Uram ne hívj, én nem jöhetek<br>Nem jöhetek a kínban hozzád<br>Ki kacagva elkerültelek,<br>Uram ne hívj, én nem jöhetek.<br>Más utakon jártam mindig én<br>Nem tapostam soha ösvényedet<br>És most Uram, hogy összerogytam<br>Hajtsam meg fáradott fejem<br>És most, hogy erőmből kifogytam,<br>Nedvesítse könny a szemem.<br>Nem Uram, nem, pedig fáradt vagyok<br>Törékeny, mint a száradt kóró<br>És előttem ragyog a fényes út<br>De nem, inkább töviskoszorút,<br>De nem megyek hozzád én Uram<br>Hisz mindig más volt az én Uram<br>Más úton jártam, más házban háltam,<br>Elkerültem a te házadat<br>Fényben pompázó oltáradat.<br>Én hát nem jöhetek Uram,<br>Ne hívj, hagyj menni csak tovább<br>Előre meddig a szemem ellát,<br>Haggj menni engem jó Uram.

Miért rohansz Te görcsös Élet<br>Vágtatva, mint a téli szél?<br>Miért szívod a vért eremből<br>Fröccsenő, dús mély patakban?<br>Miért ölöd a fényt szememben<br>Ólmos bágyadt sötétséggé?<br>Miért hasítod fel a mellem<br>Téped ki vérző vert szívem?<br>Miért horpasztod be a mellem<br>S vakítod fáradt bús szemem?<br>Hóhér miért? miért? öldökölsz<br>S ha vérbefagyva heverek, miért röhögsz?<br>Miért szakad minden kín én rám<br>Miért habos kíntól, vértől a szám?<br>Miért, miért? hóhér? miért?

A szemem sugara messze ragyogjon<br>Mint fényköve a sötét, téli éjben<br>Kacagva hófehéren, hideg fényben.<br><br>Ragyogjon benne sok bús, alvadt óra<br>Szörnyű emléke, millió borzadály<br>Ragyogjon benne a szomorú, bús halál.<br><br>Ragyogjon ezer kínnak véres emléke<br>Millió kudarc, bánat, minden mi volt<br>Volt, elenyészett s ma már kihült, holt.

Én nem tudom miért nem érzem<br>Jázminoknak illatát,<br>Miért szenvedek kínban égve<br>Sok tivornyás éjszakát.<br>Én nem tudom miért sebez<br>A csók, ha éri ajkamat,<br>Miért fizetek sápadt kínnal,<br>Miért a vérem a kamat.<br>Én nem tudom -jaj- nem tudom.<br>Csak, azt tudom, hohy kínban élek<br>Véráztatva bús magam.<br>Járom a halottas táncot<br>Vad iramban, szédült fővel<br>Arcomra feküsznek ráncok<br>Megroggyanok bús fáradtan.<br>Hiába, mindig több a ránc<br>(Oh szűz leányok fehér teste)<br>S mint vadabb tánc, a tánc<br>Csak ezt tudom, csak azt tudom,<br>Hogy összerogyok egy hajnalon<br>S a vörös nap csókol szíven<br>Egy tarka, cifra pamlagon.

Megöl a mámor, meglásd megöl<br>Rózsakoszorúval a fejemen<br>Arany serleggel a kezemben.<br><br>Megöl a mámor, meglásd megöl<br>Vad tánc közben nyulok hosszan el<br>Tivornyás részeg, kába fejjel.<br><br>Megöl a mámor, meglásd megöl<br>Elterülök halottan, halva<br>És köröttem kacagnak karba.<br><br>Megöl a mámor, meglásd megöl<br>Mások kacagják az élet dalát<br>S én nem tudom elűzni a halált.<br><br>Megöl a mámor, meglásd megöl<br>Elterülök halottan halva<br>És köröttem kacagnak karba.