Itt az ősz, szépen sárgulnak a levelek, <br>Séta az avarban, lassan tovább megyek. <br>Az éves elmúlás jön, mi törvényszerű, <br>Embernél is van ősz, ez is… időszerű. <br> <br>Levél lehull, maradnak a kopasz ágak, <br>Embernél rögzülnek a régi fájdalmak. <br>Hosszú-e vagy rövid, embernél egy ősz van, <br>Hosszú vagy rövid az élet, ez csak egy van. <br> <br>Meg is lesz, mi meg van írva sors könyvében, <br>Nevetés, vagy sírás látszik a szemében. <br>Sorsunknak két részben vagyunk a kovácsa, <br>Múlandó életnek, testünk csak a háza. <br> <br>Lombhullást követni fogja a hideg tél, <br>Elmúlástól emberfajta fölöttébb fél. <br>Már nem félek, úgyis eljő, aminek kell, <br>Én már nem harcolok, mint hős a végekkel… <br> <br>Vecsés, 2005. október 17. - Kustra Ferenc József – íródott: őszi meditációban… <br>

1942 –ben a japánok által uralt Csendes-óceáni vizeken… <br> <br>*** <br>A periszkóp szálkeresztje mozdulatlanul ült a célon, <br>Von Topp kapitány kígyós szeme rajta volt a préda hajón. <br> <br>Az acélcápa irányító termében teljes csend honolt, <br>Parancsnok hangja is csak néha-néha muszájból hallatszott, <br>Mikor lőelemeket még helyesbített, még pontosított! <br> <br>Az elektromos hajtóművek csak zümmögtek békés, csendes egyhangúsággal, <br>Kapitány parancsa: - Támadáshoz felkészülni! Ő, kezet fogott halállal! <br>Az U-boot már sokszorosan terhes a torpedós halállal, <br>Az alattomos tengeri rém-farkas, beállt… egyhangúsággal… <br>*** <br> <br>A gőzős utasai között zűrzavar volt, és ez vad pánikba csapott át! <br>Mindenki megrohanta a mentőcsónakokat, már semmi nem tartott kordát! <br> <br>Látták, hogy a periszkóp kicsit megmozdult! Kapitány így szólt: - A támadás megkezdődik! <br>A hajógépek fékeveszetten dübörögtek, remélték torpedókat elkerülik… <br>A kazán-feszmérők mutatói minden gépegységnél pirosban álltak, bajt kettőzik... <br> <br>A fűtök, izzadva, halálra váltan, sápadtan etették a kazánokat, <br>A lomha teherhajó csak lassan túrta maga előtt a nagy hullámokat… <br> <br>*** <br>Von Topp kapitány, várt még néhány, kis, békés pillanatot, <br>Majd kiáltott! – Egyes, kettes cső tűz! Kézzel nyomatékolt! <br>A vetőcsöveket elhagyó torpedók megrázták a hajótestet, <br>Legénység előreszaladt, helyrehozni, megdőlt egyensúlyhelyzetet. <br> <br>A víz felszínén, két buboréksor száguldott a gőzös felé… <br>Szemét a gumipárnára szorítva az eredményt figyelé… <br>Remélte a torpedók betalálnak, nem mennek gőzös mellé… <br>*** <br> <br>- Odanézzenek! – üvöltött föl az amerikai hajó mérnők, sápadtan, <br>- Ott jönnek a torpedók, ezek a halál lovai! És lett ő bátortalan… <br>A gőzös, majdnem fölborult, ahogy gyorsan elfordulni akart, <br>De a sors úgy intézte, a két torpedó csak telibe akart! <br> <br>A két torpedórobbanás hangjai nem korrodáltak, <br>A hajó mélyéből, súlyos dörrenések hallatszottak… <br>Széthasadó oldallemezek, fülsértőn csikorogtak. <br> <br>Jobb oldalon a víz szökőkútként fölvágódott a magasba <br>És ott embereket sodort magával, vitte őket halálba. <br> <br>A gépek elnémultak, a gépház-élet véget ért... <br>A Yucatan futása megtorpant, tovább már nem ért… <br>A gőzös igen gyorsan, szinte jobb oldalára dőlt, <br>Belsejéből előhömpölygő gőzzel telítődött. <br> <br>Mindenki össze-vissza, ordítozott, félelmében remegett, <br>A hangzavarba asszony sikoly és gyereksírás keveredett. <br>Tömeggel a tisztek nem bírtak, fejetlenség, megveszekedett... <br> <br>A főgépész Castaneda jelentette: - két találat érte a hajót, <br>Egy kazánházat robbantott, másikat is elmondom, azt, hogy volt, de nem jót! <br>Másik torpedó eltörte a hajógerincet, így az már nem bírja, <br>Bármelyik pillanatban összecsukódhat, hajónkból lesz két darabka… <br> <br>A kapitány rendelkezett: - mindenki a fedélzetre és elhagyni a hajót, <br>A mentőcsónakoknál nőtt a zűrzavar, mindenki tudta… várták már a bakót. <br> <br>A kártyacsapat megkapta a kapitánytól a parancsnoki motorost <br>És vízre szálltak! – Én emberekkel maradok, segítem a sok utazót… <br>A hajó rakterében fékezhetetlenül tombolt a tűz, <br>Látták, hogy ez, az első mentőcsónakot jó messzire űz… <br> <br>Alig voltak ötven méterre a nagyon dőlt a hajótesttől, <br>Mikor hatalmas robbanás rázta meg a roncsot mindenestől… <br>A Yucatan-roncs mélyéből iszonyú tűzoszlop tört a magasba, <br>A lángok majd’ fölértek az égig, és majd beszakadt a dobhártya… <br> <br>Koromfekete füstgomolyag mindent beborított, <br>Közben félelmetesen hangos morajlás hallatszott. <br>A hajó, ettől kettőbe, teljesen kettétört, <br>A robbanás mindenkit -élőt- halálba lökött. <br> <br>A távolodó parancsnoki motorost hatalmas ütés érte, <br>Egy nagy, fém roncsdarab repült, utolérte, így elérte a vége… <br> <br>A becsapódás ereje olyan erős volt, hogy az utasok <br>Magatehetetlenül, kábán estek deszkára... elalélók. <br>A kis, sérült jármű, lassan megtelt vízzel... halálba suhanók. <br> <br>*** <br>A kapitány a periszkópban látta, hogy Yucatan fölrobbant, <br>Majd kettészakadva, azonnal elsüllyedt. De, mi volt mi robbant? <br>Utasítást adott: - Föl emelkedni a felszínre! <br>Periszkópmélységből, rögtön fönt is voltak… ízibe. <br> <br>A sűrített levegő sziszegve áramlott -víz meg ki- a tartályokba, <br>A hajótest, nekifeszülve a víztömegnek, emelkedett hullámra… <br>Sivítva futott körbe a toronytető ajtót záró kerék, <br>A súlyos acéllap fölcsapódott, kinyílt, működik... oly’ derék. <br> <br>Von topp körülnézett, mindenhol holttestek voltak, <br>De, látszott, hogy ezek nem csak úgy a vízbe fúltak. <br>Most látta csak, hogy a hajón, utasok is voltak… <br> <br>Utolsónak von Topp is leereszkedett az irányítótérbe, <br>A tenger beömlött a tartályokba, ez már hajó merülése… <br>A tatfedélzetre már futottak föl az első hullámok, <br>Majd az első részt nyalták -mint vulkán- a második hullámok. <br>Fokozatosan víz alá kerültek az antennát tartó bakok, <br>A fedélzeti ágyú, géppuskák, majd a középső lépcsősorok. <br>Végül toronytető vizesedett két periszkópjával <br>És végül a még kitolt rádiós rúdantennájával. <br> <br>A támadó víz, még rövid ideig örvénylett, <br>Aztán a végtelen óceán, elcsöndesedett… <br> <br>Heinrich von Topp kapitány, porosz katonatiszti családból származott, <br>Emberemlékezet óta, felmenői, mind ilyen hivatást választott. <br>Hallgatag, sőt csendes és fölöttébb zárkózott ember volt, <br>Még a zárt tengeralattjáróban is ily’ volt, kimódolt. <br>Számára minden parancs maga a törvény volt… úgy kell megcsinálni, <br>Mindet fenntartás nélkül, maradéktalanul kell végrehajtani… <br> <br>Gondolatvilágát behatárolta szolgálati szabályzata, <br>Az otthon maradt családja feltétlen anyagi biztonsága, <br>Nem utolsó sorban a siker, elismerés utáni hajsza… <br>*** <br> <br>Ahol a veszély rémisztett, <br>Ottan halál leselkedett… <br>Ahol a veszély rémisztett. <br> <br>Vecsés, 2017. október 8. – Kustra Ferenc – Készült-John O’Kelly: &bdquo;Farkasles az óceánon” c. háborús regénye ihletésével. <br>

1942 –ben a japánok által uralt Csendes-óceáni vizeken… <br> <br>*** <br>A szörny a k. h. százhetvenkilenc fok felé közeledett, <br>Harminc méter mélyen jól, csendes-gyorsan közlekedett. <br> <br>Fő fegyverei a gyilkos torpedók voltak, <br>Elől négy, hátul kettő vetőcsövek vártak. <br>A torpedó hat méter hosszú, ötven centi átmérőjű acélszivar, <br>Orrukba elhelyezett pillanat gyújtóval, érintésre robban, hamar. <br>A monstrumot bőségesen ellátták torpedókkal, <br>És élesítendő, ott beszerelendő gyújtókkal. <br>* <br>Csupa fenyegetés <br>És visszafojtott feszültség! <br>Csupa robbantás vágy! <br>*** <br> <br>Az amerikai mérnők így folytatta az érdekes ismeretterjesztést: <br>A naszád, először mindig az orrtorpedóival küld végzet-fenyegetést! <br>Általában egyszerre kettőt lő ki a célra, de van, hogy négyet <br>És ezzel van, hogy letudja a támadást, szétterítve a véget… <br> <br>*** <br>A szörny fáradhatatlanul rótta-ette továbbra is a mérföldeket, <br>A vezérlőtermet telerakták kezelőkkel, beraktak műszereket… <br>Középen ágaskodott a periszkóp, amely hidraulikusan működött, <br>Szemlencséjén vastag gumipárna, oldalt lévő behajtható karok között. <br> <br>A &bdquo;tágas” térben a kapitány és csak az első tisztje tartózkodott, <br>De most a jobb oldali nyílásban, a hang lokátoros bekukkantott: <br>- Kapitány úr! Hajócsavar zaja, tizenöt fokon! – jelentette. <br>- Periszkóp föl! – Csattant a parancsnok azonnali rendelkezése. <br>* <br>Csupa óvatosság! <br>Naszád, csupa lopakodás! <br>Csupa vad, cselvetés… <br>*** <br> <br>Az amerikai Brookman hajó mérnök tovább is mesélt <br>A lelkes hallgatóságának… a német naszádokról regélt. <br>A németek hajóiparának, sem ereje, sem ideje nincs már rá, <br>Hogy új U-boot típust -modernebbet- fejlesszen, bár a helyzet kívánná… <br> <br>*** <br>A szörnyben a parancsnok nem vette le a szemét a gumipárnáról, <br>Miközben csak úgy rámordult az első tisztre: - Mit tud már a hajóról? <br>- Megtaláltam, ez a Yucatan teherhajó… mexikói, semleges! <br>- A hajó lehet, de a rakománya? Egyes, kettes cső… elsődleges! <br> <br>Az orrtérben, hozzáértő, nagyon is szakavatott kezek a munkára mozdultak, <br>A mennyezeti futócsigák emelték a terhűket, tartó láncok csikordultak. <br> <br>A matrózok, utolsó ellenőrzést tartottak, <br>Élesíttették a szerelt pillanatgyújtókat, <br>És betöltötték a szabad csőtorkolatokat… <br> <br>Nehéz, vízmentesen záródó ajtók, már kinyílottak, <br>A külső záró fedelek, a csővégeken… nyílottak. <br>A bugyborékoló tengervíz… csöveket, árasztottak! <br> <br>-Egyes, kettes cső kész! Fő gépész jelentett, közben a szeme csillogott… <br>A monstrum gyorsan közeledő vérszagot érzett, felvillanyozódott! <br>Idegpályái felspannolódtak, azokon finom borzongás végigfutott… <br>*** <br> <br>Brookmant a népes hallgatósága, ideges, feszült figyelemmel hallgatta, <br>Ő meg, hogy negyvennégy fő, hogyan is teljesít szolgálatot, részletesen mondta. <br>Hozzátette, hiába ezen matrózok kiképzettsége, <br>A sikerük a torpedóktól függ, milyen a működése… <br> <br>Új és jobb minőségű torpedók kellenének nekik, <br>De az ipar nem képes… így marad ez a régi nekik. <br>Kimondta, hogy ez micsoda felelőtlenség! Négy torpedó az egy célra! <br>Mikor a céljárművet egy is elpusztítja, akkora a rombolása! <br>Mindenki tudja a német torpedók fölöttébb megbízhatatlanok, <br>Jó, ha minden harmadik működik, csak ennyi, amik rendben robbanók… <br> <br>*** <br>A szörnyeteg észrevétlenül lopakodott a kiszemelt áldozatához. <br>Támadást a víz alól indított, de ragaszkodott a pozíciójához… <br> <br>Ez a manőver, nagy ügyességet igényelt, irányba kellett állni, <br>Mert a torpedóvető csöveken, nem lehetett semmit állítani… <br>Gyakorlatilag az egész hajótesttel beállva kellett célozni. <br> <br>A torpedó becsapódási szöge, minél inkább közelítette a kilencven fokot, <br>Annál nagyobb volt a valószínűsége, eléri tökéletes, végzetes találatot. <br>A kapitány határozott parancsszavakkal állíttatta tökéletes irányba hajót. <br>*** <br> <br>Tudja Mr. Brookman, jó azt hallani, <br>Hogy naszádnak is vannak hibái! <br> <br>- Kár, hogy itt ennek nincs jelentősége, mert itt a csendes-óceánon, <br>A japánok úszkálnak, rájuk kell gondolnunk, bár, nagyon félnivalón. <br>- Tudomásom szerint Mexikó még mostan, semleges, nem kötelezte el magát, <br>Így a japánoknak is, - a genfi egyezmény szerint- kímélni kell a hajóját! <br> <br>Vészjósló, ahogy kiáltás hallatszott! – Periszkóp a vízen! Orr iránytól jobbra! <br>Mindenki odarohant a korláthoz és némán rámeredtek az óceánra… <br>Az amerikai mérnökön is megdöbbenés látszott! Bámult a hullámokba… <br> <br>Brookman elkérte a kapitánytól egy kicsit a távcsövét, <br>Hosszasan kémlelte a vizet, majd kimondta a véleményét: <br> <br>A víz alatt egy német tengeralattjáró lapul, <br>Itt van már a közelünkbe, les ránk... több mint konokul… <br>Szándéka felöl kétség? Egyféleképpen alakul… <br> <br>- Őrültség! – válaszolt a kapitány, - honnan a pokolból veszi ezt? <br>- Évekig dolgoztam a gyárban, ez német periszkóp, látom már ezt. <br>- Képtelenség akkor is! Németek itt? Elhiszi itt valaki ezt? <br> <br>Közben a periszkóp mozgása szemlátomást és teljesen lelassult, <br>Alig borzolta a vizet, várta a gőzöst, orra, arra irányult… <br>A periszkóp tükörlencséje oly' hidegen csillogott, <br>Szemmel láthatóan, halálos fenyegetést sugárzott… <br> <br>*** <br>Az U-155 mélységjárón, Heinrich von Topp kapitány dirigált, <br>Fölöttébb óvatos, és tapasztalt parancsnok hírében állt. <br>*** <br> <br>A Yucatan fedélzetén nagyon ideges, felbolydult lett hangulat, <br>- Ricardo, szólt a kapitány az első tisztnek és utasítást adott, <br>Rádión azonnal kérjen segítséget! – A hajónk támadás alatt! <br> <br>- Csináljunk már valamit, mert reklamálnak az utasok! <br>De a kapitány nyugodt volt, nincsenek itt kényes dolgok, <br>Hazám semleges… a szállítmányok nem hadianyagok… <br> <br>Vecsés, 2017. október 8. – Kustra Ferenc – Készült-John O’Kelly: &bdquo;Farkasles az óceánon” c. háborús regénye ihletésével. – &bdquo;k. h.” = Keleti hosszúság <br>

1942 –ben a japánok által uralt Csendes-óceáni vizeken… <br> <br>A gőz-teherhajó neve Yucatan, illetősége mexikói, <br>A születése ideje régi, majdnem századforduló eleji… <br> <br>A tehergőzös szépen, teljesen fel volt újítva, jól ment, <br>A kapitány nagyon sietett, űzte, hajtotta a gépet… <br>A kéményéből vastag, sűrű füst gomolygott, <br>Maga mögött így, hosszú, sötét fátyolt húzott. <br> <br>San Franciscóból indult hosszú útra, 1942 februárjában, <br>Rakterében élelmiszerek, gyógyszerek garmadában, <br>Vitt negyven utast is… tengeri háború árnyékában. <br> <br>A Midway szigetek felé mentek és ott kikötöttek, <br>Majd a terv az volt, a Baker szigeteknél is kikötnek. <br>Végállomásnak Sydneyt jelölték, mint végső kikötőnek. <br> <br>Miguel García kapitány a látcsövével hosszan kutatta a láthatárt, <br>De semmit nem látott, de más hajónak, füstnek nyoma sem volt... a nagy semmi kitárt… <br>Félt a japán tengeralattjáróktól, bízott, hogy a hajó, támadása kizárt. <br> <br>*** <br>Valahol az óceán végtelen vízében, egy óriási lény úszott! <br>Úgy festett, mint valami gigantikus kardhal, előre araszolgatott. <br>A végeláthatatlan, sötét, nagy-mély víz, itt még ilyet, sohasem látott… <br> <br>Sok ezer kilométert tett meg -rótt le- egyhuzamban, <br>Ám csöppet sem fáradt el, ahogy haladt óceánban. <br>Már a neve kimondása is alapja volt riadalomnak, <br>Így neve helyett, előszeretettel hívták, acélcápának! <br> <br>A szörny, alig várta, hogy préda kerüljön az útjába <br>És ha, ez megtörtént, lecsapott, nem állt fenn habozása. <br>Tökéletes, formált testével, a gyorsaságra termett, <br>Otthon volt a víz alatt, a felszínen, szinte lebegett. <br> <br>Csupa sík áramvonal volt, <br>Csupa fényes síkosság volt, <br>Csupa finoman súrlódás. <br>Csupa dermesztő borzongás. <br>*** <br> <br>A teherhajón volt egy magyar utas, Moldway nevű magyar geológus. <br>Nem volt beszédes, a Kanadában született magyar hidrogeológus. <br>Benne volt, és már napok óta egy társasággal együtt kártyázott, <br>Egy francia háborús kérdésére, most először nyilatkozott. <br> <br>*** <br>A szörny nyugatról keletre tartott, átlépte már a dátumvonalat, <br>Vagyis a száznyolcvanadik hosszúsági kört… követte útvonalat. <br> <br>Víz alatt a villanymotorok hajtották, növelték a megtett kilométert <br>És így a villamos hajtással is bizony megtett óránként húsz kilométert. <br>Tökéletesen megtervezett testének hossza, elérte: hetvenöt métert. <br> <br>Felszínen, dízel hajtóművei dupla sebességre is képesek voltak, <br>Villanyáramos uszonyai -kívül voltak- csendesen, halkan duruzsoltak. <br>Ez a cápa nem ismert fáradtságot, akár tízezer kilométert úszott, <br>Tartalék levegője, szükségben negyvennyolc órára is elegendő volt. <br>Most, célszerűen periszkópmélységben kellett neki haladni, <br>Így igyekezett észrevehetetlenségével, meglapulni… <br>Lehallgató füleivel, idegen zajok után fürkészett, <br>Periszkópja látómezejével folyvást, körbe-körbekémlelt. <br> <br>(HIAQ) <br>Csupa büszkeség volt! <br>Csupa vég-határozottság, <br>Céltudatossággal… <br>*** <br> <br>A szűk társaságban volt magyar, amerikai, francia, angol. <br>Ők álltak össze kártyázni és beszélgetni, főként unalomból. <br>Beszélgettek játék közben, taglalták a háborút, ami landol... <br> <br>Az amerikai, hajóépítő mérnök volt és dolgozott német <br>Tengeralattjáró gyárakban, így ismerte a hajókat… ezeket. <br> <br>Elmondta, ez egy alattomos háború és nagyon kegyetlen, <br>A hajóra semmi nem utal, nem látni, nincs a vízfelszínen. <br>A periszkóp feje, csak egy kicsiny pont a nagy hullámok között, <br>Jó távcső, gyakorlott szem kell, hogy a kereső, észrevegye őt. <br> <br>Ha periszkóp látszik <br>Kétségek tovább fennállnak. <br>Ellenség vagy barát? <br> <br>Az U-boot elnevezés: Az Unterseeboot, &bdquo;tenger alatti hajó” kifejezés kezdőbetűje <br>És utána van a lajstromszáma, ez együtt a pontos beazonosítás tökéletes kifejezője. <br>Saját köreikben használják a &bdquo;naszád” megnevezést, mert sok a hasonlóság… a naszádok és közötte. <br> <br>*** <br>A szörny továbbra is egyenesen keletnek tartott, <br>A tizenötödik szélességi körnél haladott. <br>A szabályosan formált testét, hengeres, képzett cső alkotta, <br>Mely átmérője, majdnem öt méter elől-hátul vékonyodva. <br>Hihetetlen szilárd fölépítése adta képesség… <br>Csupa törhetetlen acél, vad erő, tudat-kevélység… <br>*** <br> <br>Az angol lord visszatért a tengeralattjáró-mesés témájához <br>És kérte az amerikait, kezdjen hozzá a fölvilágításhoz. <br>Kérte, hogy meséljen nekik, erről az igen fura járműről, <br>Mert nekik nincsenek még ismereteik, mint pl., a repülőről. <br> <br>*** <br>A monstrum a vízben, rendíthetetlenül fúrta magát előre, <br>A felszíni hullámok nem akadályozták őt, nyakra-főre… <br> <br>A felépítménye, a középre ráépített… <br>Három lépcsős torony mi, magasan emelkedett. <br>Jó magas volt, két embermagasságú lehetett… <br> <br>A tetőn emelkedett magasba a fő-, és légtérfigyelő periszkópja, <br>És itt kapott helyet a rádió, forgó és oly' méretes rúdantennája. <br> <br>Huzalantennáját rögzítették hátul a toronyhoz, <br>Elől az orrtőkén kialakított, direkt kampóhoz. <br>A taton pedig odaerősítést nyert, spéci bakhoz. <br> <br>Van két nagy fedélzeti géppuskája <br>Mi a felépítményt körben uralja. <br>Ez a leghatásosabb felszíni fegyvere, <br>Bizony, körbeforgathatónak lett szerelve. <br>A nyolcvannyolc milliméteres felszíni hajóágyú, <br>A torony előtt lakott és kissé sem volt csendes-bárgyú. <br>* <br>Csupa fenyegetés, <br>Csupa vad kíméletlenség. <br>Maga a borzalom. <br>*** <br> <br>Az amerikai Brookman hajó mérnők mesélte tovább: <br>A toronyból egy acéllétra a mélybe vezet alább… <br>Ha a hajóba leereszkedünk rajta sebtében, <br>Ott vagyunk a központi, nagy irányító teremben. <br>Ha a tat felé indulva először hátra megyünk, <br>Először a legénységi hálóterembe érünk. <br>A padozat alatt találhatók, az akkumulátorok, <br>Majd a dízelek, vetőcsövek és tárolókon torpedók. <br> <br>Az irányító teremből menve, előre az orrész felé, <br>Át kell, bújunk szűk nyílásokon, mert út vezet, csak arrafelé. <br>Balra a kapitány fülkéjét megtaláljuk, <br>Jobbra a rádiós fülkéjét megtaláltuk. <br>Ezt követi a tiszti szállás, <br>Padozat alatt, akkuállás. <br>Tovább, elől vannak újabb lanszírozó csövek, <br>Meg a torpedótárolók, mik nem harci díszek. <br>* <br>Ez biz’ félelmetes <br>Jármű, védekezés van-e? <br>Ez sem csodafegyver… <br>* <br>A legsebezhetőbb, ha fent a felszínen úszik, <br>De, ez különleges hajó, folyvást ügyeskedik. <br> <br>Nappal a vízfelszín alatt úszva, jól rejtőzködik, <br>Esetleg periszkóp mélységig, talán emelkedik. <br>Éjjelente meg harci cselekményben bővelkedik. <br> <br>Kevéssé felderíthető, ha a víz alatt halad, észrevehetetlen, <br>Ha, meg a mélyben mozdulatlanul áll csendben, csaknem felderíthetetlen. <br>A legkritikusabb pillanat, amikor felszínt a periszkóp áttöri, <br>Meg könnyen lehet, hogy meglátja egy repülőgép, ami éppen közeli. <br>Ezek a naszádok vészmerülés esetén gyorsan eltűnnek, <br>Tíz másodperces közepes teljesítménnyel, már jól merülnek. <br> <br>Vecsés, 2017. október 8. – Kustra Ferenc József – Készült-John O’Kelly: &bdquo;Farkasles az óceánon” c. háborús regénye ihletésével. <br>

A mi hazánk része a <br>Balcsi is, vizestől… nádassal. <br>Néha háborgó… <br> <br>Viruló, életteli <br>Az egész táj és a környék is. <br>Horgászok, vízen… <br> <br>Aki már egyszer volt ott, <br>Élete, tele lesz emlékkel. <br>Nagy-nagy fürdések. <br> <br>Parton estefelé meg <br>Koncertek, mulat, kicsi és nagy. <br>Szúnyog és holdfény. <br> <br>Nem baj, ha nincs nyaralónk, <br>Kár... otthonérzetünk azért van. <br>Ez komfortérzés. <br> <br>Magyar tengernek hívjuk. <br>Akik ott vannak, mind így érzik. <br>Mi, hazafiak! <br> <br>Vecsés, 2017. február 15. - Kustra Ferenc József – íródott: senrjon csokorban. <br>