Hegy orma kardként döf a magas égbe,<br>Arany Nap köd köntöséből kilépve. <br>Szél úrfi finoman borzolja hajam,<br>Fülembe suttogva huncut szavakat.<br> <br>Incselkedik velem, ígér szép napot.<br>Ígéri, lehozza legszebb csillagot,<br>De már a Hold is rég elment aludni.<br>Szavát tán, holnap meg tudja tartani. <br> <br>Mára marad nékem földi virágtenger:<br>Vad árvácska, kosbor, szegfű és nefelejcs,<br>Réti tarka lepke virágot felkeres,<br><br>Sólyom kőröz fenn, méghozzá kerecsen,<br>Fehér bárányok hegyoldalt lepnek el.<br>Szívem kis harangja köszönt: ?Jó reggelt?.<br><br><br> <br>Valahol a Kárpátokban 2015.06.22.<br>/Tihaháza/ -<br>Budapest 2015.06.28.<br>/írta: Bánlakyné Moravetz Edit/

Két tűzben edzett szív,<br>Fellobbant új érzelem<br>Titkos élet, vad románc<br>Mégis kell, ez kell Neked<br><br>Hazudnak az istenek?<br>A fájdalom gyönyörré lett!<br>Vágyakozol, szenvedsz érte<br>Így is kell, kell Neked?<br><br>Váltsd meg magad énvelem<br>Kárhozz, égj, Újjá szüless!<br>Bánthat egyszer-végtelenszer<br>Mégis kell, ez kell Neked!<br><br>Vágyok rád, csak Fájjon<br>Fájjon, úgy szeresselek<br>Nem mondom el neked<br>Mégis kell, ez kell Nekem<br><br>Lehetsz hamis, egyszeri<br>Lehetsz hű és örök...<br>Nem tudom majd mi leszel<br>Így is kell, kell Nekem?<br><br>Legyen ez az őrület<br>Háború vagy szerelem<br>Titkos élet, vad románc<br>Mégis kell, ez kell Nekem!

Várj Reám s egyszer megjövök,<br>Zord hideg télben,ha hull a hó,<br>A tájat elfedi tejfehér köd,<br>Néma csendben mint jeges takaró.<br><br>Várj ha rügyet bont langyos tavasz,<br>Lelkem mélyén megtörik a kővé vált világ,<br>Szívemből távozik,messze száll a panasz,<br>S helyét átveszi egy tündöklő szép virág.<br><br>Sivataggal jő égető forró nyár,<br>A szívem még lüktet,érzelmekkel tele,<br>Megüzenem neked:érkezem,várj reám,<br>Eme perzselő idő megenyhül majd veled.<br><br>Borongós,fájdalmas évszak közeleg,<br>Feledésbe merül,elszürkül a világ,<br>Az ősz nem kímél,fáknak könnyként hull levele,<br>Mi szívemből eredt,most elhervadt a virág.<br><br>Elfelejtettél,nem vársz többé rám,<br>Már majdnem sikerült,de most vihar tombol,tép a szél,<br>Felettem földhalom,elfogytam,mint a nyár,<br>Csöndesen hull a hó,megjött már a tél...

Csillagként rátok ragyogok,<br>A világnak csak fényt adhatok,<br>Óriás vagyok,de el nem érhettek,<br>Életetek soha meg nem érthettem.<br><br>Mesélhetnék sokat,figyellek titeket,<br>Tűnődöm vajon mi lakik bennetek.<br>Gonoszság,kapzsiság,egymásnak ártás<br>Vagy türelem,szeretet és életre vágyás.<br><br>Emberek!porszemek vagytok csupán,<br>Nem hallanak titeket,nem is látnak tán.<br>Egy napon magatokat teszitek a sírba,<br>Meg is van ez már régóta írva.<br><br>Egymás fájdalmát közönnyel nézitek,<br>Kit megtört az élet ti töritek jobban meg.<br>Nem zavar titeket hörögve haldokló,<br>Nem hat meg titeket éjféli sirató.<br><br>Pénz beszél,persze!A vagyon hatalom,<br>A kapzsiság áttapad,mint aranyra a korom<br>Zengve ünnepeltek legyőzött népeken,<br>Halottak felett üvöltve az éneket!<br><br>A jó nem győz,nem is létezett soha,<br>Csak a bűn volt,s az ostoba tudat<br>Mely befolyásolható,kárpótolható,<br>A változás hangja így szépen elnyomható.<br><br>Fényem tündököl,nem rejti el köd,<br>Az élet egyetlen,mindenki maga dönt,<br>Gondolatom soha el nem nyomhatjátok,<br>Bár nem akarjátok,de vigyázok rátok!<br><br>Fényem végtelen,nem fog elmúlni,<br>Előbb fog az élet a Földön kimúlni.<br>Ne nézzetek az égre,ne figyeljetek rám,<br>Hagyjátok nyugodtan,hogy elnyeljen az ár!

Egy élet tovatűnt,nem zavarja már,<br>Hideg téli fagy,forró meleg nyár.<br>Langyos szép tavasz,hervadó borús ősz,<br>Vidám kedv elillan,végül a fájdalom győz.<br><br>Éltem eleget,tán többet,mint kellett volna,<br>De egyszer csak elszállt,tovatűnt az óra.<br>Emlékemben feltűnik messze a múlt,<br>S koszos,sötét könnyem a porba lehull.<br><br>Elgyötör az élet,milliónyi gond,<br>Zúgó vízesésként elmédre ront.<br>Hömpölygö áradat,elhagyja a medret,<br>Egy jó dolgot mondj,csak egyetlen egyet<br><br>Amiért élni érdemesebb volna,<br>Vállamra a teher tovább nem omolna,<br>Végzetes harc ez,dönteni neked kell:<br>De vigyázz,döntésed súlyát cipelned kell!<br><br>Túléled vagy sem,tőled függ igazán<br>Egyetlen gondolat elég lehet csupán.<br>Szép nap van ma,az újrakezdés napja,<br>Az idő elszállt. De én életben maradtam!