Szófelhő » B » 685. oldal
Idő    Értékelés
Harcokban veszteség mindenkit érni fog, <br>Fájdalmas akkor, amikor ezt felfogod. <br>De ha küzdened kell, tedd oda magadat, <br>Ne hagyjad, hogy legyőzzön bármely pillanat. <br> <br>A harcban győzhetsz, ha nem ismersz félelmet, kegyelmet, <br>De, hogy Te győzzél, bizony ismerned kell az életet. <br>Ne is gondolj arra, hogy a vesztés is lehetőség, <br>Neked csak a siker, ami egy adott eshetőség. <br> <br>Ha jó harcos vagy, akkor szíved ettől hevesen dobog, <br>Küzdj, ne kímélj semmit, ha elkerülhetetlen a dolog. <br>Harc és csata, sok-sok van csak jönnek, mennek, <br>Kik ezt teszik, azok bizony mind emberek. <br> <br>Vecsés, 2012. február 1. – Kustra Ferenc József <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 1258
Tavasszal minden <br>Kivirágzik, új élet! <br>Növény pompázik. <br>Kirándulók serege <br>Megy kicsit a hegyekbe. <br>* <br>Nyári melegben <br>Izzadnak a fenyőfák. <br>Tűlevél szúrós. <br>Pókháló borítja és <br>Meghízott pók sem kevés. <br>* <br>Szépséges a rét, <br>Ott nyáron heverészni <br>Oly’ nagy élvezet. <br>Vándor és kiránduló. <br>Vágy erre irányuló! <br>* <br>Nyáron cajozni, <br>Suhanni az út felett <br>Emelkedőnek… <br>Lefelé versenyezni. <br>Tudd, nem nehéz elesni. <br>* <br>Egy csendes estén <br>A nyári Balatonnál <br>Ölelős séta. <br>Csak menni nádas felé, <br>Békákat hideg lelé. <br>* <br>Nyáron kell házat <br>Átfesteni, színezni. <br>Vakolatóvás. <br>Mesteremberek hada. <br>Sört, ők nem visznek haza. <br>* <br>Szél pőrézteti <br>Őszi dér lepte fákat. <br>Ág hideg, merev. <br>Úgy fáznak éji árnyak. <br>Ilyen a sorsuk fáknak. <br>* <br>A telet várja <br>Szánkózni vágyó gyerek. <br>Felnőtt is menne. <br>Nagy mulatság siklani, <br>A nagy dombon lecsúszni! <br> <br>Vecsés, 2014. június 21. – Kustra Ferenc József – Készült; Tankákban <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 438
A nappal gyönyörű volt, az ég felhőtlen és valószínűtlen kék, <br>A forró és aranyló sugarak testünket, lelkünket ölelték... <br>Tombolt a hőség, homlokunkon ott voltak az izzadtság gyöngyöcskék. <br> <br>Ez ritka pihenő napunk volt, túráztunk fent a hegyekben, <br>És csak átadtuk magunkat… csak elvoltunk… a természetben… <br>Fenyőillat, bogárzümmögés, szellő… pókháló, lengésben. <br>* <br>Természet és mi. <br>Bóklászás a fák között. <br>Átlényegülés. <br>* <br>Zöld változatok… <br>Különleges kavalkád. <br>Szemkápráztató. <br>* <br>Fűben ültünk, természetben és úgy ebédeltünk, <br>Falatoztunk, különféle szendvicseket ettünk… <br>Eközben múlhatatlanul káprázott a lelkünk. <br> <br>A nap gyorsan elmúlt, a jóleső fáradtság uralkodott! <br>Hegyről lefelé hazaindultunk, est kéjesen támadott… <br>Holdfény, ezüstben átvette a terepet, hatalmaskodott. <br> <br>Vecsés, 2015. október 23. – Kustra Ferenc – íródott: Versben és senrjú -ban… <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 2035
Telefonálnak <br>Egymásnak, de megszakadt. <br>Vonalszakadás. <br>* <br>Utazás jeggyel, <br>Legális utas leszek. <br>Vonaljegy oda. <br>* <br>Tartsa vonalat, <br>Mondja partner… én várok. <br>Utóbb, megszakadt. <br>* <br>A bakter, vonal <br>Vizsgálatra ment. Majd jön! <br>Vasútbiztonság. <br>* <br>Egyenes vonal, <br>Kockás papíron ferde! <br>Szemmértéke rossz! <br>* <br>Részegnek vonal, <br>Hiába is egyenes. <br>Ő, görbén halad. <br>* <br>Egy vonalzóval <br>Adták régen a körmöst! <br>Szép szó nem használt. <br>* <br>Erdőt, telepit <br>És fák vonalas sorban… <br>Átláthatóság! <br>* <br>Tán’ légvonalban <br>Kevesebb kilométer! <br>De nincs repülő. <br>* <br>Egyenes vonal, <br>Sorakozó ismérve. <br>Katonai rend. <br>* <br>Vonalas tartás, <br>Katonatisztnek szükség! <br>Foglalkozáshoz. <br>* <br>Peremvonalat <br>Kell leellenőrizni! <br>Front, harchelyzetben… <br> <br>Vecsés, 2016. február 12. – Kustra Ferenc József – Senrjú –ban pályázati anyagnak készült, a &bdquo;vonal” jegyében. Nem jött semmilyen visszaigazolás… <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 427
(3 soros-zárttükrös) <br>Már régen fölismertem, hogy a koporsóm az életem ladikja, <br>Egyben a kalodám is, mert a láncokkal bele vagyok koncolva… <br>Már régen fölismertem, hogy a koporsóm az életem ladikja. <br> <br>Úgy is érzem magamat, mint aki az életben föl van koncolva, <br>Szakíthatatlan láncokkal, hogy ne maradjon üres az ladikja… <br>Úgy is érzem magamat, mint aki az életben föl van koncolva. <br> <br>A lélekfájdalomtól csak hörgök, mint kinek tüdőgyulladása van, <br>Erre orvos nincs, gyógyszer segítség nincs, csak változtatási vágyam van… <br>A lélekfájdalomtól csak hörgök, mint kinek tüdőgyulladása van. <br> <br>(Senrjon) <br>Éltem saját koncában, <br>Éltem ladikjában utazok. <br>Szél fú’ ladiknak! <br> <br>Éltem nagyon hullámzik, <br>A ladik meg dobál engemet. <br>Így hova jutok? <br> <br>Éltem, már jó hosszúra <br>Sikerült, eddig is… Még mi lesz? <br>Ladik még bírja! <br> <br>Könyörgők én kikötve is a kegyetlen sorsomnak, <br>Adjon már kegyelmet, az öreg, lassan elmúlónak! <br>Mért is jó ennek, hogy vele egy sorban csak szenvedek, <br>Holott tudom, nélküle, sokkal jobb ember lehetek… <br> <br>(3 soros-zárttükrös) <br>Tudom, hogy ez a trágya élet, másoknak a mocskos hagyatéka, <br>Pedig én itt, nem is tehet semmiről, mondom múltba belelátva… <br>Tudom, hogy ez a trágya élet, másoknak a mocskos hagyatéka. <br> <br>(Bokorrímes) <br>Átkozott lettem, így születésem óta elátkozott vagyok, <br>Le vagyok láncolva, pedig tán' jó lenne… ha arcomba marok… <br>Átok elől nincs menekülés… egy lehet! Élek vagy meghalok! <br> <br>Vecsés, 2020. november 27. – Kustra Ferenc József – íródott: Alloiostrofikus versformában, ami azt jelenti, hogy a vers, téma-azonos de, különféle szerkesztésű versszakokból áll össze! <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 430