Hétköznapi pszichológia… ironikusan… <br> <br>Van sokféle találkozás, mindegyiktől kapsz valamit, <br>Jót-rosszat, boldogságot-bánatot, igazit vagy talmit, <br>Van sokféle találkozás, mindegyiktől kapsz valamit. <br>* <br> <br>Egyesek meglásd, próbára tesznek, mások meg kihasználnak, <br>És ez nem lesz kedvedre, nem szerez neked örömöt. <br>De közben előfordulhat, hogy egyesek meg tanítanak… <br>És <br>Ez a sok rossz között, szerez neked életörömöt. <br> <br>Ezek a találkozások, majd meglátod, hogy rád… jól hatnak. <br>* <br> <br>Sokból tanulhatsz... tanulságot vond le te, <br>Meglásd, semmit nem vesztesz, csak nyerhetsz vele, <br>Sokból tanulhatsz... tanulságot vond le te. <br> <br>Vecsés, 2017, november 19. – Szabadka, 2018. február 21. – Kustra Ferenc József – a verset én írtam a 3 soros-zárttükrös –öket, szerző-, és poétatársam, Jurisin Szőke Margit és a címe: <br>,,Mindegyiktől kapsz valamit’’ <br>

Vagyok én árva, <br>Énekli <br>Madárka <br> <br>Fent van az ágon, <br>Dalol… fájón. <br>Nekem mondja. <br>Mondanivalója… <br>* <br> <br>Az erdő <br>Lombja <br>Mesélő. <br> <br>Nekem susogja, <br>Mily’ ember sorsa. <br>Virág illata, <br>Vak rosszat hozza. <br>* <br> <br>Néznek levelek, <br>Milyenek <br>Emberek… <br> <br>Azonos vagyok, <br>Vajh’ haldoklok? <br>Létem köntöse leng, <br>Lelkem folyvást eseng. <br>* <br> <br>Álmaim csúcsa <br>A jólét <br>Húsa. <br> <br>Körtáncom egyedül <br>Vágyom rendületlenül. <br>Képzelgek hihetetlenül, <br>Vágyódok olyan tehetetlenül. <br> <br>Vecsés, 2019. április 24. – Kustra Ferenc József – íródott: septolet csokorban. <br>

Elmész? Hisz nem tart itt semmi.<br>Maradsz? Hisz nem tart itt semmi.<br>Mikor mész? Hisz nem tart itt semmi.<br>Meddig maradsz? Hisz nem tart itt semmi.<br> <br>Elmész? Tudom, hogy vár a világ.<br>Maradsz? Tudod, hogy vár a világ.<br>Mikor mész? Tudom, hogy vár a világ.<br>Meddig maradsz? Tudod, hogy vár a világ.<br> <br>Elmész? Meg kell találnod önmagad.<br>Maradsz? Meg kell találnod önmagad.<br>Mikor mész? Meg kell találnod önmagad.<br>Meddig maradsz? Meg kell találnod önmagad.<br> <br>Maradsz vagy elmész? Fontos, hogy boldog légy.<br>Mikor mész és meddig maradsz? A lényeg, hogy önmagad maradj.<br> <br>2021. május

Eszem egy nagy adag kínait,<br>Szeretem különleges ízeit.<br> <br>Üvegtészta vagy rizstészta,<br>Bármelyik jöhet a dobozba.<br> <br>A csirke az valami csodás,<br>Hozzá zöldséges mártás.<br> <br>Mézes szósz a tetejére,<br>Bambusz is jöhet melléje.<br> <br>A csípőset nem szeretem,<br>Ha rákerül, azért megeszem.<br> <br>Pálcikát használni nem tudok,<br>De éhes maradni nem akarok.<br> <br>Így a villával kebelezem,<br>A botocskákat csak nézegetem.<br> <br>Ily ínyencséghez ritkán jutok,<br>Hát ilyenkor alaposan jóllakok.

Mesél a poéta… <br> <br>(3 soros-zárttükrös) <br>A mécsesem lángja az én szalmaláng-ábrándom, <br>Előttem, nekem világít, és én a múlton ábrándozom… <br>A mécsesem lángja az én szalmaláng-ábrándom. <br>* <br> <br>Sokszor, késő éjjelig a kis mécses lángja volt a társam, <br>Milyen szomorú, ha a szívemben ott kísért a fájdalmam. <br>Biz’ tragikus, ha siratni kell az elveszett életünket, <br>És tovább, szomorúan sajnálni már nem lévő létünket… <br> <br>(10 szavas) <br>Éjjel jönnek a gondolatok... <br>Alszik a város, virrasztanak a boldogtalanok... <br>* <br> <br>(Haiku) <br>Fájdalom oka, <br>A tükör nem hazudik! <br>Őszinte tükör! <br> <br>(apeva) <br>Fáj <br>A sors! <br>Csak ámít! <br>Tükröm igaz, <br>Mutassa valót! <br>* <br> <br>Sokszor hajnalig ostromolta arcom, a könnyeim árja, <br>A sok-sok szó meg elkószált, hogy a nedves arcom bejárja… <br>Sokszor hajnalig ostromolta arcom, a könnyeim árja. <br>* <br> <br>Sokszor már a bánat rögzült, mint természetes, <br>Most visszagondolva, ez már emlékezetes, <br>A tollam meg én... mi híresztelhetjük magunkról, <br>Hogy kivettük a részünket a sok versírásból <br> <br>Nem sírok... fájó érzésekről írok, <br>Toronyóra négyszer kong... immár pislogok... <br> <br>Lelkemen bánat ül, nem sírok... írok! <br>Falióra négyet üt, pislogok... <br>* <br> <br>Az élet nem áll meg, de bizony, egyszer véget ér <br>És akkor már nem reklamálhatunk a tükörnél… <br>Az élet nem áll meg, de bizony, egyszer véget ér <br>* <br> <br>Álnok tükörkép, <br>Mindig igazat susog. <br>Magány, fojtogat… <br> <br>Nézz <br>Bele! <br>Láthatod <br>Az igazat, <br>Nem álca mester. <br>* <br> <br>Írtam persze azért, nagyon szép sorokban gondolatokat, <br>Szemben a falon, a nagy-tükörben, meg is láttam magamat… <br>Írtam persze azért, nagyon szép sorokban gondolatokat, <br>* <br> <br>Minek is meséljek én tovább, ha gondolatok úgyis tobzódnak, <br>Az élet, itt is megy tovább, írni kell jó sokat a poétának. <br>A sivatagban is a lábnyomot messzire hordja a szél, <br>Úgy itt sincs már, amiről érdekesen a poéta beszél. <br> <br>Míg késztetést érzek, írok-mesélek nektek, <br>Fájdalomról, örömről... velem sírjatok... örüljetek. <br>* <br> <br>Képzelet indul, <br>Tollpercegtetés is kezd… <br>Jobb lesz, ha írok! <br> <br>Hajt <br>Érzés, <br>Írnom kell! <br>Gondolatom <br>Papírra vettem. <br>* <br> <br>(10 szavas) <br>Mécsesem lángja, még nagyon bírja, <br>Így aztán tollam… papírt kaparja. <br> <br>Vecsés, 2017. december 29. – Szabadka, 2018. november 4. – Kustra Ferenc József – Az alapokat és az utolsó tízszavas én írtam. Az apevákat és a 10 szavasokat, szerző-, és poétatársam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: Nem sírok, csak írok. <br>