Mit ér a gondolat, ha csak gondolat marad,<br>Mit ér a szó, ha az ember csendben marad,<br>Mit ér az élet, ha nem is éled,<br>ha a sikereidet csak a pénzben éred<br>Mit ér a tehetség, ha nincs mellette akarat,<br>Mit ér a szerelem, ha egyoldalú marad,<br>Hogy mit ér, e kérdést minden nap felteszed, keresed a választ, de sehol sem leled....
Zöld fák ölelésében hullámzik a tó,<br>Az Ég megmutatja, lelkednek mi való.<br>Aranylik a víz a napfényben,<br>Higgy hát a természet erejében.<br>Valaki az Égboltot színesre festi,<br>A felhőből egy kép rajzolódik ki.<br>És mint fent, úgy lent<br>Utadat az Ég kíséri.<br>Angyalok vigyáznak Rád,<br>És ha a gonosz feltűnik, hogy elcsábítson,<br>Ők jelet küldenek, hogy megtartsanak az úton.<br>Isten szeret engem, és vigyáznak énrám Odafent,<br>Biztonságban vagyok, védelem alatt állok,<br>Csak ki kell nyitni a szemem.<br>Szívedbe súgják üzenetüket,<br>És ha nyitott a szíved, meghallod, mit üzennek.<br>Vigyáznak Rád, óv, véd a természet,<br>Most már tudod, merre tarts,<br>És hol találod a helyed.
Avagy nyelvi játék? Eszperente nyelven?
<br>
<br>Ezek, nem lehetetlenek… mert én vezekelek!
<br>Életet… élem és élvezem, és felnevetek.
<br>Helyem keresem Kedvesem! Én, ezért remegek.
<br>
<br>Kell
<br>Kezed!
<br>Kezembe
<br>Helyezd eme
<br>Percben. Ne kérdezz!
<br>
<br>Félelmek még lehetnek, de erre, rendre… hetykén teszek.
<br>Ez nekem ereje részleteknek és e feltételek.
<br>
<br>Mért
<br>Kérnem,
<br>Mert enyém?
<br>Éppen ezért,
<br>Nem kérem, veszem.
<br>
<br>Megérkeztél, remek lesz nekem veled,
<br>Kedvesem, remek ez elméd… fejedben.
<br>Lehet szétesett? Mert, én meghegesztem…
<br>Neked ezt, segedelemmel megteszem.
<br>
<br>Még
<br>meg sem
<br>tetted, mért
<br>Vezekelnél?
<br>Ne emészd lényed.
<br>
<br>El kell még mesélnem, szerencse lett végre gyermekem,
<br>Vele kelek-fekszek. Nevetségesen he-herészek.
<br>Ez év embere, ezt elnézte nekem. Reménykedek.
<br>
<br>Ne
<br>Engedj
<br>Kedvesem!
<br>Szeretetre
<br>Éhezve mennem.
<br>
<br>Én szerencsémre leheveredtem,
<br>Fejem letettem, Bécs térképemen.
<br>Fekve, de remegve vezekelek.
<br>
<br>Te
<br>Velem,
<br>Én veled,
<br>Lehetetlen!?
<br>Ez reménytelen?
<br>
<br>Lélek leheveredett, megértést keresve,
<br>Heverésznem kell de, nem heveny elmerengve.
<br>Kedvesem, emlékek bennem megrekedtek,
<br>Lét végén... régen-fényében elmerengek.
<br>
<br>Vecsés, 2017. november 2. – Szabadka, 2017. november 13. – Kustra Ferenc József – a verset én írtam, az apevákat, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. Az apevák összefoglaló címe:”Tedd kezed kezembe...”
<br>
Avagy nyelvi játék? Eszperente nyelven?
<br>
<br>Lépj
<br>Egyet,
<br>Egy lépést.
<br>Nem észleled,
<br>Lelkem zenéjét?
<br>
<br>Csendes reggelen, még egyet szenderegve,
<br>Ébredezek, mert megyek messze.
<br>Veled megyek, merre? Ezt nem lelem,
<br>De, lehet esetleg remek reményem?
<br>
<br>Mért
<br>Vezet
<br>Képzelet
<br>Téves helyre?
<br>Reményt nem vesztek.
<br>
<br>Erre kell lenned, mert emerre
<br>Vezet lelkek képzelete, messze.
<br>Nem erre kell keresnem?
<br>
<br>Még
<br>Remény
<br>Bennem él,
<br>Kereslek én.
<br>Mért rejt messzeség?
<br>
<br>Elmém lépett, eme nem rest lehetségest,
<br>Megmenthetetlen létemet, e fényességest.
<br>
<br>Kell
<br>Érzés,
<br>S szeretet,
<br>Kellesz kedves!
<br>Mért lehetetlen?
<br>
<br>Menjek esetleg egy egyben,
<br>Te meg, esetleg, helyben, szemben?
<br>Megverekszem, mert helyem legyen veled szemben!
<br>Érzed? Esdek, mert nekem ez helyem, végzetemben.
<br>
<br>Még
<br>Merre
<br>Kell mennem?
<br>Merre vesztél?
<br>Képzeletben élsz?!
<br>
<br>Hej! Megleltelek, de nem értem,
<br>Szeretet a fék-elem és én sejtem.
<br>Menten lever lélekben e félelem.
<br>Keresem éjeken… ez szerelem?
<br>
<br>Lenn
<br>Délben,
<br>Fenn éjjel,
<br>Kereslek én.
<br>Kétség nem ér el.
<br>
<br>
<br>Vecsés, 2017. november 1. – Szabadka, 2017. november 11. – Kustra Ferenc József – a verset én írtam, az apevákat szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. Az apevák összefoglaló címe:
<br> ,,Kereslek, de nem lellek...’’
<br>
A télről, kínai versformában…
<br>
<br>Zúzmara
<br>Fekszik fenyőkön,
<br>Téli hajnal lehelte.
<br>Sötétség van felhőkön,
<br>Szánkós... ráköszön.
<br>
<br>Immár hajnalpír hasad,
<br>Fénye határra tapad.
<br>Megjött a szép kikelet,
<br>Szellő csókol s elszalad.
<br>*
<br>
<br>Hófelhők
<br>Borítják tájat,
<br>Színük egy szín fekete.
<br>Erdei út, holtjárat.
<br>Út, jeges járat.
<br>
<br>Harmat lepi a határt,
<br>Szellő viszi illatát.
<br>Akár egy virágoskert,
<br>Lásd, a színpompás határt.
<br>*
<br>
<br>Domboldal
<br>Szánkósok helye,
<br>Gyerekzsivaj hallatszik.
<br>Közeli földút helye,
<br>Hóban elrejtve.
<br>
<br>E szépség olyan csodás,
<br>Éled érzés s vágyódás.
<br>Jöjj ki velem a rétre,
<br>Oly jó az álmodozás.
<br>
<br>Vecsés, 2018. február 10. – Szabadka, 2018. február 12. – Kustra Ferenc József -Kínai „bambuszköltészet”= az írásom:„Yijiangnan” , szótag: 3-5-7-7-5 Rímképlet: xaxaa. – alatta: Jurisin Szőke Margit írása: „zhuzchici” 4x7 szótag Rímképlet: aaxa. (x=végtelen)
<br>

Értékelés 

