Álmaim útján<br><br>Hűvös felhők messze tájon,<br>Hó szállingózik a Hold fényében távol.<br>Tél csendjén dermedt ágak,<br>Lelkem mélyén könnyek áznak.<br><br>Árnyékom fut a szélben,<br>Éjszellemű, sötét éjben.<br>Bolyongok méla magányomban<br>Emlékektől kábulatban.<br><br>Visszatérek kis viskómba,<br>Madárúton nádasokba.<br>Ott hajlékot ad minden kunyhó<br>Lélekpihentetőn, nyugvón.

Északkeleten lobog a magyar zászló,<br>Hazaszeretetem boldogságot sugárzó.<br>Szép magyar tájon van az otthonom,<br>Hol anyám ringatta bölcsőm egykoron.<br><br>Hazámnak földjét el nem hagynám soha,<br>Itt nőjön majd a síromra moha.<br>Itt jártam iskolát, itt élnek régi barátok, elhagyott szeretők,<br>Itt látom őseim sírját, ha járom a temetőt.<br><br>Magyar lelkemben magyar vér nyugszik,<br>Ha a magyart bántják, szemeimből könny hullik.<br>Itt fut az életem négy évszakokon át,<br>Itt temess el engem, ha rám talál a halál.<br><br>Hidegvég, Tarnazsadány

A költő tollával harcol a vírus ellen<br><br>Megfáradt időkön meghal a remény,<br>Az anyaföld is könnyezik szegény.<br>Mélabús idők jöttek koronavírussal,<br>Olvad a jéghegy is, mit tegyünk magunkkal?<br><br>Szájmaszkok villannak, bár jön a tavasz,<br>Hol ér el bennünket, fél most a magyar.<br>Mossunk gyakran kezet, ezt meg kell tenni,<br>Ne gátoljon meg bennünket ebben senki.<br><br>Ki tudja, mi van még a levegőbe`,<br>Ne járkálj, maradj otthon egyelőre.<br>Saját foglyunk vagyunk, vigyázunk magunkra,<br>Ne tegyünk terhet mások` és magunkra.<br><br>Heves megye, Tarnazsadány

Egy műtét előtti félelem<br><br>Ne sírj,<br>Én is csak egy halandó ember vagyok.<br>Szomorú lett erre a táj,<br>Eső szitál,<br>Ha már nem ébrednék fel.<br>Ne sírj,<br>Az emlékeink átölelnek.<br>Bús őszi szél, ha elvisz,<br>Már nincs remény.<br>A boldogság árnyékában éltem,<br>De boldog sose lettem.<br><br>Már soha nem jön el a perc,<br>Hogy újra lássuk egymást.<br>Elmúl` egy év,<br>S már senki nem emlékszik rám.<br>Ne sírj,<br>Ne áztassa könnyed szívem szomorú ravatalát.<br>Holdfény, csillogás<br>Emlék már.<br>Kéz a kézben járt egy pár,<br>De kár, hogy vége már.<br>Ne sírj, ne sírj, ne sírj.

Az égről fehér hó szitál,<br>Átölel egy angyalszárny.<br>Repülünk, visz a szél,<br>Elmúlt a nyár itt a tél.<br><br>Az idő múlik, itt a karácsony,<br>Havazik hét határon.<br>Jézus szeretete árad ránk,<br>Ne aludjon ki e láng.<br><br>Békesség a földre száll,<br>Átölel egy angyal szárny.<br>És boldog karácsonyt kíván,<br>Szívünkben már nincs hiány.<br><br>Tarnazsadány, 2019. december 8.