A híd ívén állva <br>Mintha szivárványon járva<br>Lépkedne az ember<br>S ahogy letekint a mélybe<br>Az élet vizének kékje<br>Forgatja sebes folyással<br>A sors malomkerekét.<br><br>Zuhatag alatt gyöngyöt szór<br>A nap<br>Sugara csobban fénylőn<br>A mocorgó kövek közt<br>Fákkal integetve<br>Beköszönt kis szellő<br>Majd egy marék habot elcsenve<br>Repíti álmunk a mennyekbe.<br><br>Tüneményes sziklaparton<br>Az erdő nesze hallgatagon<br>Visszaverődik<br>S a rendszertelen hangokban<br>Az élet ritmusa dobban<br>Érződik<br>A harmónia-szimfónia.<br><br>És ahogy lefelé ballagok<br>A szivárvány is elfogyott.<br>Megszakad a varázslat<br>Mikor a földhöz érintettem<br>Lábamat<br>Mohaillatú lidérces pára <br>Süpped a tájba.<br>Lassan visszatérek<br>A valóságba.

A bús idő egyre csak duzzad <br>Tágul a légszomjas, tüskés fájdalom <br>Ahogy a receptorokon át a <br>Megdöbbenés <br>Az értelemben öszpontosul.<br>Elnyeli a világot. <br>Úgytűnik Mindent <br>Egy időre bizonyosan. <br>A tompán érzékelt valóság<br>Ahogy a semmibe vész <br>Letaglóz. <br><br>Fénytelen akna mélyén kuporog <br>Ego-Szilánkok közt <br>A megszabdalt lélek. <br>Kong <br>Akárcsak a torony régi <br>Repedt harangja <br>Mikor imára hívja az alázatosakat. <br><br>Torkaszakadtából üvölt <br>Toporzékol a tompa bénultság <br>Egy csendes szem-nedv <br>Égetve lecseppen <br>Fojtogató keser kíséretében. <br><br>Csosszogó léptek <br>S a kopogó papucshang <br>Dobhártyámhoz értek <br>De már csak emlékképek. <br>Bennem élnek. <br><br>A téridőben mi körülvesz <br>Csak az Űr maradt <br>A megszokás átalakult <br>Egy szemvillanás alatt. <br>A ház s az udvar fénye <br>És mindnyájunknak jelenléte <br>Nem tükröződik vissza <br>Megfáradt szemében <br>Kicsi vézna anyámnak. <br><br>Más napokat szül a változás <br>A hirtelen jött távozás. <br>Rés a légben hiányt érlel <br>S a diófa tövében <br>Árnyéka minden nap <br>Megmarad. <br><br>S ahogy ott álltam a temetőbe <br>Megrepedt a lelkem tőle <br>Egy sóhajom <br>Elakadt a torkomon <br>Csendben voltam tehetetlen <br>Nyugodj anyám békességben.

A sziréna<br>Éles hangja messze száll<br>Békés utcákon, mezőn<br>Riadtan szaladgál<br>Ezernyi gondolat.<br>Vajon miféle hírt hordozhat,<br>S futára eseménynek,<br>Hol<br>Fájdalmas a pillanat...<br>Vagy a film megszakadt.<br><br>A lét értelmét<br>A sziréna<br>Néhány pillanatra<br>Öntudatlanul átírta.

Minden napod <br>Megosztod velem<br>Míg ott lehetek<br>A szívedben<br><br>Minden napom <br>Megosztom Veled<br>Míg lelkemben élsz<br>S létezem

A lét dallamának eszenciája<br>Öröm és bú<br>Kéz a kézben<br>Perdülnek táncra<br>A hangulat melódiájára