<br><br>Fényév távolság ami köztünk tátong,<br>sohasem tudlak megérinteni,<br>fényév távolságból nem tudlak elérni,<br>de mégis próbállak megérteni.<br><br>Fényév távolság, mely távol tart tőled<br>eltakarva tőlem a nap sugarát,<br>hiába szeretlek, oly messze vagy tőlem<br>bármit mondanék is, úgysem hallanád.<br><br>Fényév távolság ,de mégis tőled vártam<br>a tavaszi égbolt szelíd sóhaját,<br>s most is, ,mint mindig ,magam előtt látom<br>arcodnak édes ,szelíd mosolyát.

<br><br>Hosszú hónapok teltek el azóta<br>mióta téged nem láttalak,<br>hosszú hetek,és hosszú hosszú órák,<br>mióta nem hallom már a hangodat.<br><br>Hosszú hetek, s te nem is hívsz azóta<br>régen elfeledted már az arcomat,<br>hosszú hetek, s én őrlődöm azóta<br>Vajon jól vagy e ?S vajon merre vagy?<br><br>Hosszú hónapok ,mit feledni szeretnék,<br>mégis ,agyamban lázasan dobol,<br>hiába próbálom mégis elfeledni<br>szívemben érzem :sohasem tudom.

<br>Ezerszer megbűnhődtem érte<br>amiért akkor elhagytalak,<br>elvettél tőlem már mindent,<br>s nekem már semmim sem maradt.<br><br>Ezerszer megfizettem érte,<br>ne büntess engem már tovább!<br>Nem kérek semmit sem tőled,<br>csak hagyj engem végre élni már !<br><br>Ezerszer megbűnhődtem érte,<br>de megbánni sosem fogom,<br>az egyetlen ,amit örökké bánok,<br>hogy több esélyt adtam mit gondolod !

Mi lesz ha a minden,<br>semmit nem jelent már?<br>S az aki várt reád,<br>soha többé nem vár?<br><br>Mi lesz ha a napfényt,<br>fellegek takarják?<br>Minden ellened van,<br>lelkedet akarják?<br><br>Mi lesz ha az utad,<br>mit végtelennek hittél?<br>Küszködtél,szenvedtél,<br>és ott állsz a végén?<br><br>Mi lesz ha nem érted,<br>emberek beszédét?<br>És nem hallod többé,<br>a lélek zenéjét?<br><br>Mi lesz ha életed,<br>értelme elveszett?<br>Minek élned akkor,<br>mit ér az életed?

<br><br>A bizalom törékeny érzés,<br>Ha megvan, észre sem veszed.<br>Természetes megbízni másban,<br>Rágondolni sem kell neked.<br>Bárhogy fordul az életed,<br>Van valakid ki egy veled.<br><br>De, egyszer pattan valami.<br>Kételyek gyűlnek, járnak körbe.<br>Tennéd félre, de bennt az agyban<br>A bizalom már összetörve.<br>Tán ok nélkül ölöd magad,<br>De a gyanú az ott marad.<br><br>Elaltatod érvekkel, mégis<br>Újra felébred, rág belül.<br>Ha a bizalmat elvesztetted,<br>Még az álom is elkerül.<br>Csak fekszel, s a gond körbejár,<br>Elkergeted, visszatalál.<br><br>Ha eltépték bizalmad szálát,<br>Összekötözni oly nehéz.<br>Ha mégis hited visszanyerted<br>S a kételkedés elenyész,<br>Őrizd, mint békéd olajágát,<br>Ápold a bizalom virágát.<br><br>Aki bizalmát benned látja,<br>Vigyázz, hogy soha meg ne bánja.<br><br> <br>