Idő 
Értékelés 
Értékelés Szasz! Én leszek csábítód, Ella,
r>Ne rebegj, nem leszek én béna…
r>Gyere vacsizzunk meg…
r>Jólesett? Desszert meg…
r>Ülj le bátran… már foglak Ella!
r> *
r>Ó, hát szevasz, te nagy szívtipró!
r>Szavaid, mint pezsgő, – csiklandó!
r>Vacsorád fenséges,
r>Desszerted veszélyes...
r>Fogni csak az tud, ki hódoló!
r> *
r>Félsz? Egyesítsük lelkeinket,
r>Száj, szájba… ne mozogj, se tetet.
r>Amígy ezt nem lehet…
r>Ölelj, add szemedet.
r>Jó, ha rám tapasztod testedet!
r> *
r>Nem félek, csak érzem szívedet,
r>Szavak nélkül tudom, mit lehet.
r>Ha szemed rám talál,
r>A világom szétmál.
r>És magamhoz húzom testedet.
r> *
r>Befúj a szél az ablakomon,
r>Párnám harapom… haverkodón!
r>Téged kén’ megenni…
r>Húsodat csókolni…
r>Minket fúj a szél ablakomon.
r> *
r>Te vagy, ki elcsavart a szélben,
r>Simogatón, de nem is félszen.
r>Jöjj hadd harapjalak,
r>Karomba zárjalak!
r>Szívem tárva... ott lenni éden!
r> *
r>Felkérlek tangózni az ágyba,
r>Őrületbe űzlek… a vágyba.
r>Közben beszélgetünk…
r>Képek, miket élünk…
r>Egyénileg süllyedünk vágyba!
r> *
r>Táncba hívsz, mily’ csábító szavak!
r>Majd ringunk, mint vízen a csónak.
r>A szóval is ölelsz,
r>Karoddal átölelsz.
r>Őrülté tesznek égő vágyak!
r> *
r>Asztalon volt, megszólalt telód!
r>Szemedben volt, hogy kár… Akarod!
r>Külföldön volt… megjött
r>A férjed, itt… lökött!
r>Lelkünk együtt… tangó! Tagadod?
r> *
r>A telefon tévesen csörgött,
r>A férjem már rég elköltözött.
r>Én nem vagyok ravasz,
r>Most jön egy új tavasz.
r>Nem tagadom, lelkünk összejött!
r>
r>Vecsés, 2025. április 11. – Siófok, 2025. április 12. -Kustra Ferenc József- írtuk: romantikus LIMERIK csokorban. Én a páratlanokat, szerző-, és poétatársam Gránicz Éva a párosakat írta!
r>
Sétáltunk a tavaszban…
r>
r>Sétálunk a Balaton partján, lágy szél rebben, vízfelület enyhe stresszben.
r>
r>Sétálunk együtt,
r>Tavasz lehel, part susog.
r>Kéz a kézbe búj.
r>
r>Árnyék közt susog,
r>Egy halk „maradj még velem”!
r>Két szív együtt ver.
r>*
r>Nagy meleg igy kora estvére elcsitult, sugárkéve fénye lehalkult.
r>
r>Nap már lepihent,
r>Lágy fény simul az égre.
r>Csend ölel minket.
r>
r>Hold bújik elő,
r>Fénye válladra simul.
r>El sem engedném.
r>*
r>Egy kiránduló hajó hullámokat ver, nézzük… parti sziklák közt kever…
r>
r>Hajó fodroz, megy,
r>Sziklák közt víz ébred föl.
r>Tekintetben fény.
r>
r>Szél ír rád egy dalt,
r>Amit csak én hallhatok.
r>Szívem dudorász.
r>
r>Vecsés, 2025. április 9. – Siófok, 2025. április 10. -Kustra Ferenc József-: a leoninusokat én írtam, a senrjúkat: szerző-, és poétatársam, Gránicz Éva írta.
r>
Sétáltunk a tavaszban…
r>
r>Sétálunk a Balaton partján, lágy szél rebben, vízfelület enyhe stresszben.
r>Szívem csendben lépked veled, tavaszi szél simít, mint kezed.
r>
r>Nagy meleg igy kora estvére elcsitult, sugárkéve fénye lehalkult.
r>Nézlek, ahogy a nap lecsorog, a víztükrön aranyhíd ragyog.
r>
r>Egy kiránduló hajó hullámokat ver, nézzük… parti sziklák közt kever…
r>A hajó zaja már messze suhan, csak mi vagyunk és a tó, az alkonyban.
r>
r>Vecsés, 2025. április 9. – Siófok, 2025. április 10. -Kustra Ferenc József- a páratlan leoninusokat én írtam, a páros sorokat: szerző-, és poétatársam, Gránicz Éva írta.
r>
Ez a ballagás még nem örökre szól…
r>
r>(Két egysoros leoninus)
r>Hosszú utakat… azokat végig kell járni… azokat.
r>
r>(septolet)
r>Ballagás feszül…
r>Virágosztás készül…
r>
r>Fiúcskák, lányocskák elballagnak,
r>Nem maradhatnak!
r>Rövid kijelölt út,
r>Homokút,
r>Életút.
r>
r>A jövőt nem ismerjük… mit az élet rájuk rótt, majd azt kell élniük.
r>
r>Vecsés, 2023. április 21. – Kustra Ferenc József- írtam: ballagásra.
r>
Ez a ballagás gyermekkorból az utolsó…
r>
r>(3 soros leoninusban)
r>Búcsúéneket hangosan énekelnek, mi tetszik a vendégségnek.
r>Ölelik a tanárokat, a volt társakat, az eljött rokonokat.
r>Mindenki öle tele van virággal, méregetik egymást barátsággal.
r>
r>(septolet)
r>Már ez ballagás…
r>Sírás, nevetés…
r>
r>Fiú és lány végleg elballag,
r>Készülnek: sápatag!
r>Kijelölt út?
r>Életút…
r>*
r>
r>Indul felnőttlét,
r>Lehet még más ballagás…
r>Ez élet sora!
r>
r>Vecsés, 2025. április 11. – Kustra Ferenc József – írtam: ballagásra!
r>
