Végtelen utakon<br>Befagy a bosszúvágy.<br>Szelíden táncol a Hold<br>Vad mezőkön át.<br>Követ engem a múló éveimen át.<br>Vénségemre ráncokat rakott rám.<br><br>Zokog a hegedűmön<br>A múlóság dala.<br>Rongyos ruhámra ragyog a Nap fénye.<br>Préda népemnek lesz-e még reménye?<br>Míg a csillagok odafönn ragyognak,<br>Békés lelkemre álmokat gyújtanak.<br><br>Kígyószemű feleségem<br>Távolba néz.<br>Egy cigány költő szívének nektáros méz.<br>Barna vérem mocskán<br>Holttá vált megannyi remény.<br>S én még mindig itt állok a szikla peremén.

A lélekharang messzire száll,<br>Ég megnyílik záporeső zuhogásán,<br>Felhős... szomorún borús a táj.<br>A gyászmenet csendben lépked a borús félhomályban.<br><br>Mennyei szárny dicsfényében,<br>Lélekharang visz a szélben.<br>Betemetett gödör szélén<br>Síró család feketében,<br>Fájó könnyek tengerében.<br><br>Gomolyfelhők messze szállnak,<br>Koszorúik mind könnyben áznak.<br>Szomorún a hegedű sír.<br>Hazatérnek fájó sebbel,<br>Imádságos szeretettel.

Északkelet felé gomoly felhő száll<br>Ezer dallamokon át.<br>Gyenge kacagást hord a szél<br>Kies, sárguló völgyeken át.<br><br>Mégis hóra száll az alkony,<br>Hűs szellő lengeti a fát.<br>A haldokló nap sugarát<br>Farkasok üvöltése töri át.<br><br>Halálos ezüstkoronáját<br>Ledobta a nyár.<br>Szívem boldogsága elhervad lassan már,<br>Kihűl a táj, Fáradt vállamra hópihe száll.<br><br>Vaksötét éjben<br>Sátán lovamon vágtatok erdőn, völgyön át!<br>Reménytelen szenvedéllyel<br>Vágyódik utánad múló ifjúság.<br><br>2019. szeptember 8.

A hajnal csodás fényével ébresztett,<br>De te nem vagy már mellettem.<br>Elmentél...<br>Oly nyomasztó szomorúság tölti el a szívemet,<br>Csend vesz körül.<br>Néma láz gyötör.<br>Én várok rád egy életen át.<br><br>Álmaimban újra látlak,<br>Selymes hajad illatát fújja a szél.<br>Kedves emlékképek<br>Mind terólad mesélnek.<br>Te vagy a mindenem,<br>Őrült szívdobbanással lélegzek tovább.<br>Ez fájó szerelem.<br><br>Nélküled minden perc kín és fájdalom,<br>A poklok kínja ölel át!<br>Lelkem felsír, zokog a múltunk emlékein.<br>Évekkel ezelőtt hűséget ígértél,<br>Én már nem tudlak elfelejteni.<br>Bánatos szívvel járom az utcát,<br>Nincs életem, mióta elmentél.<br><br>Nem múlik el a fájdalom,<br>Nem látlak már...<br>Jöjj vissza, kérlek!<br>Elviselek bármit érted.<br>Beleőrülök, én várok rád!<br>Nem tudom elfelejteni ezt a szerelmet,<br>Sötét, elhagyott utcákon bolyongok nélküled.<br><br>Lassan szétesik<br>Szerelmünk mennyországa.<br>Hol vagy?<br>Merre jársz?<br>Nélküled semmis az életem.<br>Te hozzám tartozol!<br>A hajnal csodás fényével ébreszt - nélküled már.

Kicsi lányka, kis szíve dobbanása,<br>Életünknek legszebb álma.<br>Úgy vártunk rád szeretettel,<br>Új világ nyílt ki előtted.<br>Sokat alszik, meg-megmozdul,<br>Sírni is kezd, előfordul.<br>Mesés szép kis orcácskája,<br>Az egész falu megcsodálja.<br>Napfény járja át a szívünk.<br>Kis Amina, úgy szeretünk.