empátiát degradál, reakciót meg lassít! Vész ember harci kedve…
r>Az éhség sokkolólag, bénítólag hat az ember életerejére,
r>
r>Megtörik az embert: az éhezés, a félelem és tudatlan bizonytalanság
r>És ezeknek a segédei, a kimerültség, a hideg, a kialvatlanság!
r>Fokozza ezeket a hó, a jégborítás, a metszően hideg szél,
r>És a speciális környezet, hol ember segítséget már nem remél…
r>Fáradtság, minek folyamodványa végső elcsigázottság,
r>Majd jön az önkontrol hiánya, az általános bágyadtság.
r>
r>Az emberi test egy tökéletes, működő harci gépezet,
r>Ami, ha tudja kezelni a bejövő fenyegetéseket,
r>Akkor precíz munkával megteszi kellő ellenlépéseket!
r>
r>A nagy emberi problémák is a felszín alatt siklanak, mint a torpedók,
r>Ha több probléma egyszerre közeledik, akkor azok egyben is… támadók!
r>A nagy emberi problémák is a felszín alatt siklanak, mint a torpedók.
r>
r>Az élet az nem olyan, mint átsétálni egy szépen gondozott parkon,
r>Az élet bonyolult, szép és durva, hogy ezekkel küzdelmet akarjon...
r>Az élet az nem olyan, mint átsétálni egy szépen gondozott parkon.
r>
r>Néha a legnagyobb boldogság is, egy nagy csapás mögött sejlik,
r>Nekem is volt, hogy a jó sejlett, de valóra nem mindig válik…
r>Néha a legnagyobb boldogság is, egy nagy csapás mögött sejlik.
r>
r>Néha a boldogság messzire elkerüli a legnagyobb küzdőt is,
r>Néha a boldogság elkerüli legnagyobb, legjobban küszködőt is…
r>Néha a boldogság messzire elkerüli a legnagyobb küzdőt is.
r>
r>Az életben a sebek ormai kiemelkednek a világfájdalom síkjából,
r>A lélekben keményen tornyosulnak, bőven termelnek ellenanyagot, gátlásból!
r>Az életben a sebek ormai kiemelkednek a világfájdalom síkjából,
r>
r>Nem vagyok begyepesedett, elvadult fatalista
r>De, ami a sors nagy, vastag könyvében meg van írva,
r>Mindenkinél úgyis az lesz a sorsának az útja.
r>
r>Vecsés, 2018. szeptember 19. – Kustra Ferenc József
r>
Jár biz’ sok olyan horgászni,
r>Ki nem is szereti enni!
r>*
r>Friss csapat ül kerékpáron,
r>Eltűnnek a láthatáron.
r>*
r>Szép dolog a búvárkodás,
r>Lent víz, maga a megnyugvás.
r>*
r>Jógatáborban sportolni.
r>Ott lehet jógivá válni.
r>*
r>Hetykén vibrál nap a vízen,
r>Csónak suhan messze innen.
r>*
r>Futni, életért, szépségért.
r>Legfőképpen, egészségért.
r>
r>Vecsés. 2016. május 24. – Kustra Ferenc József- [A művemet Szedő Tibor: „Családi strandolás” c. HIAQ –jához írtam, így közös TANQ lett volna, de máshová ment…]
r>
Nos barátim! Kedves jó Atyámfiai…
r>Ki nem meri magát magyarnak nevezni?
r>Ebbe az embertelen világba eljött az idő, hogy beváltsuk szavunkat!
r>Nincs mese minékünk védelmeznünk kell családot, hazát, vagyis… önmagunkat!
r>
r>Mi mindig büszkék voltunk a saját névre, hogy „Magyar”!
r>Persze okunk volt rá, méltán, mert dicső faj az magyar…
r>Sohasem fért gyávaság ezen nemzethez, pedig részesültünk üldöztetésben,
r>De ki magyar soha ne féljen, míg világ lesz… majd utazunk mi göncölszekérben…
r>
r>Hogy itt vagyunk, ezért sokat tettek ős apáink hajdanta,
r>Legyünk mi mindenképpen és méltón a „méltóak” utódja.
r>Lelkesülve éljünk egész életben és bizony szívvel-lélekkel,
r>Tegyük meg mi is azt, amit a megírt sors szerint nekünk tenni kell.
r>
r>A történelmileg dicső pálya nyitott ám előttünk,
r>Haladjunk mi előre, rajt’ és mi előre siessünk.
r>Szégyen és átok hulljon, gyávák meg árulók fejére,
r>Kik félnek kilépve tenni… a mindennapi harctérre.
r>
r>Ha már majd a harci dob pereg és zúg-bőg az ágyú javába,
r>Előre mindenkinek… akiknek kedves a magyar hazája.
r>Bár egy harcban sok szerető szív vére ömlik el,
r>Szabadságunk akkor majd, nagy diadalt könyvel el…
r>
r>Mert bizony, minket a „nyugati műveltek” nem szeretnek olyan-nagyon sokan…
r>Mi végül is kicsi ország vagyunk… de, magyarok tizenöt milliónyian.
r>
r>Vecsés, 2023. március 16. – Kustra Ferenc József – íródott: Petőfi István, „Nos barátim” c. ver-se átirataként. (Verbász, 1848. Írta: Petőfi István: 1825 – 1880) [Közzétette Mucsi Antal Toni műfordító.]
r>
(anaforás, 3 soros-zárttükrös)
r>A sorsom tett tönkre és nem lelem már a helyem az égvilágon,
r>A sorsom úgy elintézett, mint egy ízig-vérig érdekelt… bántón…
r>A sorsom tett tönkre és nem lelem már a helyem az égvilágon.
r>*
r>
r>(anaforás LIMERIK csokor)
r>A sorsom… szemetek szemetje,
r>Nálam bíz’ nem volt nagy keletje.
r>De szél ellen bizony
r>Nem lehet… jaj bizony.
r>Látom, van sorsnak irány fénye…
r>*
r>
r>(anaforásban)
r>A sorsom ellen vajon mit lehetne tenni?
r>Bizony látom én: csak a jó nagy semmit tenni.
r>A sorsom könyvéből kiradírozni mit sem lehet,
r>Csak figyelem a fejem felett gyűlő fellegeket.
r>A sorsomban van az utóbbi 48 év is, ma van,
r>Tenni nem tudok, olyanok... rossz körülmény van.
r>*
r>
r>(anaforás senrjú csokor)
r>Ami hátra van,
r>Az is így telik? Hogyan?
r>Pedig volt remény…
r>*
r>Ami szépséges
r>Volt, reményem… gödörbe…
r>Pedig volt remény…
r>*
r>Ami megtörtént…
r>Reményem szétzilált lett.
r>Pedig volt remény…
r>*
r>
r>(anaforás, 10 szavas)
r>Ami hajthatott volna megszületnem…
r>Akkor nem keseregnék. Ó, minek születtem?
r>*
r>
r>(anaforás, 15 szavas-6 sorban)
r>Ama negyvennyolc
r>Éve
r>Szánkázok lefele…
r>Sorsomban hithű ítéletvégrehajtó…
r>Sorsom nem mesemondó…
r>Átkom tart, rendesen megvalósuló…
r>
r>Vecsés, 2021. november 3. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában, önéletrajzi írásként.
r>
