Szófelhő » B » 436. oldal
Idő    Értékelés
Naplemente szemet nagyon gyönyörködtető, <br>Amikor látszik a bárány… rózsaszín felhő! <br>Olyan, mint amikor az álom és valóság <br>Egyesül és így lesz gyönyörű, valós világ. <br> <br>Nap és az éj összefonódnak egy röpke nászban, <br>Mi meg gyönyörködünk e varázslatos világban. <br>Remeg rajtam a libabőr, csak ámulok és bámulok, <br>Olyan szép, ha még soká nézem, lehet, hogy elájulok… <br> <br>Magam mellé, leültetem a csendet, <br>Karolom, és együtt nézzük az estet. <br>Elmerengek magamban, milyen az élet, <br>Csend nem is zavar… várja őszinteséget. <br> <br>Ahogy süllyed bennem az este <br>Úgy süllyedek el én is benne. <br>Jő sötétség, át veszi hatalmat <br>És látom, nem mulasztja alkalmat. <br> <br>Naplemente után az éj sötétjébe veszek, <br>Majd magamba fordulok, a csend én magam leszek! <br>A sötétben majd csak hangtalanul hangoskodok <br>És a múlt… szép naplemente után vágyakozok. <br> <br>A fránya éj, mindent beborít fekete-korom fénnyel, <br>És ez lesz a mérvadó reggelig, így tán egész éjjel? <br>De nem! Tudom, hogy ez a sorsunk, az életünk, <br>Reggel ismét fent, és akkor újjá születünk. <br> <br>Kapuban áll az éjszaka, <br>Látom, hogy vadul az arca. <br>Egy bátortalan fénysugár, még az udvarba oson, <br>Körbe sem néz, csak megy, épphogy végigfut az udvaron. <br> <br>A kezdődő sötétben hallgatom a suttogó lomb szavát, <br>Légkör meg eldúdolja csoszogva közeledő éj dalát. <br>Ész nappali sötétben sem tűri a rabszolgaságot, <br>Bízzunk benne, hogy holnap reggel látunk egy jobb világot. <br> <br>Én még meglátom, hogy a Nap kihunyó sugarától legott <br>A templomtorony kísérteties, vörös fényben ragyogott, <br>De gyorsan elmúlt a fényorgona pazar játéka, <br>Mert nagy rohanvást ideért a vaksötét éjszaka. <br> <br>Vecsés, 2013. február 24. - Kustra Ferenc József <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 316
Csurran- tán’ cseppen a néhány villám, <br>Ennék, de nem találom a villám. <br>Vihar szele már nagyon megpörkölt, <br>Ebédre legjobb falat a pörkölt. <br> <br>Nem is érdekel közben milyen az idő, <br>Pörköltes tányérban én vagyok nagymenő. <br>Kinézek, már nagyon zuhog fránya eső, <br>Reggel óta ünneplek, ő visszaeső. <br> <br>Zuhog nagyon a jég is, mindent fölsért, <br>Bemegyek a spájzba körtebefőttért. <br>Látom odakinn jég mindent levert, <br>Nékem ide be, most jön a desszert. <br> <br>Jó nagyot csattan a fejünk felett, <br>Kedvenc ebédem igen jól esett. <br>Akkorát szólt, hogy egészen körbevett. <br>Annyira ettem a hátam görnyedett. <br> <br>Jó nagy vihar volt, de nem volt rossz napom, <br>Ma volt; hatvanharmadik szüli napom. <br> <br>Vecsés, 2011. május 21. - Kustra Ferenc József <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 262
Ó, nagyasszonyom, Paulina, <br>Hallom, elhagyta férje-ura. <br>Úgy lelke kapuja, <br>Nyitva van számomra? <br>Beszéljünk jövőre gondolva… <br> <br>Legyen asszonyom Paulina, <br>Van magába szeretet vágya? <br>Tőlem nagy lelkesen <br>Kapná véglegesen. <br>Asszonyommá tenném, mint ura! <br> <br>Vágyom magára Paulina, <br>Szerelmem, ennek a záloga. <br>Mondja ki az igent, <br>Az lenne jól kifent. <br>A szerelmét szívnám magamba! <br> <br>Vecsés, 2021. április 11. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban. <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 423
Szerelemtűz égjen már Mici, <br>Ölelhetnél, Te édes pici. <br>Szerelemtüzed van, <br>Itt vagyok álmodban... <br>Keserűségem-sírom… kicsi. <br> <br>Löknélek szerelem tűzébe, <br>Nem kerülne nékem semmibe. <br>Lehetnél epedő, <br>Én? Ágyba kergető… <br>Keserűség, sírok ízibe. <br> <br>Légy már végre az én Micikém, <br>Kérlek, szó szerint is légy enyém. <br>Gyűrnénk a lepedőt, <br>Kapnál egy nagykendőt… <br>Légy már enyém, édes Micikém! <br> <br>Vecsés, 2020. február 1. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban. <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 276
Látvány variációk… <br> <br>A <br>Patak <br>Törtető. <br>Hegyről zúdul, <br>Soha ne áll meg. <br>* <br>A vad, hegyi patak, <br>Csak zúdul, gátlástalanul. <br>Törtető vízhozam! <br>* <br>Törtető a hegyi patak, <br>Csak nézem, hogy zúdul, patak... <br>Törtető a hegyi patak. <br>* <br>A hegyi patakot elnézem, mily’ törtető, <br>Lezúdulása elsöprő… nézni felemelő. <br> <br>Vecsés, 2018. január 18. – Kustra Ferenc József - Készült: apevában, HIAQ –ban, 3 soros-zárttükrös –ben és 10 szavasban. <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 278