Idő 
Értékelés 
Értékelés 1942 –ben a japánok által uralt Csendes-óceáni vizeken…
<br>
<br>***
<br>A szörny a k. h. százhetvenkilenc fok felé közeledett,
<br>Harminc méter mélyen jól, csendes-gyorsan közlekedett.
<br>
<br>Fő fegyverei a gyilkos torpedók voltak,
<br>Elől négy, hátul kettő vetőcsövek vártak.
<br>A torpedó hat méter hosszú, ötven centi átmérőjű acélszivar,
<br>Orrukba elhelyezett pillanat gyújtóval, érintésre robban, hamar.
<br>A monstrumot bőségesen ellátták torpedókkal,
<br>És élesítendő, ott beszerelendő gyújtókkal.
<br>*
<br>Csupa fenyegetés
<br>És visszafojtott feszültség!
<br>Csupa robbantás vágy!
<br>***
<br>
<br>Az amerikai mérnők így folytatta az érdekes ismeretterjesztést:
<br>A naszád, először mindig az orrtorpedóival küld végzet-fenyegetést!
<br>Általában egyszerre kettőt lő ki a célra, de van, hogy négyet
<br>És ezzel van, hogy letudja a támadást, szétterítve a véget…
<br>
<br>***
<br>A szörny fáradhatatlanul rótta-ette továbbra is a mérföldeket,
<br>A vezérlőtermet telerakták kezelőkkel, beraktak műszereket…
<br>Középen ágaskodott a periszkóp, amely hidraulikusan működött,
<br>Szemlencséjén vastag gumipárna, oldalt lévő behajtható karok között.
<br>
<br>A „tágas” térben a kapitány és csak az első tisztje tartózkodott,
<br>De most a jobb oldali nyílásban, a hang lokátoros bekukkantott:
<br>- Kapitány úr! Hajócsavar zaja, tizenöt fokon! – jelentette.
<br>- Periszkóp föl! – Csattant a parancsnok azonnali rendelkezése.
<br>*
<br>Csupa óvatosság!
<br>Naszád, csupa lopakodás!
<br>Csupa vad, cselvetés…
<br>***
<br>
<br>Az amerikai Brookman hajó mérnök tovább is mesélt
<br>A lelkes hallgatóságának… a német naszádokról regélt.
<br>A németek hajóiparának, sem ereje, sem ideje nincs már rá,
<br>Hogy új U-boot típust -modernebbet- fejlesszen, bár a helyzet kívánná…
<br>
<br>***
<br>A szörnyben a parancsnok nem vette le a szemét a gumipárnáról,
<br>Miközben csak úgy rámordult az első tisztre: - Mit tud már a hajóról?
<br>- Megtaláltam, ez a Yucatan teherhajó… mexikói, semleges!
<br>- A hajó lehet, de a rakománya? Egyes, kettes cső… elsődleges!
<br>
<br>Az orrtérben, hozzáértő, nagyon is szakavatott kezek a munkára mozdultak,
<br>A mennyezeti futócsigák emelték a terhűket, tartó láncok csikordultak.
<br>
<br>A matrózok, utolsó ellenőrzést tartottak,
<br>Élesíttették a szerelt pillanatgyújtókat,
<br>És betöltötték a szabad csőtorkolatokat…
<br>
<br>Nehéz, vízmentesen záródó ajtók, már kinyílottak,
<br>A külső záró fedelek, a csővégeken… nyílottak.
<br>A bugyborékoló tengervíz… csöveket, árasztottak!
<br>
<br>-Egyes, kettes cső kész! Fő gépész jelentett, közben a szeme csillogott…
<br>A monstrum gyorsan közeledő vérszagot érzett, felvillanyozódott!
<br>Idegpályái felspannolódtak, azokon finom borzongás végigfutott…
<br>***
<br>
<br>Brookmant a népes hallgatósága, ideges, feszült figyelemmel hallgatta,
<br>Ő meg, hogy negyvennégy fő, hogyan is teljesít szolgálatot, részletesen mondta.
<br>Hozzátette, hiába ezen matrózok kiképzettsége,
<br>A sikerük a torpedóktól függ, milyen a működése…
<br>
<br>Új és jobb minőségű torpedók kellenének nekik,
<br>De az ipar nem képes… így marad ez a régi nekik.
<br>Kimondta, hogy ez micsoda felelőtlenség! Négy torpedó az egy célra!
<br>Mikor a céljárművet egy is elpusztítja, akkora a rombolása!
<br>Mindenki tudja a német torpedók fölöttébb megbízhatatlanok,
<br>Jó, ha minden harmadik működik, csak ennyi, amik rendben robbanók…
<br>
<br>***
<br>A szörnyeteg észrevétlenül lopakodott a kiszemelt áldozatához.
<br>Támadást a víz alól indított, de ragaszkodott a pozíciójához…
<br>
<br>Ez a manőver, nagy ügyességet igényelt, irányba kellett állni,
<br>Mert a torpedóvető csöveken, nem lehetett semmit állítani…
<br>Gyakorlatilag az egész hajótesttel beállva kellett célozni.
<br>
<br>A torpedó becsapódási szöge, minél inkább közelítette a kilencven fokot,
<br>Annál nagyobb volt a valószínűsége, eléri tökéletes, végzetes találatot.
<br>A kapitány határozott parancsszavakkal állíttatta tökéletes irányba hajót.
<br>***
<br>
<br>Tudja Mr. Brookman, jó azt hallani,
<br>Hogy naszádnak is vannak hibái!
<br>
<br>- Kár, hogy itt ennek nincs jelentősége, mert itt a csendes-óceánon,
<br>A japánok úszkálnak, rájuk kell gondolnunk, bár, nagyon félnivalón.
<br>- Tudomásom szerint Mexikó még mostan, semleges, nem kötelezte el magát,
<br>Így a japánoknak is, - a genfi egyezmény szerint- kímélni kell a hajóját!
<br>
<br>Vészjósló, ahogy kiáltás hallatszott! – Periszkóp a vízen! Orr iránytól jobbra!
<br>Mindenki odarohant a korláthoz és némán rámeredtek az óceánra…
<br>Az amerikai mérnökön is megdöbbenés látszott! Bámult a hullámokba…
<br>
<br>Brookman elkérte a kapitánytól egy kicsit a távcsövét,
<br>Hosszasan kémlelte a vizet, majd kimondta a véleményét:
<br>
<br>A víz alatt egy német tengeralattjáró lapul,
<br>Itt van már a közelünkbe, les ránk... több mint konokul…
<br>Szándéka felöl kétség? Egyféleképpen alakul…
<br>
<br>- Őrültség! – válaszolt a kapitány, - honnan a pokolból veszi ezt?
<br>- Évekig dolgoztam a gyárban, ez német periszkóp, látom már ezt.
<br>- Képtelenség akkor is! Németek itt? Elhiszi itt valaki ezt?
<br>
<br>Közben a periszkóp mozgása szemlátomást és teljesen lelassult,
<br>Alig borzolta a vizet, várta a gőzöst, orra, arra irányult…
<br>A periszkóp tükörlencséje oly' hidegen csillogott,
<br>Szemmel láthatóan, halálos fenyegetést sugárzott…
<br>
<br>***
<br>Az U-155 mélységjárón, Heinrich von Topp kapitány dirigált,
<br>Fölöttébb óvatos, és tapasztalt parancsnok hírében állt.
<br>***
<br>
<br>A Yucatan fedélzetén nagyon ideges, felbolydult lett hangulat,
<br>- Ricardo, szólt a kapitány az első tisztnek és utasítást adott,
<br>Rádión azonnal kérjen segítséget! – A hajónk támadás alatt!
<br>
<br>- Csináljunk már valamit, mert reklamálnak az utasok!
<br>De a kapitány nyugodt volt, nincsenek itt kényes dolgok,
<br>Hazám semleges… a szállítmányok nem hadianyagok…
<br>
<br>Vecsés, 2017. október 8. – Kustra Ferenc – Készült-John O’Kelly: „Farkasles az óceánon” c. háborús regénye ihletésével. – „k. h.” = Keleti hosszúság
<br>
1942 –ben a japánok által uralt Csendes-óceáni vizeken…
<br>
<br>A gőz-teherhajó neve Yucatan, illetősége mexikói,
<br>A születése ideje régi, majdnem századforduló eleji…
<br>
<br>A tehergőzös szépen, teljesen fel volt újítva, jól ment,
<br>A kapitány nagyon sietett, űzte, hajtotta a gépet…
<br>A kéményéből vastag, sűrű füst gomolygott,
<br>Maga mögött így, hosszú, sötét fátyolt húzott.
<br>
<br>San Franciscóból indult hosszú útra, 1942 februárjában,
<br>Rakterében élelmiszerek, gyógyszerek garmadában,
<br>Vitt negyven utast is… tengeri háború árnyékában.
<br>
<br>A Midway szigetek felé mentek és ott kikötöttek,
<br>Majd a terv az volt, a Baker szigeteknél is kikötnek.
<br>Végállomásnak Sydneyt jelölték, mint végső kikötőnek.
<br>
<br>Miguel García kapitány a látcsövével hosszan kutatta a láthatárt,
<br>De semmit nem látott, de más hajónak, füstnek nyoma sem volt... a nagy semmi kitárt…
<br>Félt a japán tengeralattjáróktól, bízott, hogy a hajó, támadása kizárt.
<br>
<br>***
<br>Valahol az óceán végtelen vízében, egy óriási lény úszott!
<br>Úgy festett, mint valami gigantikus kardhal, előre araszolgatott.
<br>A végeláthatatlan, sötét, nagy-mély víz, itt még ilyet, sohasem látott…
<br>
<br>Sok ezer kilométert tett meg -rótt le- egyhuzamban,
<br>Ám csöppet sem fáradt el, ahogy haladt óceánban.
<br>Már a neve kimondása is alapja volt riadalomnak,
<br>Így neve helyett, előszeretettel hívták, acélcápának!
<br>
<br>A szörny, alig várta, hogy préda kerüljön az útjába
<br>És ha, ez megtörtént, lecsapott, nem állt fenn habozása.
<br>Tökéletes, formált testével, a gyorsaságra termett,
<br>Otthon volt a víz alatt, a felszínen, szinte lebegett.
<br>
<br>Csupa sík áramvonal volt,
<br>Csupa fényes síkosság volt,
<br>Csupa finoman súrlódás.
<br>Csupa dermesztő borzongás.
<br>***
<br>
<br>A teherhajón volt egy magyar utas, Moldway nevű magyar geológus.
<br>Nem volt beszédes, a Kanadában született magyar hidrogeológus.
<br>Benne volt, és már napok óta egy társasággal együtt kártyázott,
<br>Egy francia háborús kérdésére, most először nyilatkozott.
<br>
<br>***
<br>A szörny nyugatról keletre tartott, átlépte már a dátumvonalat,
<br>Vagyis a száznyolcvanadik hosszúsági kört… követte útvonalat.
<br>
<br>Víz alatt a villanymotorok hajtották, növelték a megtett kilométert
<br>És így a villamos hajtással is bizony megtett óránként húsz kilométert.
<br>Tökéletesen megtervezett testének hossza, elérte: hetvenöt métert.
<br>
<br>Felszínen, dízel hajtóművei dupla sebességre is képesek voltak,
<br>Villanyáramos uszonyai -kívül voltak- csendesen, halkan duruzsoltak.
<br>Ez a cápa nem ismert fáradtságot, akár tízezer kilométert úszott,
<br>Tartalék levegője, szükségben negyvennyolc órára is elegendő volt.
<br>Most, célszerűen periszkópmélységben kellett neki haladni,
<br>Így igyekezett észrevehetetlenségével, meglapulni…
<br>Lehallgató füleivel, idegen zajok után fürkészett,
<br>Periszkópja látómezejével folyvást, körbe-körbekémlelt.
<br>
<br>(HIAQ)
<br>Csupa büszkeség volt!
<br>Csupa vég-határozottság,
<br>Céltudatossággal…
<br>***
<br>
<br>A szűk társaságban volt magyar, amerikai, francia, angol.
<br>Ők álltak össze kártyázni és beszélgetni, főként unalomból.
<br>Beszélgettek játék közben, taglalták a háborút, ami landol...
<br>
<br>Az amerikai, hajóépítő mérnök volt és dolgozott német
<br>Tengeralattjáró gyárakban, így ismerte a hajókat… ezeket.
<br>
<br>Elmondta, ez egy alattomos háború és nagyon kegyetlen,
<br>A hajóra semmi nem utal, nem látni, nincs a vízfelszínen.
<br>A periszkóp feje, csak egy kicsiny pont a nagy hullámok között,
<br>Jó távcső, gyakorlott szem kell, hogy a kereső, észrevegye őt.
<br>
<br>Ha periszkóp látszik
<br>Kétségek tovább fennállnak.
<br>Ellenség vagy barát?
<br>
<br>Az U-boot elnevezés: Az Unterseeboot, „tenger alatti hajó” kifejezés kezdőbetűje
<br>És utána van a lajstromszáma, ez együtt a pontos beazonosítás tökéletes kifejezője.
<br>Saját köreikben használják a „naszád” megnevezést, mert sok a hasonlóság… a naszádok és közötte.
<br>
<br>***
<br>A szörny továbbra is egyenesen keletnek tartott,
<br>A tizenötödik szélességi körnél haladott.
<br>A szabályosan formált testét, hengeres, képzett cső alkotta,
<br>Mely átmérője, majdnem öt méter elől-hátul vékonyodva.
<br>Hihetetlen szilárd fölépítése adta képesség…
<br>Csupa törhetetlen acél, vad erő, tudat-kevélység…
<br>***
<br>
<br>Az angol lord visszatért a tengeralattjáró-mesés témájához
<br>És kérte az amerikait, kezdjen hozzá a fölvilágításhoz.
<br>Kérte, hogy meséljen nekik, erről az igen fura járműről,
<br>Mert nekik nincsenek még ismereteik, mint pl., a repülőről.
<br>
<br>***
<br>A monstrum a vízben, rendíthetetlenül fúrta magát előre,
<br>A felszíni hullámok nem akadályozták őt, nyakra-főre…
<br>
<br>A felépítménye, a középre ráépített…
<br>Három lépcsős torony mi, magasan emelkedett.
<br>Jó magas volt, két embermagasságú lehetett…
<br>
<br>A tetőn emelkedett magasba a fő-, és légtérfigyelő periszkópja,
<br>És itt kapott helyet a rádió, forgó és oly' méretes rúdantennája.
<br>
<br>Huzalantennáját rögzítették hátul a toronyhoz,
<br>Elől az orrtőkén kialakított, direkt kampóhoz.
<br>A taton pedig odaerősítést nyert, spéci bakhoz.
<br>
<br>Van két nagy fedélzeti géppuskája
<br>Mi a felépítményt körben uralja.
<br>Ez a leghatásosabb felszíni fegyvere,
<br>Bizony, körbeforgathatónak lett szerelve.
<br>A nyolcvannyolc milliméteres felszíni hajóágyú,
<br>A torony előtt lakott és kissé sem volt csendes-bárgyú.
<br>*
<br>Csupa fenyegetés,
<br>Csupa vad kíméletlenség.
<br>Maga a borzalom.
<br>***
<br>
<br>Az amerikai Brookman hajó mérnők mesélte tovább:
<br>A toronyból egy acéllétra a mélybe vezet alább…
<br>Ha a hajóba leereszkedünk rajta sebtében,
<br>Ott vagyunk a központi, nagy irányító teremben.
<br>Ha a tat felé indulva először hátra megyünk,
<br>Először a legénységi hálóterembe érünk.
<br>A padozat alatt találhatók, az akkumulátorok,
<br>Majd a dízelek, vetőcsövek és tárolókon torpedók.
<br>
<br>Az irányító teremből menve, előre az orrész felé,
<br>Át kell, bújunk szűk nyílásokon, mert út vezet, csak arrafelé.
<br>Balra a kapitány fülkéjét megtaláljuk,
<br>Jobbra a rádiós fülkéjét megtaláltuk.
<br>Ezt követi a tiszti szállás,
<br>Padozat alatt, akkuállás.
<br>Tovább, elől vannak újabb lanszírozó csövek,
<br>Meg a torpedótárolók, mik nem harci díszek.
<br>*
<br>Ez biz’ félelmetes
<br>Jármű, védekezés van-e?
<br>Ez sem csodafegyver…
<br>*
<br>A legsebezhetőbb, ha fent a felszínen úszik,
<br>De, ez különleges hajó, folyvást ügyeskedik.
<br>
<br>Nappal a vízfelszín alatt úszva, jól rejtőzködik,
<br>Esetleg periszkóp mélységig, talán emelkedik.
<br>Éjjelente meg harci cselekményben bővelkedik.
<br>
<br>Kevéssé felderíthető, ha a víz alatt halad, észrevehetetlen,
<br>Ha, meg a mélyben mozdulatlanul áll csendben, csaknem felderíthetetlen.
<br>A legkritikusabb pillanat, amikor felszínt a periszkóp áttöri,
<br>Meg könnyen lehet, hogy meglátja egy repülőgép, ami éppen közeli.
<br>Ezek a naszádok vészmerülés esetén gyorsan eltűnnek,
<br>Tíz másodperces közepes teljesítménnyel, már jól merülnek.
<br>
<br>Vecsés, 2017. október 8. – Kustra Ferenc József – Készült-John O’Kelly: „Farkasles az óceánon” c. háborús regénye ihletésével.
<br>
A mi hazánk része a
<br>Balcsi is, vizestől… nádassal.
<br>Néha háborgó…
<br>
<br>Viruló, életteli
<br>Az egész táj és a környék is.
<br>Horgászok, vízen…
<br>
<br>Aki már egyszer volt ott,
<br>Élete, tele lesz emlékkel.
<br>Nagy-nagy fürdések.
<br>
<br>Parton estefelé meg
<br>Koncertek, mulat, kicsi és nagy.
<br>Szúnyog és holdfény.
<br>
<br>Nem baj, ha nincs nyaralónk,
<br>Kár... otthonérzetünk azért van.
<br>Ez komfortérzés.
<br>
<br>Magyar tengernek hívjuk.
<br>Akik ott vannak, mind így érzik.
<br>Mi, hazafiak!
<br>
<br>Vecsés, 2017. február 15. - Kustra Ferenc József – íródott: senrjon csokorban.
<br>
Időm lassan telik, felveszi őszi, aranybarna színét,<br>Ki tudja, még mennyi van, és természet kioltja életét.<br>Avarszőnyeget alkot a sok fű és leesett falevél,<br>És a legszemcsésebb az, amely utolsónak, ki földet ér...<br><br>Meghallod-e, hogy éjjel olyan nagyon horkolok?<br>Meghallod-e, hogy napközben ordítva hallgatok?<br>Meghallod-e, ezt hallgatva csak hallgatnak angyalok?<br>Meghallod-e, mikor néha nagyon bölcsen makogok?<br><br>Látod-e Te, hogy félelmed árva szót sem érdemel,<br>Hogyha már elmentél, nem leszel, a bátorság se kell?<br>Úgy tűnik, hogy csak egy elárvult mindenki senkije vagyok?<br>Szép szó és önérvényesítés helyett csak sok pofont kapok?<br><br>Odakint ömlik az eső, a füvet is tépi a szél<br>És biz' olyan bőszülten tombol, hogy nincs neki ellenfél.<br>Feketék az eső felhők, az ég folyvást dörög?<br>A sáros víz lesz belőle és az... csak hömpölyög.<br><br>Lesz-e még, hogy ébresztőt zeng az erdő-mező?<br>Lesz-e még, hogy trilla száll, fel hol sok a felhő?<br>Foszladozó felhők mögött a Nap kackiásan feláll,<br>Aranysugara rést talál, és boldogan rám kandikál?<br><br>Lassan? sőt gyorsan múlnak el egymás után a nappalok,<br>Jő az éjszaka, abban? előtte a meleg kallódók.<br>A fényből bizony nem igen marad? belőle semmi sem,<br>Csak elképzelt, teljesületlen? eltékozolt életem.<br><br>Ember élete folyamán, éltét, mint önmagát dédelgette,<br>Évekig hitt mindent, ősszel meg felismerte, sors jól rászedte.<br>Ember fia éveken át hitte, élet jó... de komédia,<br>De mikor közelg a halál és felismerés? csak tragédia.<br><br>Lesz olyan, hogy többé már nem is hallom meg élet vezényszavát?<br>Akkor, mikor a sötétség retinámra fotózza éjszakát,<br>Itt bizony nincs ügyvéd, ki megvéd, és én magamat? vádol!<br>Sok lehet a bűnöm és a dac az, ami pluszban gátol?<br><br>Nekem, ahogy öregszem, ez már több mint érthetetlen,<br>És lassan jő az idő? a jövő elérhetetlen?<br>Menj, indulj, ha van még neked szükséged új utakra...<br>Ha eljött az időd, akkor meg szállj oda... magasba?<br><br>Felhők áttetsző árnyéka simogatta erdőt, rétet végig,<br>Hanyatló nap sugarával kanyargott, egészen fel az égig.<br><br>Még a sötétség végleges beállta előtt,<br>Felnézek az égre, hogy még lássam, mielőtt?<br>Ritkás felhőkön Hold ezüstős fénye felsejlő<br>És mint kínai tusjelek olyan szép sok felhő!<br><br>Most még van ezüsthíd és ez csilloghat a sötét éjben,<br>Így aztán még lehet pihenve kelni reggeli fényben.<br>Várok én még sok-sok oly' napfényes reggelt,<br>Mosolygok, hogy mondhassam? a Nap is felkelt.<br><br>Vecsés, 2014. május 6. - Kustra Ferenc József<br>
Imádkozunk, reméljük a jövőt,<br>Majdcsak végre meglátjuk eljövőt?<br>Imádkozunk, reméljük a jövőt.<br><br>Múltunk egy már elérhetetlen, biztosan fel nem dolgozott,<br>Mi benne volt, az mára már a semmibe elkalandozott?<br>Múltunk egy már elérhetetlen, biztosan fel nem dolgozott.<br><br>Végül is az életünk darabokra hullik, mint a törött tükör,<br>A sok tíz év, már nem mond semmit, már az öregség, végesen gyötör?<br>Végül is az életünk darabokra hullik, mint a törött tükör.<br><br>Ami már elmúlt, azzal nem tudunk, nincsen mit kezdeni,<br>De jő jövő oly' ahogy ideér, kezd a jelen lenni?<br>Ami már elmúlt, azzal nem tudunk, nincsen mit kezdeni.<br><br>Mindig új a feladat, ahogy a jövő lesz, mint átlényegült jelen,<br>Ezen el-filozofálva el is lehet mélyedni, de ez már jelen?<br>Mindig új a feladat, ahogy a jövő lesz, mint átlényegült jelen.<br><br>Feladat, nem kell -búban- a múltba tévedve révedni,<br>Feladat, hogy a jövőnek kell maradékát leélni?<br>Feladat, nem kell -búban- a múltba tévedve révedni.<br><br>Vecsés, 2021. november 30. - Kustra Ferenc József ? íródott 3 soros-zárttükrösben. Olvasni úgy kell, hogy az első és 2. sort egyben, majd a 2. és 3. sort egyben, így lesz meg a 2 féle látásmód gondolatisága. (Mintha egymással szemben ülve a tortának kivágnánk 1-1 szeletét. Ugyanaz, de mégsem az!)<br>
