Öreg… de még álmodozik. <br> <br>Mesélhetnél kicsit Debóra <br>Bízok, vagy ily’ ügyes leányka. <br>Egri csillagokat, <br>Meg szamizdatokat… <br>Megtennéd? Lelkem táncot járna. <br> <br>Szívesen olvasnék fel Úrnak, <br>Öregnek, vagy valaki újnak. <br> Görögök eposzát, <br> A face pletykaposztját... <br>Amíg a csillagok lehullnak. <br>* <br> <br>Közben konyhában főznél kávét, <br>Megvacsiztatnád, kutyát… Dádét. <br>Kedvemre lehetnél, <br>Tested lenne kéznél... <br>Öreg legeltethetné szemét? <br> <br>Főznék kávét, jó méregerőst. <br>Játszanék kicsit… mérlegelőst. <br>Hamar jön a Kaszás, <br>Nem lesz ma már falás… <br>Nézzük meg, hogy melyikünk ad hőst! <br>* <br> <br>Mily’ jó lenne, résnyi szemmel, <br>Jót nézelődni… élvezettel. <br>Az öreg vénember <br>Még tán' nem félember. <br>Múltra gondolnék szeretettel… <br> <br>Ott lenne velem, meghallgatna. <br>Betakarnám és jót alhatna. <br>Nyugalom várna már, <br>Nem győzne le halál. <br>Ébredne Ő: csendes hajnalra. <br> <br>Vecsés, 2023. május 18. – Arad, 2023. május 24 - Kustra Ferenc József – Romantikus LIMERIK csokor. (Megtennéd Etuska c. 2 szerzős versem átirata!) A páratlanokat én írtam, a párosokat szerző-, és poéta társam, Ghica Izabella Iasmina. <br>

(leoninus trió) <br>Sűrű-sötét erdőben csillog pillanat, pontosabban; a napsugár pillanat. <br>Mi csak kirándulók vagyunk, nem zavar, látni, hogy nincs ellenünk, rosszat nem akar. <br>Tele az erdő alja remek, puha avarral, felhők nincsenek… akarattal? <br> <br>Oly sokat lehetne itt sétálni, <br>E gyönyörű teremtést csodálni, élvezni. <br>* <br>Szép a táj, remek eme tömött erdő, bízunk ördög nem lakik itt és nem jön elő. <br>A tisztás túloldalán, változik a táj, ott van egy örökzöld erdő, szép és nem fáj. <br>Érzem bőrömön, ez már a nyár, itt -mi- sátrazhatnánk egy nagyot… két hetet is akár. <br> <br>Nyugalom és csend körülvesz mindent, <br>Tudva, valahogy, valami már elment... <br>* <br>De idő ostora lecsapott, nagy vihar képében végigvágott hátunkon egy nagyot. <br>Jó, hogy volt nálunk összecsukható ernyő... mit vihar legott széttépett… mi, menekülő. <br>Futottunk hazáig, rossz ernyőt vittük egy fáig, eső bőn' szakadt, futottunk hazáig. <br> <br>Élménydús nap vége látszik, <br>Mikor a fáradt lélek álmodva alszik. <br> <br>Vecsés, 2023. április 1. – Arad, 2023. április 5. - Kustra Ferenc József – a leoninust én írtam. A tíz szavasok szerző-, és poéta társam: Ghica Izabella Iasmina munkája. <br>

Poéták a hétköznapokban… <br> <br>(3 soros-zárttükrös csokor) <br>Az élet hömpölygő sodrásában <br>Külön is van mozgás, e világban… <br>Az élet hömpölygő sodrásában. <br> <br>Az élet csak szavakban fogalmazódik, <br>Írva, soha mondva, mindig megérződik <br>* <br>Micsoda sodrában szállnak a gondolatok, <br>Közben rögzülnek a legnagyobb gondolatok… <br>Micsoda sodrában szállnak a gondolatok. <br> <br>(Tükör apeva) <br>Egy, <br>Minden <br>A tudat, <br>Az akarat... <br>Csak ez számít majd <br> <br>Csak ez számít majd, <br>Az akarat, <br>A tudat <br>Minden <br>Egy <br>* <br>A gondolatok közvetítik az elmondhatót <br>És nemkülönben a fontos maradandót… <br>A gondolatok közvetítik az elmondhatót. <br> <br>A sok fájdalmas élmény az ihlet, <br>Amit majd mindenki átélhet <br>* <br>Poéta mitől indul be? Van, éli a gondolatot… <br>Szerepet játszik az ihlet, mi indít folyamatot, <br>Poéta mitől indul be? Van, éli a gondolatot… <br> <br>(Tükör apeva) <br>Szív <br>Megtört, <br>Rohanó, <br>Fojtogató, <br>A vágyakozó <br> <br>A vágyakozó, <br>Fojtogató, <br>Rohanó, <br>Megtört <br>Szív <br> <br>Élmények keresztfonata, lökdösheti a poétát, <br>Ő meg már igy leírhatja a gondolatsorát… <br>Élmények keresztfonata, lökdösheti a poétát. <br> <br>(Tíz szavas) <br>Mikor beszélni sem lehet, <br>A szót és verset is szeret. <br>* <br>A nagy poéta olyasmit is ír, mi másokat megfog, <br>Még lelke is segíti, nem vacakol: ésszel gomolyog… <br>A nagy poéta olyasmit is ír, mi másokat megfog. <br> <br>(Tükör apeva) <br>Ír <br>Verset <br>Békésen, <br>Szenvedéllyel, <br>Örök szellemmel <br> <br>Örök szellemmel, <br>Szenvedéllyel, <br>Békésen <br>Verset <br>Ír <br>* <br>Valljuk, hogy a poétának írni kell: az olvasó ezt várja el. <br>Valljuk, hogy a poéta dolga: az olvasóinak szórakoztatása. <br>Valljuk, hogy a poétaság: a szó művészete, írói sorsság. <br> <br>(Tíz szavas) <br>Némaság nem vonatkozik az igaz üzenetre, <br>Harsány mindegyiknek a története. <br> <br>Vecsés, 2023. február 1. – Arad, 2023. április 18. - Kustra Ferenc József – a 3 soros-zárttükröst én írtam. Alá a 10 szavast és a tükör-apevát írta; szerző-, és poéta társam: Ghica Izabella Iasmina <br>

A lokomotív <br>Éjjel is látja utat. <br>Holdfény kíséri. <br>* <br>Mozdony, szuszogva <br>Tőr utat a sötétbe. <br>Felhőtlen égbolt. <br>* <br>Alagútban a <br>Zaj, fülsiketítő lett. <br>Itt nincs holdvilág. <br>* <br>Sötétben füst szállt, <br>Még szerkocsi is köhög. <br>Látni a végét. <br>* <br>Alagút végén, <br>Újra terül a holdfény… <br>Látóhatár nyílt. <br>* <br>Vonat, majd megáll, <br>Mozdonyt feltöltik vízzel. <br>Gőzsíp zengedez. <br> <br>Vecsés, 2016. augusztus 31. - Kustra Ferenc József – Senrjú csokorban írva. <br>

Boldogságot ringatnak a hullámok, <br>Fölöttük testesülnek meg az álmok. <br>A levegőben harsog a fecskeszó, <br>Hogy ez csökkenő, bizony, nagyon nem jó! <br> <br>A nyár vad-meleg hevében forrón-égetőn hallik a csend, <br>A partok között vitorlások suhannak. Mind szélért esend. <br>Déli parton vagyunk, szemben a hegyek sötét sziluettje, <br>Vonulatukon szinte remegőnek látszik a nap kérge… <br> <br>Most indul el Tihany felé egy dugig rakott teherkomp, <br>Utasok integetnek, távolodnak, majd lesz: vissza-komp. <br>Mesésen sima a víztükör, fenyegető felhőzet nem látszik, <br>Gólyák húznak a nádas felé, öten: éhes a csapat, úgy látszik. <br> <br>Többen is egyszerre jöttünk rá, itt az ebédidő, menjünk, <br>Aztán majd gyerekekkel utána strandolunk! Hát üdülünk… <br> <br>Vecsés, 2015. július 20. – Kustra Ferenc József <br>