Tudod mi a bánat?<br>ELMONDOM HÁT NEKED.<br>SZERETNI VALAKIT KI NEM SZERET TÉGED.<br>MEGALÁZVA ÍRNI KÖNYÖRGŐ LEVELET. SZÍVDOBOGVA VÁRNI S NEM JÖN RÁ FELELET. <br>HIDEG BÚCSÚZÁSKOR EGY CSÓKOT KÓDULNI, MÁSSAL LÁTNI MEG ŐT. S UTÁNA FORDULNI. KACAGNI VIDÁMAN HAZUG LEMONDÁSAL ÉS HAZAMENNI SÍRVA KÖNNYES ZOKOGÁSSAL!

<br><br>Én úgy szeretnék elmenni a földről<br>mint a villám a kerti fák között,<br>mely hirtelen lecsapva villanásra készül,<br>és egy mozdulattal mindent elsöpör. <br><br>Én úgy szeretnék elmenni a földről<br>ahogy a szél sóhajt halkan,csendesen,<br>s egy sóhaj mögött mindent eltemetve<br>ne legyen idő még visszanézni sem.<br><br>Én úgy szeretnék elmenni a földről<br>hogy ne sajnálkozzon rajtam senki sem,<br>akiket szeretek ne lássanak sírni,<br>s akik gyűlölnek ,ne örvendjenek.<br><br>Én úgy szeretnék elmenni a földről,<br>hogy ne okozzak fájdalmat neked,<br>ne ússzon miattam könnyektől a párnád,<br>hisz álmaidban melletted leszek.<br><br>S én úgy szeretnék elmenni e földről,<br>hogy odaföntről melletted legyek,<br>ha bánatod van ne maradj magadra,<br>s még akkor is,ott is foghassam kezed!<br><br>

<br>Ha azt kérem hogy úgy szeress,<br>kétségek nélkül csöndesen,<br>hát úgy szeress.<br><br>Ne kérdezd minden percemet,<br>ne zárd börtönbe lelkemet,<br>csak úgy szeress.<br><br>Ne kísérd minden léptemet<br>adj nekem kérlek légteret,<br>mert szenvedek.<br><br>Engedj szárnyalni szabadon,<br>s örülj ha hozzád rohanok,<br>csak úgy szeress.<br><br>S én megcsitulnék boldogan<br>karjaid között kócosan <br>ha úgy szeretsz.<br><br>

Szeretet, itt nálam mindig jó helyed van,<br>szívemben, a puha-pihe ágyikódban.<br>Kapsz tőlem finom, meleg dunyhát takarót,<br>selyemfénnyel simulót, egy Neked valót.<br><br>Én is melléd húzódom, halkan, csendesen,<br>vitorlázunk álmainkkal a tengeren.<br>Lelkünknek melegén angyalok őrködnek, <br>szárnysusogásukkal messze röpítenek.<br><br>Kikötőkbe érve vitorlákat bontunk,<br>édes terheinkből mindenkinek adunk.<br>Vegyétek, vigyétek, mindenkinek jusson,<br>árván és egyedül senki sem maradjon.<br><br>Dolgunk végeztével tovább indulhatunk,<br>sok hely van a Földön, hová el kell jutnunk.<br>Várnak a szeretetre éhes emberek, <br>Angyalkáim, kérjük, minket vezessetek!<br>Szeretethajónkat tovább repítsétek!

<br> Gondolod halálon túli a pillanat,<br> mikor az ütőszeg az üres lyukra<br> kattant.<br> Azt hiszed tudod már, hogy<br> milyen meghalni.<br> Amikor az ütőszeg a töltényre <br> csattan!<br> Megtudod e akkor, hogy<br> milyen meghalni?<br><br><br><br>