Romantikus mesében…
<br>
<br>Este ültünk a hűs ligetbe,
<br>Azúr-selyemfény... rajtunk leple.
<br>Fák, bokrok meséltek,
<br>Vágyak égig értek...
<br>Hiányérzet, mélyen lelkembe.
<br>
<br>Hmm… a kedves nem tudta vágyamat?
<br>Pedig, esti fény is betakart.
<br>Fák, bokrok dugdostak
<br>A vágyak hajtottak.
<br>Nem orvosolta a vágyamat…
<br>*
<br>
<br>Éj van, hiányod fáj, várok rád...
<br>Vágykáosz testem, űz, hajt hozzád.
<br>Vágyom az ölelést,
<br>Mint a folyó, medrét.
<br>Indulj! Fújja vad szél vitorlád.
<br>
<br>Besötétedett, nagyon vágylak,
<br>Erős, érzelmi káosz. Várlak!
<br>Vágyok karjaidba,
<br>Mint cajos, betonra!
<br>Célszalagnál, nagyon akarlak!
<br>*
<br>
<br>Ablakomon holdfény mosolyog,
<br>Lépteid zaját hallom... kopog.
<br>Karok, ölelkeznek,
<br>Vágyak teljesülnek.
<br>Lelkünkben tavasz... patak csobog.
<br>
<br>Állok ablaknál, holdfényt nézem,
<br>Jöveteled neszét, megérzem…
<br>Végre a karodban
<br>Tobzódok vágyadban.
<br>Lelkedet, testemmel is érzem…
<br>
<br>Vecsés –Szabadka, 2018. szept. 27. Kustra Ferenc József – a páros LIMERIKET én írtam, a páratlant Jurisin Szőke Margit
<br>
(10 szavas)
<br>Szívem nem találja nyugalmát,
<br>Vesztett sok létcsatát, még vívja harcát.
<br>*
<br>Sírás-rívás, hangos jajongás… vesznek ködbe,
<br>Rossz ez, mint a döntőben vesztes vívó csörte.
<br>Már alkonyodik, éj közelít, még van élet,
<br>Bármilyen volt is sorsom, enyém ez az élet.
<br>*
<br>(3 soros-zárttükrös)
<br>Nem találja nyugalmát, még vívja harcát!
<br>Szívem fáj, szenved, vesztett sok élet csatát.
<br>Nem találja nyugalmát, még vívja harcát!
<br>
<br>Vecsés, 2014. január 8. – Szabadka, 2018. szeptember, 26. -Kustra Ferenc József - a verset én írtam, elé a 10 szavast és utána a 3 soros-zárttükrös –t, szerző-, és poétatársam Jurisin Szőke Margit.
<br>
Eredeti Renga-láncversben – fél haiku láncban.
<br>
<br>Egy csésze kávé,
<br>Reggel első teendő.
<br>Feldobja napom!
<br>Uzsi sütemény,
<br>Mellé, gőzölgő kávé!
<br>Finom élvezet.
<br>Egy csésze kávé,
<br>Sok-sok rosszra ellenszer.
<br>Javult közérzet!
<br>Uzsi sütemény,
<br>Lekváros a kedvencem.
<br>Kávé gőzölög.
<br>Egy csésze kávé,
<br>Segít, ha fáj a fejed!
<br>Fájdalom szűnik...
<br>Uzsi sütemény,
<br>Szürcsölve isszuk kávét.
<br>Elbeszélgetünk.
<br>Egy csésze kávé,
<br>Nyáron kérd jég kockával.
<br>Üdítő ital.
<br>Uzsi sütemény,
<br>Finomságát taglaljuk.
<br>Kávékortyolás.
<br>Egy csésze kávé
<br>Mellett, társalogni csúcs.
<br>Rohan az idő.
<br>Uzsi sütemény.
<br>Kávé az ölembe dőlt.
<br>Nem kérek többet!
<br>Egy csésze kávé,
<br>Társsal inni nyugtató.
<br>Békés pillanat!
<br>
<br>Szabadka, - Vecsés, 2018. szeptember 27. – Kustra Ferenc József - A páros számú haikukat írtam, a páratlanokat, Jurisin Szőke Margit.
<br>
Hétköznapi pszichológia… + tízszavasban és apevában.
<br>
<br>Munkahelyemen, feladataim becsületesen elláttam,
<br>Alattvalóimtól feltétlenül elvártam.
<br>Elveimért harcoltam elszántan
<br>*
<br>
<br>Munkában, soha nem ismertem viccet, tréfát,
<br>Ha csak combja volt, akkor sem ettem békát!
<br>Nálam, mese nem volt, feltörtem a csonthéját,
<br>És
<br>Bár nem kedvelem, de megvédem a békát.
<br>
<br>Munka, ember alapja, ez adja portréját.
<br>*
<br>
<br>Szél
<br>Törte
<br>Faágat,
<br>Befáslizom.
<br>Hoz még virágot.
<br>
<br>Vecsés, 2017. szeptember 2. – Szabadka, 2017. szeptember 23. – Kustra Ferenc József– A verset én írtam, fölé a 10 szavast, alá az apevát, szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit.
<br>
Az életem, lét egy nagy sakktábláján telik!
<br>Kik velem ott vannak… csak integetek nekik.
<br>Nem-igen látom, hogy minket a sorsközösség összekötne,
<br>Az egész csak front és nem hozott teát a Hamupipőke.
<br>
<br>A lét miben élsz,
<br>Egy fekete, fehér lap.
<br>Ki körül vesz, nem mind jó.
<br>
<br>Életed nehéz,
<br>Mert van ami fekete,
<br>És te fehérnek hitted.
<br>*
<br>Sakkozni szeretsz-e,
<br>Kedves? Kedves vagy, tán nem is?
<br>Én feketén, te nem.
<br>Ketten vagyunk a sakktábla,
<br>Vagy bábuk lettünk mi mára?
<br>*
<br>
<br>Fekete-fehér kockákon sivár életünket tengetjük,
<br>Amíg ki nem lőnek a bástyából, addig zászlót lengetjük,
<br>Vagy várhatjuk, hogy erre jár futár, kaszabol… mi kergetjük.
<br>
<br>Űzzük a rosszat,
<br>Jóból is kicsi jusson.
<br>Így teng-leng az életünk.
<br>
<br>Harcolunk jóért,
<br>Néha sikerrel járunk.
<br>Hol fenn, hol lenn? Így élünk.
<br>*
<br>Te király vagy, Édes...
<br>Én paraszt. Védelek drágán.
<br>Erőn túl is, játszom.
<br>Veled, érted vagyok, ne félj.
<br>Bolondok királya, remélj!
<br>*
<br>
<br>Míg az élet, kemény és a gumitalp is kopogós,
<br>Addig, minden gondolat torzba fordul, megroppanós.
<br>Nem számít semmit sem, ha poétaként lelki-titkot írok,
<br>És olvasás után még nagyon megfejtendők... gondolatok.
<br>
<br>Kemény az élet,
<br>S ha élet-titkot írok,
<br>Ha megfejted őrizd azt.
<br>
<br>Ha vérzik szívem,
<br>És titkom versbe öntöm,
<br>Csak olvasd, ne fejtegesd.
<br>*
<br>Titkot súgok, fülelj!
<br>Versbe sírom bánatomat.
<br>De hiába kérlek…
<br>Te király, én paraszt vagyok.
<br>A Halál kaszája ragyog.
<br>*
<br>
<br>Támad a vezér, kicselezi a mi bástyánkat,
<br>Tábláról, csak úgy lerúgja élő parasztokat...
<br>Csoda, hogy még élek... kapom menetparancsokat.
<br>
<br>A sors ha üldöz,
<br>S megfoszt attól kit szeretsz,
<br>Ha túléled... csak szenvedsz.
<br>
<br>A sors kegyetlen,
<br>Néha rugdos, nem csak ver.
<br>Túlélni alig lehet.
<br>*
<br>Neked is Kedvesem,
<br>Ugyanúgy csillan az éle,
<br>Mint nekem. Nem választ.
<br>Engem visz el előbb, tudom,
<br>De játékot el nem unom.
<br>*
<br>
<br>Amióta világ a sakk-világ,
<br>S mióta az egér mindent megrág,
<br>Szép bíz' a géppisztolysorozat szimfóniája
<br>És mi vagyunk a tábla, paraszt ármádiája.
<br>
<br>Játszma az élet,
<br>Csak sakkfigurák vagyunk,
<br>Az élet sakktábláján.
<br>
<br>Sakkozik a sors,
<br>Keze húz...bábuk vagyunk.
<br>Sakktáblán telik létünk.
<br>*
<br>Jössz majd Te, Királyom
<br>Utánam. Leszek szeretve,
<br>Általad ölelve.
<br>Mert halálon túl nem számít,
<br>Ki, mi volt, éppen mit állít...
<br>*
<br>
<br>Büntetlenül játszik velünk a tábla másik oldala, mint az életben,
<br>Ki a bábukat tologatja, leveszi, bizony az úr! Több mint kegyetlen…
<br>Tologató, vagy tábla, ha parasztot lát, vég nélkül tapossa... lelketlen…
<br>
<br>Vecsés, 2008. március 9. – Szabadka, 2018. május 20. – Mórahalom, 2018. június 10. - Kustra Ferenc József - a verset én írtam, a sedoka –kat Jurisin Szője Margit (a sedoka -k címe:”Csak sakkfigurák vagyunk”). A TANQ –kat írta Farkas Tekla.
<br>

Értékelés 

