Szakállakat mérnek,<br>a burkát érvényesítik,<br>szorított ököllel<br>a purdát nehezítik.<br><br>Merev árbóccal<br>hajóznak utukba,<br>nem egy új világba,<br>de vissza a múltba.
Már őszül, vénülve a nyár és bűbáj vakítja a napot…
<br>Mi is őszülőnk… lassan elő kell venni régi kalpagot…
<br>Nyár is őszül és a saját apályát építi,
<br>Apálya mocskába, szinte magát beleveti…
<br>*
<br>Zörgeti, árva
<br>Kórót szél, magányában.
<br>Nagy társtalanság.
<br>Könnyező őszi ködben
<br>Vágyom még kezed csöndben.
<br>*
<br>
<br>Majd elgyönyörködők, hogy milyen piros lett hidegülő őszi ég,
<br>Az élmény majd eluralja a testem, belőlem ömlik hörögség…
<br>A nyugdíjast bőven sújtja szegénység, mint egy nagyúr, dübörögve hörög,
<br>A nyugdíjasok többsége nincstelenül, életútján, helyben dübörög.
<br>*
<br>Szél, esőt csókol,
<br>Vízcseppeket keverget.
<br>Lég, nagyon hűvös.
<br>Didergő falevelek
<br>Új rejteket keresnek.
<br>*
<br>
<br>Évszámok folyvást csak növekednek, ő meg végleg veszti a hitét,
<br>El is veszti közben a régen megkapott, már elavult reményét!
<br>Azt tanácsolják, nyugdíjas vidáman nevessen, lesz ez még jobb is,
<br>Próbáljon meg ráérni is, mert az a jövő útja, bizony… csakis.
<br>*
<br>Zúgó, kócos szél
<br>Fésületlen lombok közt.
<br>Erdei játék.
<br>Kandalló izzó tüze
<br>Hív... szerelmünket fűtve.
<br>*
<br>
<br>A tanácsadók elfelejtik, hogy ősz után mindig és biztosan tél jön!
<br>Nyugdíjas csak tovább őszül, aztán ha ráér, unokázik ökörködőn...
<br>Tehát nyugdíjasnak ennyi… nincs már miért, nem viselkedik örömködön!
<br>*
<br>Sötét… erdei
<br>Fákat karol, fény nincsen.
<br>Nyekergő szelek.
<br>Tavaszi virágzások...
<br>Gondolatok, új álmok.
<br>
<br>Vecsés, 2015. január 11. – Budapest, 2020. augusztus 7. – Kustra Ferenc József – a verset és a haikukat én írtam. Alájuk a tanka verset, szerző-, és poétatársam Horváth Edit Fresh.
<br>
Nyugalmas a Balaton partja, alszik a nádas is,
<br>Gólyák állnak fél lábon, miért nem- zörren a haraszt?
<br>Melegben a csendes pihenő antiszociális?
<br>Gólyák meg éheznek, nincs nekik picikényi malaszt!
<br>*
<br>Kínai versforma; Tizenhat szótag "Shiliuziling" 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa
<br>Tó.
<br>Cirógató, csábító.
<br>Cakóknak
<br>Hallal kábító.
<br>**
<br>
<br>A csomómentes káka nagyra nőtt, melegben nagyot szundít,
<br>A békák meg a tövében féltve őrzik a sok kis ebit.
<br>Az egyik gólya csak annyit tett, hogy letette a lábát,
<br>Valamire fölfigyelt és ez már elverte az álmát.
<br>*
<br>Kínai versforma; „bambuszliget”: 4x7 szótag „Zhuzchici” = Rímképlet aaxa
<br>Nádasban jó maradni,
<br>Békés dalra fakadni.
<br>Fészkelőkből, békákból,
<br>Kell hozzá egy csapatnyi.
<br>**
<br>
<br>Egyedül erre hemzsegett egy motorcsónakos vadállat,
<br>Fordulva, akkor hullámot csapott, beijedt a sok állat!
<br>Ha ez lett volna a déli tünemény-fény, kérünk még párat.
<br>*
<br>Kínai versforma; Tizenhat szótag "Shiliuziling" 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa
<br>
<br>Nyár!
<br>Tudom, hogy csak reám vár.
<br>Szépsége
<br>Bús szívembe zár.
<br>**
<br>
<br>A kisebb halak beijedtek és menekülnének, de látja a gólya!
<br>A békák meg ugrottak is, a hosszú-lábú, hosszú-csőrű meg ezt látta.
<br>Össze is kapkodott pár falatot, így le is tudta az ebédet legott,
<br>Ügy tűnik neki, hogy ma a türelme sikeres volt, jól beprogramozott!
<br>*
<br>Kínai versforma; „bambuszliget”: 4x7 szótag „Zhuzchici” = Rímképlet aaxa
<br>Elcsendesült a nádas,
<br>Nem kerreg a kis szájas,
<br>Jól lakott már a gólya,
<br>S hál a béka, a hájas.
<br>
<br>Siófok, 2017. május 5. – Érd, 2020. augusztus 10. - Kustra Ferenc – a verset én írtam. Kiegészítette kínai stílusban: szerző-, és poétatársam Gani Zsuzsanna!
<br>
Hétköznapi pszichológia
<br>
<br>(senrjú)
<br>Kérlek, adj nekem
<br>A tudásodból csöppet.
<br>Én jól elteszem.
<br>*
<br>
<br>(6 soros szakversszak)
<br>Hatvan éves kor alatt, még egyszerűen nem is lehet bölcs az ember,
<br>Ezért célszerű figyelni és lehetőleg megfogadni öregek tanácsát.
<br>Persze a korral együtt -ki milyen, olyan- sem lesz mindenki bölcs ember,
<br>Meg
<br>A tanácsok elutasításával sem kell megsérteni a tanácsadóját.
<br>
<br>Aki meg fiatalon csak az észt ossza, más szemében nem bölcs ember.
<br>*
<br>
<br> (septolet)
<br>Sors egyenetlen,
<br>Nehéz,
<br>Döntés kőkemény.
<br>
<br>Mindenkinek egy útja van
<br>Göröngyös,
<br>Rögös,
<br>Éljük le tartalmasan.
<br>
<br>Vecsés, 2020. június 10. – Budapest, 2020.07.16. - Kustra Ferenc József – íródott; 6 sorosban – a senrjú –t és a septolet –et szerző-, és poéta társam írta: Gani Zsuzsa és a címe; „Döntés”
<br>
Köröttem zúgva és pörögve, nyüzsög, tolakszik mindenki.
<br>Plakát letépők, konyhai segédek, meg a többi senki…
<br>
<br>(Haiku)
<br>Zsibong a tömeg,
<br>Kavarog a hangulat,
<br>Az est átölel.
<br>
<br>(Apeva)
<br>Nap
<br>Álmos,
<br>Menni kész,
<br> A csend dúdol
<br>Egy bódító dalt.
<br>**
<br>
<br>(Bokorrímes)
<br>Este az alkony, hazudós… valótlan meséket mesél,
<br>Majd reggel a napébresztő hajnalban zizzen a levél…
<br>Nap kicsomagolja fényt, hosszú útján, lassan útra kél.
<br>
<br>Fél a nyírfaág,
<br>Ringatja suttogó szél,
<br>Szuszognak a fák.
<br>
<br>Hold
<br>Ébredt,
<br>Felfénylett
<br>Ezüstösen,
<br>Némán, boldogan.
<br>**
<br>
<br>Az órával, az idő is megállt, figyelek, de kutya sem ugat,
<br>Beszóltam a süket, álló csendnek, ablakon kivitte a huzat.
<br>Úgy tűnik, hogy ma majd jól megfeketedett este jő
<br>Az ezt nem szeretőkben a vakrémület folyvást nő!
<br>Lehet rajtatok betegség, vagy megfogant átok,
<br>Ma este békét, csendet, nincs, ami hozzon rátok.
<br>
<br>A perc csordogál,
<br>Életek jönnek, mennek,
<br>Sosincs változás.
<br>
<br>Aztán
<br>Megállt,
<br>Megtorpant
<br>Tátott szájjal,
<br>Bódultan nézett.
<br>**
<br>
<br>Még nem volt sötét, de heves szellők kócolták a hajam,
<br>Közben arcomat az alkony vörös vérébe mártottam.
<br>Az éjszaka tán’ a józanság hitvilága?
<br>Ilyen... Szembefordult fény és árnyék világa?
<br>
<br>Ásít az este,
<br>Rám borul a szürke éj,
<br>Sejtelmes beste.
<br>
<br>Egy
<br>Szótlan
<br>Sziluett
<br>Még felsejlik
<br>Széttárt karokkal.
<br>**
<br>
<br>(Bokorrímes)
<br>Most már az alkony mélyült sötétje, egyre jobban a tér-betöltésre vágyakozik,
<br>Hogy ő legyen látótérben az urak ura, már mély sötétülésbe kívánkozik.
<br>Végtelen feletti kívánalma, hogy teljesüljön... fokozatosan nyújtózkodik.
<br>
<br>Vecsés, 2014. július 3. – Érd., 2020. július 14. - Kustra Ferenc József – a verset én írtam, hozzájuk a haiku -t és az apevát, szerző-, és poéta társam Gani Zsuzsanna.
<br>